A 2005. október 13-án, a budapesti Hotel Gellértben megrendezett Hiányzó kapocs elnevezésû konferencia a – Magyarország és Szlovákia között – hiányzó útszakasznak, közúti csatlakozásnak a szükségességét volt hivatott rögzíteni, valamint a térségek fejlesztési irányait kívánta erõsíteni.

A Hiányzó Kapocs konferencián többek között elõadást tartott Agócs István, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Kolber István, Regionális Fejlesztésért és Felzárkózásért felelõs tárca nélküli miniszter, Molnár László, elnök-vezérigazgató, a FÖMTERV Rt.-tõl, Ioannis Gheivelis, European Unio, a Trans European Network képviseletében, Horváth Zsolt Csaba, közlekedési helyettes államtitkár a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól, és Ing. Jozef Legény, igazgató, a szlovák Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumból.
A konferencián elhangzottak szerint az Európai Unió kibõvülésével a közlekedési, szállítási tengelyek átrendezõdtek. A fenntartható növekedésû gazdaságokban a közlekedésnek rendkívüli szerepe van, a transz-európai hálózat (TEN-T) kialakításában valamennyi országnak részt kell vennie. Az egyes országok úthálózatát egy nagyobb rendszerbe integrálva kell elhelyezni.
Az európai gazdaság és piac fokozatos keletre tolódásával a csatlakozást megelõzõ idõszakban értelemszerûen a nyugat-kelet irány vált meghatározóvá, hiszen a nyugati fejlett országok elsõsorban a keleti régiókban látták biztosítottnak mûködõ tõkéjük letelepedését. Az elmúlt években egyre erõsödnek a meglévõ tengelyeket metszõ, észak-déli irányú új tengelyek kiépítését szorgalmazó kezdeményezések, különös tekintettel a csatlakozott közép-európai és baltikumi országok egymás közötti kapcsolatára.
Magyarország kedvezõ földrajzi fekvésénél fogva a hiányzó észak-déli kapcsolatok szempontjából ideális helyzetben van. Területén három olyan észak-déli folyosó is kijelölhetõ, amelyek egyaránt szolgálják az összeurópai érdekeket és illeszkednek az országos közúthálózat fejlesztési elképzelésekhez. Olyan irányokat jelölnek ki, amelyek a felmerülõ társadalmi, gazdasági igények és ezek ismeretében megváltozott forgalmi áramlatok miatt már jelenleg is komoly jelentõsséggel bírnak.
Ezek az egész Közép-Kelet Európát átszelõ új közúti folyosók a Balti-tenger térségét kötik össze az Adriai-tenger/Fekete-tenger térségével, gazdaságilag különbözõ fejlettségû területeket felfûzve.
A lehetõségeket elemezve kialakulóban van egy olyan szakmai vélemény, amely az országon átvezetõ „középsõ” folyosó kiegészítésének elemzését fontosnak és idõszerûnek tartja. Ez a folyosó egyébként a Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencián 1997-ben csak részben került kijelölésre. A VI. folyosó Gdansk–Krakkó–Zsolna vonalon (mintegy 900 km), míg az V/C. folyosó Budapest–Eszék– Szarajevó–Plocse vonalon (mintegy 700 km) kijelölésre került, azonban egy komplex hálózati összeköttetéséhez még mintegy 160 km útszakasz kijelölése szükséges.