A vállalkozók által támogatható gazdaságpolitika

A dinamikus és fenntartható fejlõdés a magyar gazdaság valamennyi szereplõjének közös érdeke. Magyarország egyensúlyi pozíciói ingatagok, ezért az egyensúly javítása alapvetõ célkitûzés. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az e célok elérését elõmozdító programokat. Együttmûködõ partnerként részt vesz a munkaadói szervezetek minden olyan kezdeményezésében, amelyeket e célok teljesítése érdekében indítanak el.
Az MKIK szerint a gazdaságpolitika középpontjában a versenyképesség javításának, a hazai hozzáadott érték növelésének kell állnia. Ehhez elõfeltétel a jó vállalkozói környezet, az innováció és a foglalkoztatás bõvítése, az oktatás, az egyensúly javítása, az államháztartás reformja.

Megvalósítható gazdaságstratégiát!
A gazdaság szereplõi világos és megvalósítható gazdaságpolitikát és gazdaságstratégiát várnak. A vállalkozó szféra ezért elvárja, hogy a kormány és minden, gazdaságpolitikai környezetet meghatározó szereplõ
– döntéseit elsõdlegesen hosszú távú és ne aktuálpolitikai érdekek alapján hozza meg;
– gazdaságpolitikájában és a gazdasági környezet szabályozásában legyen kiszámítható és következetes, vegye figyelembe a gazdasági realitásokat és a közgazdasági törvényszerûségeket, a vállalkozói környezetre gyakorolt hatásokat;
– tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jegybanki alapkamat nagysága ne okozzon versenyhátrányt;
– a fenntartható fejlõdés és az egyensúly-javítás követelményeit úgy hangolja össze, hogy ne sérüljön a társadalmi-gazdasági élet rugalmasan értelmezett stabilitása;
– törekedjék a széles platformon nyugvó közmegegyezés megteremtésére.

Mielõbb eurót!
A vállalkozói szféra elengedhetetlennek tartja az euró bevezetését. A tudatos felkészülés érdekében szükségesnek tartja az ehhez vezetõ út, az elõnyök és hátrányok egyértelmû és világos felvázolását. A folyamat részeként a kormány
– vizsgálja felül a konvergencia-programot, határozza meg a szükséges teendõket;
– mérje fel, milyen áldozatokkal jár a felkészülés az euró-bevezetés kritériumainak teljesítésére, vizsgálja meg az euró-bevezetés hatásmechanizmusait, ezen belül kiemelten a vállalkozói szférára gyakorolt hatásokat és a reakciókat;
– a belépéskori árfolyam megfelelõ kialakításához mérje fel, hogy különbözõ árfolyamszintekhez milyen export és import, milyen tõkemozgások tartozhatnak (figyelembe véve a várható ár- és költségváltozásokat);
– kezdeményezze a maastrichti kritériumrendszer az államháztartási hiány 3%-os korlátjára vonatkozó lazítását azzal, hogy az ebbõl eredõ többletfinanszírozási lehetõség kizárólag a felzárkózás céljait szolgálhatja.
 
Államháztartási reformot!
A kormány haladéktalanul készítse elõ, 2006-ban pedig következetesen hajtsa végre az államháztartás reformját. Szolgáltató államra van szükség, amely takarékos és teljesítményelven mûködik. Ehhez a kormány
– vizsgálja felül a közigazgatási és hatósági feladatokat, elvégzésük módját, a különbözõ engedélyeket, elõírásokat. A fölöslegessé váló tevékenységeket szüntesse meg, azokat a feladatokat, amelyek ellátása hatékonyabban (alacsonyabb költségekkel, gyorsabban, könnyebben elérhetõen) biztosítható a kamarai intézményhálózaton keresztül adja át a gazdasági kamaráknak;
– az államigazgatási teljesítmények mérésének és értékelésének feltételeit, a szolgáltatások standardizálásának módszertanát állítsa össze;
– tegye átláthatóbbá a költségvetési tervezést és a hosszú lejáratú állami kötelezettségvállalásokat, dolgozza ki a PPP konstrukció törvényi szabályozását;
– a gazdasági önkormányzatok bevonásával alakítsa ki a feltételeket, az ügyintézést tartalmában és technikailag is szervezzék egyablakossá, a közigazgatási eljárásokat tegyék rugalmassá, gyorssá és pontossá;

