– Polgármester úr! Összefoglalná kérem, milyen fejlesztések indultak, illetve történtek meg 2005-ben?
– Még 2002 végén fogadta el a város azt a stratégiai programot, amit az MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézete készített. A stratégiai programot a választási ciklusra szóló gazdasági operatív programra kellett lebontanunk, s 2006 elején már ott tartunk, hogy az utolsó szerzõdést is aláírtuk a programok megvalósítására. Ezzel tehát minden, a gazdasági programunkban megfogalmazott tervünk le van fedve egy-egy szerzõdéssel. Már épül a Zirc Városi Erzsébet Kórház új épületszárnya, amelyet 2006 áprilisában adunk át, õszre elkészül a régi épület rekonstrukciója is. Megkezdõdött a csökkent munkaképességûeket foglalkoztató központ kialakítása, amely 30-35 új munkahelyet jelent. Alá van írva a Veszprém – észak-balatoni településekkel a szerzõdés az EU-támogatásból megvalósuló a szennyvízkezeléssel kapcsolatos beruházásokra. Ez egy összességében 8 milliárdos fejlesztés, amelybõl 800 millió forint Zircet érinti. Ebbõl 500 milliót szennyvíztisztító bõvítésére és korszerûsítésére költhetünk majd, 300 milliót pedig a külsõ településrészek – Kardosrét, Tündér-major – csatornázására. Átadtunk két multimédiás tantermet is, melyet PHARE-támogatásból valósítottunk meg. Ennek keretében megtörtént az általános iskola egyik százéves épületének tetõcseréje és belsõ felújítása is. Idén a homlokzat rekonstrukciójára kerül sor. A ciszter rend beruházásaként 289 millió forintos állami támogatással kialakításra került egy ötven férõhelyes idõsotthon az apátsági épületben. Az új intézmény 28 fõ részére biztosít munkahelyet. A belterületi utak javítására 2005-ben és 2006-ban összesen 125 millió forintot fordítunk. Aláírásra került az a szerzõdés is, amely alapján 2006. májusában megkezdõdik az új autóbusz pályaudvar építése. A projekt költsége 205 millió forint.
– Az e-önkormányzat terén is nagyot léptünk elõre. A GVOP 4.3.2. pályázatán 17,5 millió forint önerõ mellett a kistérség 122,5 millió forintot nyert az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására. Ezen belül a kistérség egészségügyi adatbázisának felállítására és karbantartására, az egészségügyi rendszer hálózatba szervezésére, a szûrõvizsgálatok rendszerbe szervezésére, továbbá a Magas-Bakony környezetével kapcsolatos folyamatos figyelõrendszer kiépítésére. Zirc a magas fekvésének és a környezõ erdõknek köszönhetõen a legtisztább levegõjû város Kõszeg mellett. A pályázat ennek a ténynek a folyamatos deklarációját is biztosítja, vagyis az adatok folyamatos mérését és publikálását. A harmadik eleme a pályázatnak egy virtuális vállalkozói ház létrehozása, amelyben interaktív megjelenési lehetõséget biztosítunk a térségünkben mûködõ gazdasági vállalkozásoknak. A projekt keretében a települési polgármesteri hivatalokban is kiépülnek a belsõ hálózatok, biztosított lesz a szélessávú Internet-hozzáférés, amely Zircen már 2004 óta mûködik. Városunkban a letöltési sebesség: 4096 Kbit/sec a feltöltési sebesség: 512 Kbit/sec.
Zircen hat nyilvános „e-magyarország” pont mûködik, ahol pontonként 3-tól 8 gép biztosítja az ingyenes internet hozzáférést. Szintén térséginek tekintendõ rendkívül nagy volumenû beruházás az ír befektetõk által finanszírozott szélerõmû park.
Mindezek mellett számtalan egyéb fejlesztés is folyamatban van. Megtörtént már a polgármesteri hivatal felújításának I. üteme, melynek keretében kicseréltük a nyílászárókat és rendbe hoztuk a homlokzatot. 2006-ban 60 millió forintot költünk el a II. ütemben a teljes belsõ felújításra, ami fõleg az ügyfelek igényeit tartja majd szem elõtt. 2005 végén adtuk át a felújított tûzoltószertárat ahol a Zirc Térségi Tûzoltó Köztestület mûködik. Mintegy ennek folytatásaként idén tavasszal megtörténik a mentõállomás bõvítése és korszerûsítése.
Zirc tagja az észak-balatoni szilárd hulladék elhelyezésére alakult konzorciumnak. Az összefogás eredményeként a 7,5 milliárd értékû projekt keretében regionális hulladéklerakó épül.
