Csép Komárom-Esztergom megye nyugati felének középtáján helyezkedik el. Közlekedés-földrajzi helyzete kedvezõ, Tárkánnyal közös vasútállomása van a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. Komárom és Kisbér egyaránt könnyen megközelíthetõ innen. A hattagú képviselõtestület Széber József polgármester irányításával vezeti a négyszáz lelket számláló kistelepülést.

Csép története
A település az õsidõktõl lakott hely, határában bronzkori leleteket, honfoglalás-kori sírokat is találtak. Elsõ okleveles említése, Chep néven, 1257-bõl származik. Elnevezése a Csépán (István) korabeli személynévre vezethetõ vissza. Elsõ ismert birtokosai az Apátiak és a Rátonyiak voltak. Zsigmond király idején hetivásárokat tartottak a faluban, melyet a török-idõk elõtt a járás legjelentõsebb településének tartottak. Csép a török hódoltság idején, 1543-tól elnéptelenedett, majd 1672-1673-ban Pázmándy Gergely próbálta újratelepíteni szlovák jobbágyokkal. A birtokos utódai a XVIII: század közepére nemesi közbirtokosságot szerveztek az örökségbõl, leszármazottaik alkották a falu törzslakosságát.
A települést a csendes, lassú fejlõdés jellemezte a XIX. században, lakossága ebben az idõben fõként szántóföldi mûveléssel foglalkozott. A második világháború után stagnáló, illetve lassan visszafejlõdõ gazdaságú település lakói számára napjainkban is a mezõgazdaság jelenti a legfõbb megélhetési forrást. Gazdasági társaságokban, egyéni és társas vállalkozásokban találnak munkalehetõséget, sokan a környezõ településekre ingáznak.

Csép, a csendes sziget
A csendes, barátságos község környezete hullámzó síkság, melyet három patak, a Concó, a Császár-ér és a Vékony-ér szel át. A nyugodt, tiszta levegõjû település kellemes kikapcsolódási lehetõséget kínál az ide látogatóknak.
A látnivalók közül kiemelkedik a község korai klasszicista stílusú református temploma, amely 1788-ban épült. A XIX. század elsõ felében több nemesi kúria is épült, melyek az egykori középbirtokosok Thaly, Csapó és Micskey családok)lakóházai voltak. A település története iránt érdeklõdõk az egykori református iskolában elhelyezett helytörténeti gyûjteményt tekinthetik meg.

Csép híres szülöttei
Thaly Kálmán (Csép, 1839. jan. 3. – Zablat, 1909. szept. 27.) író, költõ. A pápai ref. kollégium tanulója 1854-tõl 1856-ig. Az iskola hazafias szelleme nagy hatással volt rá. Pápán kezdett verselni, itt írta elsõ kuruc témájú költeményét is. A késõbbiekben a Rákóczi-szabadságharcot népszerûsítõ kutatásai, történeti mûvei és versei tették nevét ismertté. Az MTA-nak 1864-tõl levelezõ-, 1880-tól rendes tagja, a Történettudományi Bizottság elnöke. Életmûvében a tudományos eredmények és költõi erények egyoldalú lelkesedésbõl fakadó tévedésekkel, és elfogultsággal váltakoznak.

Csajághy Laura (Csép, 1825. febr. 20. – Kápolnásnyék, 1882. febr. 15.): Vörösmarty Mihálynak, a Szózat írójának felesége, a költõ gyönyörû szerelmi lírájának ihletõje. Vörösmarty 1841-ben ismerkedett meg vele, 1843-ban vette feleségül. Hozzá írta A merengõhöz c. és több más szép költeményt. Férje halála (1855) után visszavonultan élt, három gyermekét nevelte.

Információ: Csép Község Önkormányzata2946 Csép, Kossuth Lajos u. 52. Tel./ Fax: 34/387-122