Velence, a velencei emberek, vezetõk tesznek is annak érdekében, hogy kiérdemeljék a lakosok, vendégek, vagy éppen a szomszédvár települések lakóinak elismerését. A térségben elsõként újíttatták fel úthálózatukat, elérve ezzel, hogy a csaknem 5100 lakosú kisváros 82 kilométer hosszúságú belterületi útjainak majdnem száz százaléka felületkezelt, ebbõl ötvenkét kilométer aszfaltos, míg a többi bitumenpermetezett. A Velencei-tó térségében a város elsõként fejlesztette kerékpárútjait, és ugyancsak példamutatóan, elsõként korszerûsítette közvilágítását.
Nem is oly régen határozták el a velenceiek, hogy gyorsan fejlõdõ nagyközségükkel megpályázzák a városi címet. A Velencét bírálók jól érzékelték, a Velencei-tó névadó települése megérdemli az elõléptetést, így 2004-ben az addigi nagyközség elnyerte a városi rangot.
Odáig viszont meglehetõsen hosszú út vezetett. A harmadik választási ciklusát töltõ Oláhné Surányi Ágnes polgármester vezette város szép sikereket ért el az évek folyamán. 2000-ben elsõk lettek a Virágos Magyarországért versenyben, a falvak kategóriájában, majd egy évvel késõbb ezüstérmesek az európai megmérettetésben. A gyõzelem emlékére Márk Gergely rózsanemesítõ sárga rózsát nevezett el a gyõztesrõl. Ez lett Velence Rózsája. A virágosítás azóta is rendszeres össznépi program május tájékán. S, hogy nem eredménytelenül, ezt az is jelzi, idén aranydiplomásak lettek, és csak azért nem gyõztesek, mert a szabályok öt éven belül nem engedélyezik az újabb elsõ helyezést.
A kisváros területén csaknem százszázalékos az ivóvíz és gázellátottság, a szennyvíz- és telefonhálózat. Emellett van kábeltelevíziós hálózata, néhány másik kistérségi településsel együtt helyi televíziója, sok lakásban ott az internet, és havonta jár a lakosoknak az ingyenes helyi újság. A hiányzó szennyvízrendszer építése a KIOP uniós pályázatnak köszönhetõen a velencei-tavi kistérség további öt településével együtt Velencén is mostanában folyik.
Cseppet sem könnyû felsorolni mindazokat a beruházásokat, újdonságokat, amelyek a közelmúltban jöttek létre, vagy nemsokára megszületnek a virágos jelzõt joggal birtokló Velencén. Nagy gondot fordítanak óvodáik, iskoláik fejlesztésére, a szabad strandok tisztaságára, rendjére, a helyi közlekedésre és a lakosok ügyeinek helyben történõ, gyors intézésére.
Három évvel ezelõtt hatalmas mennyiségû termálvizet találtak a településen, ami hamarosan egy termálfürdõben szolgálja, üdíti, pihenteti, gyógyítja majd az odalátogatókat. A fürdõ várhatóan már jövõre fogadhatja az elsõ vendégeket.
A vendégek amúgy is nagy becsben tartottak Velencén. A vendéglátás minõségének javítása érdekében hozták létre a helyi minõsítési rendszert, és adják a minõséget jelzõ, egytõl, ötig rózsaszálakat ábrázoló márványtáblákat, amit szigorú bírálóbizottság ítél oda a vállalkozást önkéntesen megmérettetõ vállalkozónak. A rózsás tábla egy ideje nem csak kötelez, de cégérként használva rangot is ad.
A térségben egyedi kezdeményezésként Velence szabadtéri színpadot létesített, és a Kastély parkban életre hívta a Kastélypark Színpadot, ahol nyaranta egy hónapon át, hétvégenként, nagyszerû elõadók pompás játékát élvezheti a szép számú közönség. A Velencei Nyári Zenés Esték mûsor-folyamának csak egyik programja a zenés színházi sorozat, de ugyanolyan nagy érdeklõdés övezi a nyári programok között a Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett napot, vagy a nemzetközi néptáncestet. A nyári programok mellett a tavaszi Orbán-napi hegyünnep, vagy a szeptemberi szüreti mulatság is sok érdeklõdõt vonz.
Oláhné Surányi Ágnes és a képviselõtestület tagjai vallják: jelentõsebb ipar és mezõgazdaság hiányában az idegenforgalom határozhatja meg a település sorsát. Ehhez, pedig megfelelõ szolgáltatások, jó utak, biztonságos közterületek, szép parkok, remek programok és vendégszeretõ emberek kellenek. Velencén mindez már valóság, a helyi lakosok, odalátogatók tudják: Velence az a hely, ahol jó élni.
Máté G. Péter