Jakobi Gyula, a rendezvény fõszervezõje, a német kisebbségi önkormányzat helyi elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Dezsõ, az ELTE germanisztikai intézetének munkatársa Magyarország újratelepítésének történetérõl tartott elõadást, amit Fatuska János a német Nemzetiségi Múzeum vezetõje kiegészítette azt a Kecskéd körüli régió újratelepítésének ismertetésével. A legnagyobb várakozás azonban a Jakobi Gyula kutatásainak összegzését kísérte, aki a település 260 évvel ezelõtti történetét dolgozta fel. Mint elmondta egyes források szerint 1735-ben, mások szerint 1744-ben érkeztek az elsõ telepesek, a kutatásnak tehát a két évszám közül kellett feltárnia a valóst. Az Esterházy családi levéltár dokumentumaiból kiderült, hogy az uradalomban példás, alapos és részletes adminisztráció folyt a gazdálkodással kapcsolatban. Ez elemi érdeke volt Esterházy Józsefnek, hiszen a fényûzõ életmód mellett hitelei törlesztéséhez minden bevételre szükség volt. A birtokgazdálkodási dokumentumokban Kecskédnek 1748-ig nincs nyoma kettõ kivételével: egy 1726-os felmérés Kecskédet mint pusztát (puszta=elpusztult terület) említi, egy 1745-ös lista 3 db tavat sorol fel. Ha a falu 1735-tõl lakott lett volna, akkor az adómentes (4-6 év) idõszakot követõen kellett volna az embereknek adót fizetnie, és annak nyoma lett volna a dokumentumokban. Egyéb források szerint a telepítés nagy valószínûséggel 1744-ben kezdõdött és 1745-ben még tartott. Összefoglalóan megállapítható, hogy a község betelepülése hosszan tartó folyamat, egy valóságos népvándorlás volt, amely elkezdõdött 1744/45-ben és részben még 1768 után is tartott.
Az elõadást követõen Grúber Zoltán polgármester megköszönte minden szervezõnek és a programok megvalósítóinak áldozatos munkájukat, majd Karl-Heinz Bolldorfnak a két település kiváló kapcsolata érdekében végzett tevékenységének elismeréseként, a német-magyar barátság elmélyítéséért Kecskéd Község Díszpolgára címet adományozott. Doris Kepper a testvértelepülés magyar kapcsolatokkal foglalkozó referense és Jakobi Gyula a Kecskédért Emlékplakettet vehette át.
A konferenciát követõen a mûvelõdési ház kiállítótermében folytatódott a program, ahol Agócs István a megyei közgyûlés elnöke nyitotta meg a telepítés dokumentumait bemutató tárlatot, s bejelentette, amennyibe Jakobi Gyula kutatási anyagát kiadvány formájában meg kívánja jelentetni, ahhoz szívesen nyújt támogatást a megyei önkormányzat. A kiállításon a korabeli térképek mellett megtekinthetõk az 1744-es telepítési szerzõdés és az 1746-os jobbágyösszeírás okmányai is.
Délután a helyi hagyományõrzõ és mûvészeti csoportok bemutatójára került sor a zsúfolásig megtelt színházteremben, majd a nap megkoronázásaként igazi sváb bálban szórakozhattak a község lakói.
Az ünnepi programsorozatot vasárnap délelõtt német nyelvû szentmise zárta Kecskéden, melyet Kutschi András prépost celebrált.