A 2006-os beruházások között szerepel például egy Tesco áruház építése, amelynek kapcsán a befektetõ finanszírozza a 82-es út egy szakaszának korrekcióját és rekonstrukcióját is. Zirc-Szarvaskúton a horgásztó és az ökopark szomszédságában az ott mûködõ kiváló színvonalú hotelünkkel átellenben egy új wellness, szabadidõ központ épül. A befektetõk tájékoztatása szerint a központhoz kapcsolódóan egy 9, majd 18 lyukú golfpálya kialakítását is tervezik, amely versenyek rendezésére is alkalmas lesz. A nagyobb fejlesztések mellett a belvárosban is épülnek új üzletek. Ezen belül az egyik legfontosabb, hogy várhatóan idén vállalkozói tõkébõl végre megkezdõdik a volt mozi épületének rendbetétele is. Célul tûztük ki, hogy Zirc a lakosai számára kellemes lakókörnyezetet nyújtó, jó megélhetést biztosító barátságos, szolgáltató város legyen. Ma is azonos, egyes területeken jobb szolgáltatásokkal rendelkezünk, mint a nagyvárosok
– Beszéljünk kicsit a város határon túli kapcsolatairól is!
– Zirc három régi kapcsolattal rendelkezik. Polheimmel a 80-as években a kóruskapcsolatokból alakult ki együttmûködés, az erdélyi Barót már régóta jó partnerünk – Zirc alakított ki elsõként testvérvárosi kapcsolatot Erdéllyel –, és a finnországi Nivala város lakóival is baráti szálak kötnek össze bennünket. Eleinte kulturális-turisztikai kapcsolatok jellemezték az együttmûködést, aztán az európai uniós csatlakozás óta már gazdasági, oktatási téren is megindultak a folyamatok. Zirci gesztorsággal például a fenti három településen túl angol, olasz és lengyel iskolákkal fogunk össze az ún. Comenius-programban pályázatok kapcsán. De más területen is együttmûködünk, egy finnországi diák a helsinki egyetemrõl például Zircen az ipari parkban dolgozott szakemberként.
– Kulturális téren milyen választékot kínálnak a város lakóinak?
– Zirc köztudottan rendkívüli kulturális és természeti értékekkel rendelkezõ város, hiszen ki ne ismerné a 65 000 kötetes mûemlékkönyvtárat, a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, az Arborétum növénygyûjteményét, a Mezõgazdasági Gépmúzeumot vagy a Reguly Antal életét is bemutató helytörténeti múzeumot. Az itt élõ mûvészeinkre is nagyon büszkék vagyunk. Kiemelten támogatott rendezvényünk a zirci Buli, a dunántúl Woodstockja, amelyre minden évben június végén, július elején kerül sor. Július végén van az amatõr zenészeket felvonultató hagyományos utcabál. Augusztus elején tartjuk a Bakonyi Betyárnapokat, amelynek keretében legutóbb az országos lovas konferenciának is helyet adtunk. Õsszel a bányásznap programjai biztosítják a kikapcsolódást, novemberben pedig városunk ad otthont az évértékelõ Bakonyi Turisztikai Konferenciának. Ezeken kívül dicsekvéssel mondhatjuk, hogy a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház szervezésében minden évben rendkívül színvonalas színházi bemutatókra, az Arborétumban koncertekre kerül sor, tavaly többek között vendégünk volt Faludy György költõ és Szabó Magda írónõ.
– Rengeteg munka áll már Önök mögött is. Ki az, vagy kik azok, akiket 2005-ben kiemelne?
– Városunk törekszik arra, hogy elismerje mindazon személyek, szervezetek tevékenységét, akik sokat tettek, tesznek a város fejlõdéséért, intézményeink szolgáltatási színvonalának növeléséért. Minden évben egy díszpolgári címet adományozunk. A 2005-ös évben ezt dr. Monszpart László, az Erzsébet Kórház volt igazgatója kapta. Augusztus 20-án átadásra került továbbá két Pro Urbe kitüntetés is, melyek közül az egyiket Szalay Miklós, városunk idõs polgára kapta több évtizedes kiemelkedõ közösségi tevékenységéért, míg a másikat a 2005-ben 100. születésnapját ünneplõ helyi újságunknak, a Zirc és Vidéke szerkesztõségének ítélte oda az önkormányzat képviselõ testülete. A felújított tûzoltószertár avatásához kapcsolódóan rendkívül nagy anyagi segítséget kaptunk külföldrõl is. Polheimtõl vágóeszközöket és egyéb felszerelést, Traunsteintõl pedig egy mûszaki mentõt. Ennek kapcsán adtunk kitüntetést a két ottani tûzoltóparancsnoknak, Albert Kutzernek és Wolfgang Thennek.
A ma még hátrányos helyzetû Zirc, a Bakony Fõvárosa elõtt még rengeteg feladat áll. Gazdaságát egyre inkább az innovatív, a helyi hagyományokon alapuló és az újonnan elõretörõ, környezetkímélõ ágazatokban tevékenykedõ, kis- és középvállalkozások határozzák meg, amelyek a közeli gazdasági fejlõdési tengelyekhez is szervesen kapcsolódnak. Ebbõl adódik, hogy a város biztató jövõképpel is rendelkezik az élet szinte valamennyi területén.
Cseh Teréz