– Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítaniuk 2005-ben, és milyen terveik vannak az idei esztendõre?
– Az elmúlt években elsõsorban az utakra koncentráltunk. 2005-ben 3 km-es aszfaltos utat építettünk. Emellett átépítettük a tüdõgondozó épületét, és egészségügyi mûszereket is vásároltunk. A 18 milliós beruházás nagy részét – 13 millió forint értékben – pályázatból finanszíroztuk. 2005 mindemellett a felkészülés éve volt. Sok építési tervet készítettünk több millió forint értékben, s végre 2006-ban elindulhatnak azok a beruházások, amelyeket évek óta elõkészítettünk. Ilyenek a mentõállomás, a központi ügyelet, a fõ utca teljes átalakítása – csak ez közel 100 millió forintos beruházás – és tovább folytatjuk az utak építését, aszfaltozását.
Az ipari park betelepítése három éve kezdõdött. Elsõként egy német cég telepedett le itt, õk Opel- és Audi-alkatrészeket gyártanak. Õket követte egy faipari gépeket gyártó osztrák vállalkozás, majd helyi vállalkozások, így jött létre itt egy kamiontelephely is, amelyet egy szállítmányozó cég üzemeltet. Jelenleg pedig egy svájci cég épít itt egy geotermikus erõmûvet, amely termálvízbõl nyeri majd a hõenergiát. Mindezek mellett egy amerikai befektetõ termikus kutakat fúr, szállodát szeretne építeni, valamint szintén amerikai beruházásként egy emelt szintû szociális otthont a kórház területén.
Megkezdõdött egy plaza építése is, a tervek szerint 2006 decemberében ez már átadásra is kerülhet, s valószínûleg ezzel párhuzamosan egy Tesco is nyílik majd. Tavasszal egy gyönyörû nagy játszóteret is építünk a Teuton Lovagrendnek köszönhetõen. Õk a jégmezõk lovagjai voltak, azok leszármazottaiból ma is tevékenykedik egy körülbelül százfõs lovagrend, tagjai a világ minden pontján megtalálhatóak. Végül, de nem utolsósorban mindenképpen szeretném megemlíteni a beruházások sorában, hogy várkapitányunk épített egy 50 szobás szállodát, ahol wellnesközpontot hozott létre kezelõegységekkel.

– A turizmus fontos ágazat Sümegen. Milyen programokkal várják az ide érkezõket?
– A vár tövében állandó programok zajlanak. A végvári harcok télen-nyáron „üzemelnek”, ezt egy 600 fõs föld alatti terem teszi lehetõvé. A Várjátékok mellett nyaranta koncertek, hangversenyek színesítik a kínálatot, s nem csak a vár környékén, hanem a templomainkban is. Szent Jakab napja alkalmából rendezzük meg évente a megyei vadnapot, borászati bemutatót tartunk – legutóbb is itt volt a szakma színe-java. Sümegen jelentõsnek mondható az egyházi turizmus is, 2005-ben innen közvetítette a televízió az éjféli misét. Mindez elsõsorban annak köszönhetõ, hogy az egyik legnagyobb egyházi teológus itt él Sümegen és rengeteget tesz a városért, így szívesen besegítünk az egyházi szervezésbe is.

– Milyen testvérvárosi kapcsolataik vannak?
– Három testvérvárosunk van, az erdélyi Szováta, a lengyelországi Koscian és a német Aichtal. Most osztrák kapcsolatot szeretnénk kialakítani egy tiroli kisvárossal. Alapvetõen õk találtak ránk, és õk szerettek volna kapcsolatot kialakítani velünk. Itt eleinte egy laza együttmûködést szeretnénk, hogy megismerhessék a fiatalok az ottani, illetve az itteni életet.
A lengyelekkel komoly tûzoltókapcsolatunk van, minden év augusztusában részt veszünk a Tûzoltófecskendõ Találkozón, ahol a történelmi jelmezbe öltözött tûzoltók felvonulnak, bemutatják a régi technikákat, majd megkezdõdik a verseny a nemzetközi csapatok között.
Szováta esetében a részünkrõl minden évben egy delegáció vesz részt az Erdélyi Téli Játékokban. Természetesen mi pedig a Végvári Napokon látjuk vendégül határon túli barátainkat. A többnapos rendezvényen történelmi képekként vonulnak fel a régi idõk katonái a tatárok, huszárok, törökök, utána a vár tövében a törökök megostromolják a várat, ágyú dörög, „becsapódnak” a golyók. Kõhajító gépekkel támad az ellenség – itt a követ tök helyettesíti, amelybe gyutacsot tesznek, s ez már a levegõben felrobban, s így rendkívül látványos a szemnek és a fülnek is élvezetes módon adja vissza a csatát –, ostromlétrákat visznek a vároldalba, s végül a törökök elfoglalják a várat. A vár lakóit elviszik Isztambulba, majd természetesen a foglyokat kiszabadítják, és végül legyõzik a törököket. Valójában persze Sümeg várát sohasem foglalták el a törökök, de a várjáték rendkívül látványos, élménygazdag formája múltunk, történelmünk felidézésének. A vár tövében nyaranta „Állatsimogató” is várja a gyerekeket, a várkapitányunk sokféle állatot tart e célból a lámától az oroszlánig.
A programok között kiemelném még a Capári Lovasiskola vadászlovaglását. Sümegen található Magyarország egyik egyedülálló vadász-kopó fajtája. Capári Róberték minden évben szerveznek egy „vadászatot”, ahol egy kitûnõ lovas egy rókafarkat visz a hátán, a többi lovas pedig a kopók segítségével követi õt. Valójában persze nem a rókafarkat követik a kutyák, hanem ánizsteát csöpögtet a földre a lovas, ezzel jelképezve a vérnyomokat, s természetesen a kutyák is ennek a szagnak a felismerésére vannak felkészítve. A cél utolérni a lovast, és megszerezni tõle a trófeát. Nagyon hangulatos rendezvény, fõleg azok élvezik igazán, akik tudnak lovagolni.

– Kiknek a munkáját emelné ki 2005 kapcsán?
– Dr. Barsi Balázs atya nagyon komoly munkát végez egyházi és közéleti területen egyaránt. Az ország minden részérõl járnak hozzá misére, emellett lelki gyakorlatokat tart Erdélyben, Amerikában. Õ az egyház azon diplomatája, aki összekovácsolja a magyarságot. Sümeg életében is komoly szerepet vállal, hiszen bárki fordul hozzá problémájával, mindig talál megoldást a számára. A másik, akit megemlítenék, ugyan nem sümegi, de eddig is sokat tett már a városért. Heinz Mayer, a Teuton Lovagrend nagymestere sok segítséget nyújtott már nekünk. Többmilliós kórházi felszereléseket küldött, a kórház ágyait, bútorait az õ adományaiból tudtuk lecserélni, legutóbb pedig a játszótér megépítését tette lehetõvé. Végül szeretném kiemelni Papp Imre várkapitány-vállalkozónkat, aki nagyon sok pénzt fordított a vár felújítására, karbantartására, és egy európai szintû szállodát épített wellnessszolgáltatásokkal.

Cseh Teréz