– Kicsit többrõl szólt az elmúlt év, mint amire számítottunk. Több, régen halasztott stratégiai döntés született egy út- és intézményrekonstrukciós csomagról. A költségvetési lehetõségeink ugyan nem javultak, ám – kényszerûségbõl – mi is rátapadtunk a kormányzat által kínált mézesmadzagra. Egyrészt a minden saját forinthoz plusz egy forint jelszavú útfelújítási lehetõségre, másrészt pedig a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül rendelkezésre bocsátott kamattámogatott fejlesztési hitelekre. Ezek az intézkedések véleményem szerint nem hathatós segítségnyújtást jelentenek, hanem inkább kedvcsinálók voltak erõtartalékaink mozgósítására, arra, hogy nem kifejezetten települési feladatokat oldjunk meg. Mindennek azonban nagy ára van: egyfelõl hosszú idõre vállaltunk komoly banki terheket, másfelõl pedig fogyott az önkormányzati vagyon, hiszen a szükséges önrészt csak a nem lakáscélú ingatlanok, helyiségek értékesítésével tudtuk elõteremteni.
– Milyen beruházások valósultak meg ezekbõl a forrásokból?
– Félmilliárdos útkorszerûsítést végeztünk. Befejezõdött a Kodály-tér rekonstrukciója, folytattuk útjaink (Mártírok út, Hadsereg út, Ond vezér út, Fatelepi út, Mészáros út) átépítését, és közel kétszáz parkolóhelyet létesítettünk, fõleg a belvárosban. Idén is folytatódik ez a program a Népház utca, a Blaha Lujza utca, az Alkotmány út, a Marasztok utca, a Pilinszky utca és a városháza elõtti útszakasz újul meg. Az ipari parkot összekötjük egy két kilométeres útszakasz megépítésével összekötjük a tatai autópálya-csomóponttal, mindez Újváros tehermentesítését hozhatja magával.
Szintén félmilliárd körüli összegbe került az intézményrekonstrukciós program. Megújultak orvosi rendelõink, iskoláinkban, óvodáinkban, mûvelõdési házainkban a vizesblokkok kerültek átépítésre. Ezek olyan, régen halogatott, szükségszerû lépések voltak, amelyeket már muszáj volt megtenni.
– Nem beszéltünk a Népházról, a sportpályáról, a Jubileum parkról és az új bevásárlóközpontról.
– Tegye hozzá a sportcsarnokot is, amelynek megújul tetõszerkezete és a homlokzata. Zajlik a stadion korszerûsítése, sõt a strand felújítását is megkezdjük 2006-ban. Itt a rendelkezésre álló 220 milliós költségvetési forrás nem tesz lehetõvé ugyan óriási elõrelépést, ám több a semminél. A Népház esetében nyertes pályázatról beszélhetünk, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által biztosított forrásból 2006-ban elkezdõdhet a színház felújítása, amely várhatóan két évig fog tartani. A Jubileum park a lakossági sport érdekében újul meg, a központi épület már áll, a parkolókat kialakítottuk, de épülnek hamarosan a mûfüves focipályák, igazi gördeszkás paradicsom is megtalálható lesz, valamint kamaszjátszótér kerül kialakításra. Mindezeket tavasszal szeretnénk átadni. Amint láthatják a város lakói, gõzerõvel folyik a Gyõri úton a harmincezer négyzetméteres új bevásárló- és szórakoztatócentrum (ahol végre korszerû mozi is helyet fog kapni), valamint buszpályaudvar építése. Ezzel párhuzamosan a beruházó átépíti az aluljárót, a csatlakozó közutakat, valamint parkolókat épít a Gyõri út és az Esztergomi út által bezárt épületek belsõ udvaraiban. Ez a beruházás – a novemberre tervezett átadás után – végsõ formát adhat a megújuló városközpontnak.
– Ugyancsak kimaradt a felsorolásból a Térségi Szakképzõ Központ, amely uniós pályázati pénzbõl valósulhat meg.
– Nagy örömünkre szolgál az egymilliárdos pályázati összeg, hiszen az ipartelepítés, az ipari struktúra kialakítása érdekében megfelelõ, szakképzett munkaerõre van szüksége a cégeknek. Ezért velük karöltve, az õ igényeikre alapozva dolgoztuk ki a programot. Ennek keretében a mûszaki képzést helyeztük fókuszba a szakképzés tartalmi megújítása, és a tárgy, mûszaki feltételek javítása során. Az igazi, látványos elõrelépés idén lesz, az õszi tanévkezdésre a Dózsakertben átadjuk a felújított gyakorlati mûhelycsarnokot, ahová csúcstechnológiát képviselõ gépeket telepítünk. Nyílt napok, tájékoztató és információs füzetek segítségével próbáljuk ösztönözni a szülõket, különbözõ ösztöndíjakkal pedig a jövendõ hallgatókat, hogy a pályaválasztáskor a divatszakmák helyett inkább ezekre, a korszerû mûszaki ismereteket nyújtó szakokra jelentkezzenek.
– Tatabánya mintha kissé háttérbe szorult volna a régiós feladatok elosztását tekintve. Számíthatunk-e ezen a területen valami elõrelépésre?
– Bár ma még nincs túlságosan nagy jelentõsége a regionalitás szervezeteinek, tudomásul kell vennünk, hogy a jövõ ebbe az irányba mutat. Úgy tûnhet, hogy a Székesfehérvár–Veszprém fejlesztési tengelybõl kimaradunk, ám a hetek (a három megye elnökei és a négy megyei jogú város polgármesterei) most dolgoznak azon, hogy a regionális funkciókat, feladatokat és intézményeket arányosan osszák el az egyes területek között. Reméljük, hogy ebben az elosztásban nem kerülünk hátrányos helyzetbe mi sem.
Veér Károly