– Az üzemorvos is ugyanolyan hatékonysággal tudja elvégezni a vizsgálatokat, mint egy szemész?
– Nem vitatom az üzemorvosok tudását és fontosságát, ugyanakkor a ez egy igen speciális terület, amelybe nem nagyon mernek belenyúlni azok, akiknek nem szakterülete a szemészet. Azt helyesen észlelik, ha valami probléma van, de utána õk is továbbküldik a pácienst a szemészhez. Céges szûrések alkalmával a vizsgálatot általában egyszerre, a helyszínen és díjmentesen végzzük el, így megkíméljük munkaadót a felmerülõ költségektõl és a munkakieséstõl, és a dolgozóknak is kényelmesebb így – nem kell fél napot a rendelõ elõtt csücsülniük. Sokan nem ismerik egyébként a rendeletet, és sokan összekeverik a monitor káros hatásaitól való védelemtõl. Nem arról szól, hogy a képernyõ hatásaitól kell megvédeniük a dolgozókat, hanem a látásukat kell ellenõrizni, két évente szûrõvizsgálaton kell részt venniük, és ha romlott a szemük, hozzá kell jutniuk a megfelelõ szemüveghez.

– Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?
– Ha megállapodásra jutottunk egy céggel, és megrendeli tõlünk a szûrést, akkor nem csak a hagyományos vizsgálatot kapják a dolgozók, hanem egy tanácsadás keretében igyekszünk megismertetni velük azokat az egyszerû ergonómiai tényezõket, amelyekkel megelõzhetik a fejfájást, fáradtságot, változó látást. Ezen kívül nem egy látszerész, hanem egy szemész orvos méri fel problémáikat, igényeiket, így tudjuk azt, kinek van szüksége szemüvegre és kinek nincs. Szerencsére az a tapasztalatom, hogy a cégvezetõk az árakon és a százalékokon nagyon keményen tudnak alkudni, de nem a minõség rovására. Visszatérõ megrendelõink a Suzuki, a megyei földhivatalok, a tatai Pneu Trade Kft., a Raiffeisen és OTP bankok.

– Mit tehetünk, hogy ne fárasszuk szemünket feleslegesen?
– Fontos, hogy ne üljünk erõs fényforrásnak háttal, és a monitor 45-75 cm-re legyen a szemünktõl. Az a legmegfelelõbb, ha „látjuk a port a monitor tetején”, vagyis a  felsõ széle  szemmagasság alatt van, ugyanis így esik abba a tartományba, ahol a legkevésbé fárasztja a szemet. A forrásmunkát semmi esetre se tegyük magunk elé, igyekezzünk azt a monitor mellé elhelyezni, és olyan messze, amilyen messze a monitor van – így nem kell szemünknek folyton távolságot váltania. Pihenteti a szemet, ha távolba nézünk – ez egyébként munkaegészségügyi elõírás is, lehetõvé kell tenni, hogy óránként messzire nézhessünk. Ennek igen egyszerû a magyarázata – õsember korunkban ugyanis ahhoz alkalmazkodott a szemünk, hogy felszedjünk néhány magot, tehát közelre nézzünk, majd a láthatárt kémleljük ellenség után kutatva, tehát a távolba nézzünk. Szemünk harántizmai így tudnak pihenni, ugyanúgy mint a karunk: ha felveszünk-leteszünk súlyokat, sokkal késõbb fáradunk el, mintha folyton tartanunk kéne.  Gyakori panasz a szemszárazság, amely szintén ide vezethetõ vissza. A közeli tárgyak éles látása komoly munkát igényel szemünktõl. Mindannyiszor, ahányszor szemünk elõl eltûnik az, amire fókuszáltunk, vagyis pislogunk, újra kell „állítani az élességet”, amely közeli tárgyaknál nehezebb, nagyobb pontosságot igényel, mint a távoliaknál. Ezért szemünk hajlamos közelre nézésnél kevesebbet pislogni, így szemünk kiszárad. Mûkönny használatával ez megelõzhetõ.
A legfontosabb mégis az, hogy ne használjunk hosszú távon boltokban kapható, párszáz forintos olvasószemüveget, mert nagyon sokat ártunk vele szemünknek. A szemüveg személyes tulajdonságaink alapján elkészített eszköz, amely minden embernél egyedi, hiszen felépítésünk és genetikai adottságaink is azok. Ne kockáztassuk szemünk világát silány minõségû termékekkel!