A versenyhelyzet javításáért
A vállalkozói szféra nem elégedett versenyhelyzetével, üzleti környezetével. Szükségesnek tartja, hogy javításuk érdekében a kormány
– érezhetõen mérsékelje az élõmunka terheit;
– dolgozzon ki 4-5 éves programot a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok költségviselõ szerkezetének átalakítására;
– az iparûzési adót szüntesse meg, alakítsa át az önkormányzatok finanszírozását;
– a jövedéki adó szabályozásánál vegye figyelembe a gazdaság szempontjait;
– határidõre teljesítse a vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket. Az állami és az önkormányzati szférára dolgozzon ki korrekt, szabálykövetõ magatartási normákat, és szankciórendszert, maradéktalanul tartsa be a jogszabályokat;
– a szabályozási változások feltételeit, valamint a feltételekben való elmozdulás esetére a beavatkozás paramétereit a vállalkozói szféra bevonásával határozza meg;
– fejlessze és bõvítse a támogatási és intézményrendszert a KKV-k helyzetéhez, valós igényeihez igazodva. Ennek keretében fejlessze tovább a jelenlegi sikeres programokat (Széchenyi-kártya konstrukció bõvítése), indítson újakat (beruházási hitel-konstrukciók, üzleti angyalok hálózat kiépítése a kamarai irodák bázisán a tanulószerzõdéses hálózat mintájára);
– biztosítsa a megtelepedett külföldi tõke megtartásának, illetve az új magasabb hozzáadott értéket termelõ tõke vonzásának feltételeit, készítsen felméréseket, elemzéseket, elõrejelzéseket egyes szakágazatok, illetve régiók tõkevonzó (tõkemegtartó) képességének feltárására, fejlessze tovább a befektetés-ösztönzés eszközrendszerét.
– biztosítsa a vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatásához szükséges forrásokat, teremtse meg a belföldi intézményhálózat gazdasági önkormányzatokhoz telepítésének pénzügyi feltételeit;
– alakítson ki vállalkozás-közeli hálózatot, alkalmazzon egyablakos rendszert a területi kamarák kapacitásaira építve (egységes, integrált tanácsadó hálózat mûködtetése, amelyen keresztül a hatósági ügyintézéshez szükséges dokumentumok, nyomtatványok, és a vállalkozások felhatalmazása alapján a pályázatokhoz szükséges igazolások is beszerezhetõk).

Prioritást az innovációnak, munkahelyteremtésnek, képzésnek!
A kormány gazdaságpolitikájában biztosítson prioritást az innováció, a kutatás-fejlesztés ösztönzésének, teremtsen rugalmasabb pénzügyi feltételeket a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati hasznosításához, a kis- és középvállalkozások mûszaki megújulásának támogatására differenciált eszközrendszert mûködtessen; az innovációt, kutatás-fejlesztést szolgáló támogatási-pályázati konstrukciókat folyamatosan mûködtesse; tegyen eleget a Kutatási és Technológiai és Innovációs Alap létrehozásakor vállalt, költségvetési támogatásra vonatkozó kötelezettségének.
A foglalkoztatás fenntartását és bõvítését, az aktivitási ráta emelését a kormány az adó és járulékrendszernek a munkaköltséget csökkentõ átalakításával, a nyelvtanulás, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésével, a felnõttképzés és a szakképzés összehangolásával mozdítsa elõ, olyan munkahelyteremtõ programokat dolgozzon ki, amelyek nagyobb hozzáadott értéket, jobb jövedelemtermelõ képességet biztosító minõségi munkahelyeket hoznak létre.
A vállalkozói szféra sürgeti, hogy a kormány a gazdasági szereplõk közremûködésével teremtse meg a munkaerõ-piac igényeihez igazodó oktatási-képzési rendszer jogi, pénzügyi feltételeit. Ezért
– szûkítse az OKJ-s szakmák körét, alakítson ki átjárható, moduláris felépítésû szakmaszerkezetet;
– dolgozza ki a felnõttképzési szakképesítések jegyzékének, valamint a gyakorlatorientált felsõfokú szakképzés feltételrendszerét;
– alakítsa ki a minõségbiztosítás és az ellenõrzés feltétel-és követelményrendszerét;
– teremtse meg a gyakorlati képzés felnõttképzésre is kiterjedõ felügyeletének egységes, kamarai ellátásához szükséges feltételeket;
– alakítsa át az intézmény-finanszírozási rendszert munkaerõ-piaci trendekre, prognózisokra építve;
– biztosítsa a költségvetésben a kamarai közfeladatok ellátásához szükséges forrásokat.

Partnerséget a területfejlesztésben!
Az EU források optimális kihasználása érdekében a kormány a reálszféra képviselõit vonja be a területfejlesztésbe, a második nemzeti fejlesztési terv kidolgozásába, végrehajtásába. Ennek keretében:
– a területfejlesztési törvény módosításával a gazdasági kamarák és a gazdasági érdekképviseletek számára biztosítson teljes jogú tagságot a területfejlesztési tanácsokban;
– a partnerség elvére építve, a párhuzamosságokat kiküszöbölve teremtsen megfelelõ szakmai és intézményi hátteret az NFT2 elõkészítéséhez, végrehajtásához, az uniós források optimális kihasználásához;
– az NFT2 kidolgozásában, megvalósításában a gazdasági önkormányzatok feladatait az érintett szervezetekkel kötött külön megállapodás rögzítse. A megállapodások tartalmazzák az intézményrendszer vállalkozásokat érintõ, szolgáltató jellegû funkcióinak megosztását a területi kamarákkal;
– a kormány a térségi jellegû hátrányokat racionálisan, a forrás lehetõségekhez igazodóan mérsékelje. A területi felzárkózás elõsegítése érdekében erõsítse a decentralizációt és a regionalizmust, határozza meg a régiók, megyék és a kistérségek helyzetét, szerepét, alakítsa ki a központi kormányzati feladatok átadásának feltételeit.

Jogi normákat a partnerség elvéért!
A közélet, a társadalmi gazdasági együttmûködés javítása érdekében a vállalkozói szféra fontosnak tartja, hogy a kormány
– dolgozza ki a jogos közérdek tartalmát, valamint az országos és a helyi többség viszonyát szabályozó jogi normákat;
– gondoskodjék a folyamatos, érdemi párbeszédrõl az üzleti világ, a kormányzat, a pártok, a civil szféra képviselõi között;
– az EU gyakorlattal összhangban újítsa meg a partnerség elvének alkalmazását és teremtse meg a párbeszéd fórumainak mûködéséhez szükséges jogi, intézményes garanciákat.