62500 lesz a minimálbér jövõre
Három oldalú, három éves megállapodást kötöttek a minimálbérrõl az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban. Az ülésen a jövõ évi bérajánlásról is meg tudtak egyezni.
Bérminimum és szorzószámok
Két hónapig tartó tárgyalások után egyeztek meg a minimálbér szabályozásáról és mértékérõl az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban (OÉT). A munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldal által kötött megállapodás három évre elõre szabályozza a minimálbért. E szerint 2006-ban a mostani 57 ezer forintról 62 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 000 forint lesz a garantált legkisebb bér.
A megállapodás alapján a középfokú végzettséget igénylõ munkakörökben bérminimumot vezetnek be, melyet a mindenkori minimálbérhez kötnek. A szorzószám a szerint is változik, hogy 2 évnél kevesebb, vagy annál több tapasztalattal rendelkezik-e egy munkavállaló. 2006-ban a 2 évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezõ dolgozók a minimálbér 1,05-szörösét, a 2 évnél több tapasztalattal rendelkezõk 1,1-szeresét kapják. Jövõre azonban csak a második félévtõl kötelezõ a szorzószámok figyelembe vétele és érvényesítése, az elsõ félévben csak ajánlott. 2007-ben a szorzók 1,1-re és 1,15-re módosulnak, majd 2008-ban 1,2-re és 1,25-re emelkednek.
A felsõfokú végzettséget igénylõ munkakörökben a mindenkori minimálbérhez kötve 2006-ban 1,4-szeres, 2007-ben 1,5-szeres, 2008-ban pedig 1,6-szeres szorzót ajánl a megállapodás.
A bérajánlásról is sikerült megegyezniük az OÉT-ben: jövõre 3,5 százalékos reálkereset-növekedést ajánl a tanács.
Munkaadói teher
A kormány tárgyalásra bocsátott, eredeti terve két területen javasolt változtatást 2006-tól a minimálbér-megállapítás gyakorlatában: egyrészt az alapösszeg mértékének a Központi Statisztikai Hivatal által legutoljára nyilvánosságra hozott létminimumhoz kötését, másrészt a minimálbér képzettség alapján történõ differenciálását.
A munkaadói oldal egyik javaslatot sem fogadta kirobbanó örömmel. A létminimumhoz kötött minimálbérnél túlzottnak tartották, de a három elemû minimálbér-rendszer bevezetését még kevésbé támogatták. A munkaadói érdekképviseletek szerint eleve nagy terhet jelent az alap minimálbér-emelés, a szakmunkás és diplomás minimálbér pedig még nagyobb terhet ró a vállalkozásokra, közülük is a kis- és középvállalkozókat érinti ez a legkényesebben. A jelenlegi minimálbér-emelés közel 10 százalékkal növeli a bérköltségeket, és a képzettség szerinti szorzóval még tovább nõ a teher. Feltehetõen a munkaadói oldal kérésére került be a három éves megállapodásban a 2006 elsõ félévére kapott türelmi idõ a szorzószámok érvényesítésére.
Szakszervezeti öröm, munkavállalói bánat
A munkaadókkal szemben a munkavállalói oldal elégedettebb lehet, mivel a kezdetektõl támogatták a minimálbér létminimumhoz kötését, és a három elemû rendszer bevezetését már korábban is szorgalmazták. A három évre kötött megállapodás feltehetõen a munkavállalói oldal nyomásának köszönhetõ, mivel a munkaadók által reálisnak tartott szorzókat kevesellték, így azonban garanciát kaptak a saját céljaik megvalósulására, még ha fokozatosan is. A szakemberek szerint a minimálbér emelése egyértelmûen az alacsony képzettséggel, alacsony presztízsû munkát végzõk munkavállalási esélyeit rontja. Bár közgazdasági modell nincs a béremelés hatásairól, annyi bizonyos, hogy a 2001-2002-es bérfejlesztés érezhetõ, 1,5–2,5 százalékos foglalkoztatás-csökkenéssel járt.
Forrás: fn.hu