Miskolczi József polgármester elmondása szerint a Duna-parti város életét nem befolyásolja, hogy 2006 választási év lesz, ezért az önkormányzat nem választási költségvetést készít, hanem megfogalmazott koncepciója alapján a feladatmegoldásokra koncentrál.

– Melyek ezek a feladatok?
– Vegyük sorra. Ki kell építeni az ipari parki csomópontot, folytatni kell pályázati forrásokból az útfelújítási programot. A Térségi Közösségi Ház is pályázati pénzekbõl újulhat meg reményeink szerint. Újra felállítjuk a régi, I. világháborús emlékmûvet, nyílászáró cseréket végzünk oktatási intézményeinkben. Nyertünk a közmunka pályázaton is, így lehetõség nyílik május 31-éig a Duna-part rendbetételére. A Pedagógia Szakszolgálatot fel kell költöztetnünk az Eternitbe, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez is zajlik a pályázatok elõkészítése. Örök gondunk a 10-es út óriási átmenõ forgalma, jó lenne a tátihoz hasonló megoldásként gátat építeni, amely egyben elkerülõ útként is szolgálhatna Süttõ, Lábatlan és Nyergesújfalu térségében. Ezt a koncepciót, sajnos, a szakma nem támogatja, így a lassan elviselhetetlen forgalom miatt kénytelenek leszünk a tiltakozás eszközét használni. Hatszáz aláírás van az önkormányzatnál a kérdés megoldását sürgetendõ, ha tiltakozni kell, magam is kiállok akár az útra. Nincs mese, ezt a problémát valahogy meg kell oldani!

– Milyen évet zártak 2005-ben?
– Összességében nem volt rossz éve a városnak, az önkormányzatnak. Pályázatot nyertünk az említett Térségi Közösségi Ház építésére, nyertünk a Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen címû kiíráson is. Huszonöt közmunkást foglalkoztathatunk a Bajóti patak és a Duna-part rendbetételéhez. Az S-modell programon, amely a sajátos nevelési igényû tanulók integrált neveléséért jött létre, 40 millió forintot nyertünk. Negyvenötmilliót használhattunk fel hat utcánk aszfaltozására, vízelvezetésére. A megyei területfejlesztési tanács támogatásával felújítottuk az alsótagozatosok, saját erõbõl pedig a Benedek Elek Iskola udvarát. Új, az EU-s normáknak megfelelõ játszóteret adtunk át nemrégiben, valamint a lakosság segítségével elõbbre léptünk a járda- és parkolóépítésben is.
Adtunk hozzá anyagot, azaz térköveket, és a tulajdonosok saját erõbõl elvégezték a munkát. Folytatódott a lakásépítés is, két helyszínen hetvenegy telket alakítottunk ki, amelybõl már 56 el is kelt. A sportöltözõ felépítése is elkezdõdhet, a terveket egyik testvérvárosunktól kaptuk. Neu Wulmstorfban él Nyerges egyik díszpolgára, Alfons Heer úr, aki nyitott egy számlát a „Nyergesi Öltözõért” jelszóval, és adományokat, támogatásokat gyûjt az anyagi háttér elõteremtésére. Volt egy nem túl népszerû döntésünk is, az Eternit és a Kernstock iskolák összevonása, ám ebbõl a gyerekek – reméljük – nem éreznek semmit.

– Vitát kavart az új cementgyár nyergesi felépítése. Mi errõl az Ön véleménye?
– Az önkormányzat elkötelezte magát egy cementgyár fogadására, ha a gyártás veszélyes hulladék és égetés nélkül történik. Ha a szakhatóság elfogadja a terveket, akkor mi is. Egyébként az egész ügy inkább afféle hisztériának tekinthetõ, hiszen senki sem szervezett ellenakciót. A városnak a beruházás pluszbevételt jelenthet a földterület értékesítésébõl, kétszáz új munkahely jöhet létre, és maga a gyár újabb vállalkozásokat vonzhat Nyergesújfaluba. További hozadék lehet, hogy a ki-szolgáló, azaz szállítási és karbantartási feladatok megoldása a helyi vállalkozásoknak is jelenthet megbízásokat.

– Korábban nem volt igazán elégedett a város kulturális életét szervezõk munkájával. Történt-e változás ezen a területen?
– Semmi jóról nem tudok beszámolni, nincs újdonság, minden maradt a régiben. A szokásos programok, a szokásos formában… Errõl nemcsak nekem, hanem a lakosságnak is ez a véleménye, elég olvasgatni weblapunkon (www.nyergesujfalu.hu) a fórum rovatot. Nálunk elsõsorban az önkormányzat, a civil szervezetek és az egyházak a kultúra rugójának mozgatói, persze jó lenne ezen a téren is minél hamarabb lépni, változtatásokat eszközölni.

V.K.