– Hogyan alakult Székesfehérvár gazdasága 2005-ban?
– Székesfehérvár élete és gazdasága tovább tudott fejlõdni 2005-ben is. Az önkormányzat által elért eredmények, a megvalósított feladatok mind-mind a gazdasági élet szereplõinek, a városban élõknek és a kormányzati összefogásnak köszönhetõek. A fejlesztésekre és a város régi „adósságainak” számító beruházások megvalósítására – a színházra, az elkerülõ útra biztosított központi költségvetési támogatáson túl – 3,5 milliárd forint pluszforrást sikerült szerezni.
Nem csak a 4% alatti munkanélküliségi ráta alakulása bizonyítja a város gazdasági erejét, hanem, hogy az országban a megyei jogú városok között Fehérváron a legnagyobb a vásárlóerõ. Továbbá az, hogy 2005-ben 6,5 milliárd forint iparûzési adót fizettek be az itteni vállalkozások. Nõtt a foglalkoztatás, a városban összesen 72 ezer munkahely várja a városi munkavállalókat és a környezõ településekrõl ide dolgozni járókat. Új befektetõk jelentek meg (pl. Filtronic, Alföldi Tej Kft.) és jelentõs fejlesztéseket hajtott végre több, már korábban betelepült cég is (pl.: Alcoa-Köfém Kft., Denso, Philips).

– Milyen városképi jellegû változások, elkezdett beruházások voltak 2005-ben?
– Eredményekben és munkában gazdag évet zárt Székesfehérvár, most a teljesség igénye nélkül emelném ki a közösségi érdekeket leginkább szolgáló fejlesztéseket. Az elmúlt esztendõben elindult például a tág értelemben vett történelmi belváros rekonstrukciója. Ennek eredményei egyrészt már láthatók, másrészt 2006-ban válnak láthatóvá. De-cemberben egy ünnepi héttel nyitotta meg kapuit a Vörösmarty Színház. Az ország egyik legrégebbi kõszínházát jelentõs központi támogatással (3,3 milliárd forint) és önkormányzati részvállalással, összesen közel 4,5 milliárd forintból sikerült újjáépíteni. Egy kibõvített és környezetében is a helyhez méltó kialakítás után immár újra folynak elõadások az épületben. Mindenkit szeretettel várunk a régióból is, hogy megnézze új büszkeségünket.
– Novemberre elkészült a várost nyugatról elkerülõ út második szakasza is. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a teherforgalom és az átmenõ forgalom a belvárost kikerülve halad ezentúl, másrészt közvetlen összeköttetést biztosít ez az útszakasz az M7-es autópálya és a 8-as út között.
– Tavaly 604 millió forint támogatást nyertünk a panellakások energiatakarékos felújítására. Ebbõl a pénzbõl, az önkormányzati, valamint a lakossági önrész hozzáadásával közel 2700 panellakás nyílászáróinak cseréjét, energiatakarékos szigetelését végeztük el, illetve kezdtük meg. 2006 elején kaptuk a jó hírt: a 2005 szeptemberében beadott, 5800 lakásra vonatkozó pályázatunk is támogatást nyert. A Gáncs Pál utcában 98 önkormányzati bérlakásba költözhettek be tavaly a bérlõk, a magánerõbõl maguknak otthont teremtõk lakásvásárlását, építését pedig több mint 200 millió forinttal támogatta önkormányzatunk. Az oktatási területen legfõbb célunk, hogy piacképes képzési lehetõségeket biztosítsunk a fehérvári fiataloknak. Ezt a célt szolgálja majd a kistérségi integrált szakképzõ központ, amelynek a megvalósítására pályázaton 1,1 milliárd forintot nyert az önkormányzat.

– Mi várható Fehérváron 2006-ban?
– 2006-ban is legfontosabb célunk, hogy fejlesszük a város gazdaságát, növeljük a munkahelyek számát, és odafigyeljünk az itt élõk igényeire.
Idén a távlati tervek elõkészítése mellett elõbbre lépünk azokban a konkrét feladatokban is, amelyek évtizedes problémái voltak a városnak: átépítjük a Piac téri autóbusz-pályaudvart, folytatódik az utak felújítása, és szeretnénk idén megszerezni a börgöndi repülõtér létesítési engedélyét. A 2005-ben elnyert 600 milliós EU-s forrásból megvalósul a Hiemer-ház felújításának elsõ üteme, folytatódik a több ezer székesfehérvári családot érintõ, és az országban legnagyobb volumenû panelfelújítási-program és 60 új önkormányzati bérlakás építésére írtunk ki pályázatot. 2006-ban befejezõdik a gázmotoros fûtõerõmû építése, aminek az eredményeként már január elsejétõl 10 százalékkal csökkent a távfûtéses lakásokban élõk fûtésszámlája.
– Székesfehérvár amellett, hogy statisztikai régióközpont, tavaly fejlesztési pólus is lett. Ez a város gazdasági erejének, jó logisztikai helyzetének és Székesfehérvár dinamikus fejlõdésének az eredménye. Megkezdõdött a munka, az idei évben egy rendkívül magas szakmai követelményeknek megfelelõ új fejlesztési programot kell összeállítanunk. Ezt a programot széleskörû városi és kormányzati részvétellel, Veszprém várossal együtt készítjük el. Azért jó, hogy bekerültünk a „hetek klubjába”, a fejlesztési pólusokat alkotó városok közé, mert ezeknek a városoknak a fejlõdését a kormányzat kiemelten támogatja, hiszen az egész ország versenyképességének növekedését várja el ezek által. Ki fogjuk használni a fejlesztési pólus szerep adta lehetõségeket, amellyel az elkövetkezõ idõszakban több tízmilliárd forintos európai uniós fejlesztési forrást tudunk hozni városunkba.
– A felsorolt fejlesztések mellett az éves költségvetés összeállításakor biztosítjuk az önkormányzati intézmények mûködését, támogatjuk a kulturális és sportrendezvényeket, a sportéletet, a civil szervezeteket és azokat, akik rá vannak szorulva az önkormányzat, a város támogatására. Mindezek az eredmények nem valósulhattak volna meg a fehérváriak összefogása és tenni akarása nélkül. Szeretnék köszönetet mondani a gazdasági élet szereplõinek, intézményeinknek, a társadalmi és civil szervezeteknek és valamennyi székesfehérvárinak.

T.O.