Lassabban nõnek a befektetési alapok

A befektetési alapok vagyonának növekedése szeptemberben némileg lassult. A megelõzõ hónapokhoz képest az összvagyon 5,7 százalékkal 1876 milliárd forintra nõtt.

Szeptemberben 100 milliárd forinttal emelkedett a Befektetési Alapkezelõk és Vagyonkezelõk Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt alapok vagyona. A növekménybõl 80 milliárd forint volt az új befektetés, az alapok hozama pedig 20 milliárd forintot tett ki.
Az összes alapon belül a legnagyobb kategóriát képviselõ kötvényalapok vagyona szeptemberben 7,2 százalékkal nõtt, értéke a hónap végén meghaladta a 690 milliárd forintot. A hónap során 44 milliárd forint friss tõke érkezett a kötvényalapokba, a hozamok hatására pedig további 2 milliárd forinttal nõtt a vagyonuk. Az új befektetések elsõsorban a hosszú kötvényalapokba érkeztek, és a befektetõk a hazai kötvényalapokat részesítették elõnyben.
Az összvagyonon belül a második legna-gyobb részaránnyal a pénzpiaci alapok rendelkeznek. Ezek növekedése kissé elmaradt a kötvényalapokétól, vagyonuk szeptemberben 2,3 százalékkal 586 milliárd forintra emelkedett. A 13 milliárd forintos vagyongyarapodásból 12 milliárd forint volt az új befektetés.
Az elõzõ hónaphoz hasonlóan szeptemberben tovább mérséklõdött az ingatlanalapok növekedési dinamikája is. Ezek vagyona 5,4 százalékkal gyarapodva 268 milliárd forintot ért el a hónap végére, és az összvagyon 14 százalékát tette ki. Az ingatlanalapokba szeptemberben 12 milliárd forintnyi friss tõke érkezett, a hozam pedig 2 milliárd forinttal növelte a vagyont.
A leggyorsabban a vegyes alapok vagyona nõtt szeptemberben, hasonlóan a megelõzõ három hónaphoz. Vagyonuk hó végi 55,5 milliárd forintos értéke 19,2 százalékkal volt magasabb az augusztusinál. A befektetõk szeptemberben közel 8 milliárd forintot helyeztek el a vegyes alapokban, a hozamnövekmény pedig 1 milliárd forintot tett ki.
A részvényalapok 10,7 százalékos havi növekedése a korábbi hónapokhoz képest gyorsabb volt szeptemberben, vagyonuk a hónap végén 151 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a leggyorsabban a hazai és az európai alapok nõttek, míg az amerikai és a globális részvényalapokból tõkekivonás történt.

Forrás: origo


Egységes lehet az unióban a társasági adóalap

Csökkentheti az adminisztratív költségeket és javíthatja az átláthatóságot a több tagországban mûködõ vállalatok számára az a brüsszeli terv, amely a vállalati adóalap egységesítésére vonatkozik. Ez megkönnyítené a befektetõk számára az egyes országok összehasonlítását. Döntés csak három-négy éven belül várható.

Várhatóan jövõ tavasszal terjeszti elõ az Európai Bizottság a vállalati nyereségadó alapjának harmonizálására vonatkozó javaslatát, és három-négy éven belül megállapodás születhet ebben a nagy horderejû kérdésben – közölte a napokban Kovács László. Az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa szerint az adóalap egységesítésérõl az arra hajlandó tagországok a vonakodók nélkül is megállapodhatnak, ez az EU-n belüli “megerõsített együttmûködés” alkalmazását jelentené.
Brüsszel azért nem számol mind a huszonöt ország bevonásával, mert Nagy-Britannia és Írország elvi alapon elutasít mindenfajta adóügyi harmonizációt, Csehország, Szlovákia és Észtország pedig versenyelõnye megõrzése érdekében nem hajlandó alkura. Kovács László úgy véli, a többi húsz ország megállapodásra juthat az eredetileg Német- és Franciaország által kezdeményezett adóalap-harmonizációról.
A kezdeményezés fõ célja, hogy egyszerûbbé és áttekinthetõbbé váljon a vállalati adózás rendszere, és ezáltal csökkenjenek a cégek adminisztratív terhei és költségei. Ha Európa-szerte egyforma lenne az adóalap, akkor a beruházók könynyebben össze tudnák hasonlítani az egyes államok adóterheit – mutat rá a Financial Times. Ma például Lengyelországban alacsonyabb az adókulcs, mint Németországban, ám az adó alapja szélesebb.
A londoni üzleti lap azonban úgy véli: nem biztos, hogy valóban minden olyan tagország elfogadja majd a bizottsági javaslatot, amely elvben késznek mutatkozik a probléma ren-dezésére. Az adóalap egységesítése ugyanis fontos befektetõcsalogató eszköztõl fosztaná meg a pénzügyminisztériumokat.
Üdvözlendõ az adóalap egységesítésére vonatkozó uniós terv, mivel így a különbözõ országokban egységes módszerek alapján lehet elkészíteni a mérlegeket – közölte Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályának vezetõje. Az is nagy segítség lenne a beruházóknak, hogy az egységes adóalap révén könnyebben áttekinthetnék a különbözõ országokban érvényes tényleges adóterheket.
Egyes tanácsadó cégek ma is készítenek ilyen öszszehasonlításokat, ám ezek hipotetikus esetekre vonatkoznak, amit egy üzletember nem tud közvetlenül a saját cégére vetíteni. Jelenleg egyébként Németországban a magyarnál magasabb vállalati adókulcs érvényesül, de általában szûkebb az adó kiszámításának alapja – teszi hozzá Dirk Wölfer.

Forrás: KEMKIK Hírlevél