Mit vár a vállalkozói szféra az államtól?
Szabó Zoltán, a Belügyminisztérium munkatársa beszámolt arról, hogy a jogszabályi háttér fejlesztése nagy lépésekkel halad, az állami és önkormányzati szolgáltatások minõségének javításában elsõrendû szerepet játszik az elektronikus megoldások fejlesztése. Nem utolsósorban átláthatóbbá válik ezen intézmények – mint szolgáltatók – mûködése. A 2004-2006-os kormányprogram kiemelten foglalkozik a szolgáltató állam kiépítésével és a jogszabályi háttér megteremtésével. Ennek egyik eleme a KET, melynek legfõbb célja az ügyfélbarát szolgáltatások bevezetése. A hatóságok feladatkörébe kerül az egyéb hatóságoktól származó dokumentumok beszerzésének feladata, így megszûnik az ügyfél számára az intézménybõl intézménybe való rohangálás. Ugyanakkor új jogorvoslati formák is bekerülnek a törvénybe, mint például az újrafelvételi eljárás. Igyekeznek az ügyfelek szkepticizmusát, maradiságát feloldani, akik a papíralapú ügyintézési módszerekhez szokottan idegenkedve fogadják az új elektronikus eljárások megjelenését. A tárca a KET érvényesülésével kapcsolatban monitoring rendszert állít fel, mellyel folyamatosan elemzik a törvénnyel kapcsolatos ellentmondásokat, s a többi tárca is hasonló rendszert épít majd ki. Folyamatosan értékelni kell a hatósági ügyintézés során felmerülõ szabályozásbeli és technikai problémákat, s azokra reagálni kell.

Leczki István ehhez hozzátette: a vállalkozói szféra egyszerûbb és gyorsabb ügyintézést vár a kormánytól, amiben jókora szerep jut majd a KET-nek. Általános eljárási szabályokat fogalmaz meg, amitõl eltérhetnek az ágazati szabályok, ám amennyiben nem határoznak meg külön eljárásokat, úgy a KET lesz az irányadó. Az államtól elvárható, hogy szolgáltasson, ha már szolgáltatási díjat – illetéket – szed be. Újdonság, hogy az intézményeknek információt kell nyújtani az ügyfélnek, mégpedig legfeljebb öt napon belül. Így elkerülhetõ, hogy az ügyfélt meglepetésszerûen érje, ha ellene például eljárás indul. Ezen felül mindenféle szakhatósági engedélyt a hivatalnak kell beszerezni, hogy ezzel is megkönnyítsék az ügyfelek dolgát. Ezért cserébe a vállalkozóknak mindössze annyit kell tenniük, hogy jóhiszemûen járnak el az ügyintézés során – azaz nem csapják be a hatóságokat – mivel ebben az esetben minimálisan is pénzbüntetést rónak ki rájuk.

Minek vidékre számítógép?
A beszélgetés résztvevõi az e-önkormányzat bevezetésének és mûködésének lehetõségét vitatták meg az e tekintetben meglehetõsen elmaradott vidéki területeken. A beszélgetésben – melyet Risztics Péter, az Inforum alelnöke vezetett – Somogyi Tamás, a Synergon Informatika Rt. üzletág-igazgatója, Piróth István, az IHM vezetõ tanácsosa és Jelen Tamás, a Századvég Közigazgatási Akadémia igazgatója vett részt.

Jelen Tamás szerint az elektronikus közigazgatást néhány csúcsértelmiségin kívül jelenleg nem kívánja senki Magyarországon. Nem a számítógépek osztogatásában kellene a kiutat keresni, hanem a fejekben kellene megváltoztatni a hozzáállást. A képzés nagyon fontos.  A kistérségi területeken bevezetendõ számítógépes rendszerek három éven belül nem érnek majd semmit, ha nem költenek az érintettek hardver- és szoftverfejlesztésre.

Piróth István elmondta, hogy az e-önkormányzat bevezetéséhez szükséges informatikai háttér nem célként, hanem eszközként kell, hogy megjelenjen. Ez az eszköz arra szolgál, hogy az önkormányzatok mûködését és korszerûsítését támogassa. A törvények, minisztériumi rendeletek, kormányrendeletek helyi szintû adoptálásához elengedhetetlen, hogy a helyi önkormányzatok hozzák meg azokat a rendeleteket, melyek elõsegíthetik a folyamatot.

2002-tõl 2006-ig 25 milliárd forint került az önkormányzati szektorba informatikai fejlesztésekre. Jelenleg a GVOP 4.3.-as és a GVOP 4.2.-es pályázatok szolgálják ezt a célt. Ez a pénz nem marad az önkormányzatoknál, hisz tovább kerül az iparág szereplõihez. Ahhoz, hogy az összegek jó helyre kerüljenek és hasznosan költsék el, fontos, hogy az önkormányzatok megismerjék az informatika szakmai lehetõségeit, a beszállítók pedig ismerjék meg az önkormányzati szektor igényeit és sajátosságait. A pályázatok azonban mind hazai mind uniós szinten kizárólag fejlesztésre és beruházásra irányultak, nem fordíthatóak üzemeltetésre, vagy fenntartásra. Nagy kihívást jelent a minisztérium és a kormány felé, hogy az e-kormányzat keretében létesült beruházások mi módon támogathatóak, milyen források segítségével tarthatóak fenn. Fontos kérdés a fejlesztések témakörében a szabványosítás, egységesítés, hogy az e-önkormányzati rendszerek tudjanak egymással, illetve az ügyfelekkel kommunikálni. Ezt kétféle módon is el lehet érni. Egyrészt a GVOP 4.3.-as pályázatok – ezek jelentik az önkormányzatok informatikai struktúrájának kialakításához nyújtható támogatásokat – nem lesznek megismételhetõek, a hatalmas összegek miatt. Ezek a fejlesztések aztán ASP-központok kialakulásához vezethetnek. Ezek a rendszerek megszilárdulnak, mintaként szolgálnak az újabb önkormányzati rendszerek épüléséhez, s az újabb nyertes önkormányzatok már a létrejövõ hálózathoz fognak kapcsolódni. 2007-tõl a tõkehiányos önkormányzatok kapcsolódhatnak a már létrejött központokhoz. Az így létrejövõ központok egységesítik majd az informatikai rendszereket.

Somogyi Tamás úgy látja, hogy az önkormányzati beruházások veszélyeket rejtenek magukban, mivel a 300-400 milliós beruházási projektekhez néhány éven belül ugyanennyit hozzá kellene tenni. Kérdés, hogy az önkormányzatoknak megvan-e a megfelelõ forrásai a korszerûsítéshez, fejlesztéshez. A megoldásokat szállító cégek maguk is tudnak segíteni az önkormányzatoknak, amennyiben ötleteket adnak, hogyan származhatna bevétele a hivataloknak az e-önkormányzati rendszerekbõl. A megoldásszállítók feladatai jelentõsen kibõvültek az utóbbi idõben. A hardver és szoftver megoldások mellett társadalmasítási, marketing és oktatási feladatok is bekerültek a rendszerbe. A kormányzatnak mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítania a jövõben kiírandó pályázatoknál a társadalmasításra, mivel vidéken egészen alacsony a számítógépesítés és a hozzá szükséges tudás aránya. A KKV-szektor szerepe mindenképpen abban keresendõ, hogy használják ezeket a megoldásokat, ezzel mutatva példát más cégeknek és adott esetben magánszemélyeknek is.

Forrás: Piac és Profit