A most bejelentett 60 tonnás terméshozam révén az energiafû immáron ténylegesen is komoly versenytársa lehet a közeljövõben az elektromos áram elõállításában még mindig meghatározó szerepet betöltõ fosszilis tüzelõanyagoknak. A legfõbb gondot eddig az okozta a szakemberek körében, hogy a különféle energiafüvek és biomasszák nem rendelkeztek megfelelõ energiasûrûséggel, illetve, hogy hatalmas földterületekre volt szükség viszonylag kis mennyiségû energiát leadó füvek létrehozásához. Ez utóbbi probléma a döbbenetes terméshozammal immáron megoldottnak tekinthetõ.

Szerény becslések szerint is
Ha csak azzal a terméshozammal számolnánk, amellyel a legtöbb európai állam környezetvédõi számolnak, már akkor is jelentõs elõrelépést jelenthetne az energiafû a környezetszennyezés megfékezése terén. Európában ugyanis hektáronként 12 tonnás terméshozammal számolnak, ami a gyakorlatban kb. 36 hordónyi kõolaj energiatartalmának felel meg. A jelenlegi hordónként 60 dollár körüli árral számolva az energiafû hektáronként akár több mint kétezer dollárnyi energiát képes „megtermelni”.
Szerényebb becslések szerint, ha a Japánból származó hatalmas energiafüvet Európa termõföldjeinek 10 százalékán termesztenék, már akkor is képes lenne Európa áramigényének 10 százalékát fedezni a növény. Vidékfejlesztési potenciálján, munkahelyteremtõ-képességén kívül két további nagy elõnnyel is rendelkezik az energiafû: egyrészt vonzóvá teheti a gazdálkodók körében az a tény, hogy aratására éppen a mezõgazdasági holtszezonban kerülhet sor, másrészt pedig hogy nem igényel semmilyen különleges gépezetet, így a jelenleg használt mezõgazdasági technológiák segítségével is termeszthetõ.

Nem fertõz, nem hordoz betegséget, de négy méterre megnõ
Steve Long, a University of Illinois professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta: az elefántfû most kifejlesztett hibridváltozata mindenféle fertõzésnek ellenáll, így nem kell amiatt aggódni, hogy az új elefántfû valamilyen betegség hordozója lehet. A Japán magasabban fekvõ részeirõl elterjedt fû mostani változata hatalmasra nõ: a növény akár a 4 méteres magasságot is elérheti, látványa pedig egyszerre dekoratív és döbbenetes. Az EU-direktívákat is figyelembe véve könnyen lehet, hogy az öreg kontinens tájain is nemsokára jelentõs mennyiségû, most kifejlesztett elefántfû fog hajladozni.
A dublin-i Trinity College professzora, Mike Jones szerint ugyanakkor ez az elefántfûváltozat viszonylag nagy nedvességigényû, így elsõsorban Európa északabbi részein nõhet meg valóban négy méteresre. Skandinávia és Nagy-Britannia ebbõl a szempontból kiváló talajjal és éghajlattal rendelekezik nagy menniységû energiafû termeléséhez. Steve Long hozzátette: az energiafû egyik legnagyobb elõnye, hogy ugyanolyan mennyiségû széndioxid keletkezik elégetésekor, mint amennyit a növény magába szív növekedése folyamán. A széndioxidkibocsátás így nulla lesz, ami hatalmas elõrelépést jelenthet az egyik legveszélyesebb gáz csökkentése terén.

A magyar szikes talaj energiafüve
Egy július közepi bejelentés szerint azoban nekünk magyaroknak sem kell aggódnunk: a szarvasi Mezõgazdasági Kutató-Fejlesztõ Kht.-nak ugyanis olyan energiafüvet sikerült nemesítenie, amely akár az Alföld száraz és szikes talaján is képes megélni és jelentõs terméshozamot produkálni. A csapadékban szegényebb és csak rossz termõtalajjal rendelkezõ régiók így a magyar fejlesztésnek köszönhetõen szintén bevonhatók lesznek az energiafû termelésébe.
A szarvasi kutatók által kifejlesztett növény gyökere akár 2-2,5 méter mélyre is lehatol. További elõnyeként emlegetik, hogy 10-15 évig nyugodtan termeszthetõ egy helyben, csak ezt követõen meríti ki saját igénye szerint a földet. A nemrégiben beindult energiafû-program célkitûzése szerint optimális esetben 2015-re akár 1 millió hektáron is hajladozhatnak energiafüvek, amely 10 tonnás hozammal számolva a magyarországi energiafelhasználás 15 százalékát is képes fedezni.

Sajátos hazai tévút
Ez persze tényleg csak optimális esetben valósulhat meg, ám az optimistákat gyorsan letörte egy most készülõ rendelkezés is, amely a megújuló energiaforrások hasznosításába esetlegesen tõkét invesztálókat gyorsan elriaszthatja eredeti szándékuktól. Míg ugyanis világszerte egyre komolyabb üzlet a megújuló energiaforrásokba történõ befektetés, és szinte már húzóágazattá válik egyes országokban, addig nálunk a tervezett szigorú rendelkezések komolyan visszavethetik a megújuló energiaelõállítás fejlesztését.
Az Energia Klub közleményében hangsúlyozza, hogy a készülõ rendelkezés teljes abszurditásokat tartalmaz: egy szélerõmû üzemeltetõjének például elõre meg kellene tudni mondania, hogy mikor és mennyi szél fog fújni, és hogy ebbõl mennyi energia termelhetõ. Ha pedig valamilyen örömteli okból kifolyólag túltermelés keletkezik a szélerõmûben, akkor azután nem csak hogy nem kap támogatást a szélerõmû üzemeltetõje, hanem egyenesen pénzbírsággal sújtják. Az ártámogatást a menetrenden kívül termelt áram után 1,3-as szorzóval kell visszafizetni.
Úgy tûnik tehát, hogy míg szomszédaink közül is egyre többen fedezik fel a megújuló energia adta lehetõségeket – Románia most hirdetett meg egy nagyszabású programot –, addig Magyarország inkább visszafelé táncol ez ügyben.
Forrás: nationalgeographic.hu