-Summertime City – mondaná az angol Badacsonytomajra. Nyáridõ város, szezonális élettel, ahol az itt dolgozó vállalkozók sorsa, bevételei az idõjárás szeszélyétõl, azaz a nyár, a szezon hosszától függenek. Krisztin N. László polgármester és a városi önkormányzat tagjai évek óta azon dolgoznak, hogy ez a kiszolgáltatottság – ha megszûnni nem is tud teljesen – enyhüljön.

– A statisztikák az év elsõ felében fellendülõben lévõ belföldi turizmusról beszél. Mi lehet ennek az oka?
– Több tényezõ is szerepet játszik ebben. Talán lecsengõben van a „mindáron külföldre menni” utazási hisztéria, egyre többen gondolják úgy, hogy kis hazánkban is jól el lehet tölteni a szabadság idejét. Emellett érezteti hatását az a kormányzati intézkedés is, hogy növelték az üdülési csekk keretét. A különbözõ fejlesztések is jót tesznek a turizmusnak, és manapság a közvéleményt formáló médiumok is pozitívabban viszonyulnak például a Balatonhoz.

– A szezon akkor is szezon, június és szeptember között „forog az idegen”.
– Mindent megteszünk, hogy a ragyogó adottságokkal megáldott Badacsony és környéke télen – nyáron fogadhassa a vendégeket. Egyik út a borturizmus fejlesztése, amely a tavaszi idõszakot (új borok megjelenése) és az õszt (szüret) is a szezonhoz kapcsolhatja. Fontosak a különféle rendezvények is. Sokat vitatkozunk itteni vállalkozókkal, hogy akkor szervezzünk ilyeneket, ha már a vendég itt van, vagy fektessünk be abba, hogy maguk a rendezvények csalogassák ide a turistákat. Egyre többen látják be, hogy az utóbbi a járható út, hiszen ma már kevés a Balaton, a finom étel és a bor. A harmadik momentum a kutatás alatt lévõ melegvíz kincsünk kiaknázása, hiszen a wellness turizmus létrejötte egész évre kitolhatná a szezont. Az infrastruktúrán sem kell változtatni, adottak a szállás- és vendéglátóhelyek.

– Önöknél is létrejött a Badacsonyi Borút, amely rengeteg pince, borászat szolgáltatásait kínálja.
– Badacsony esetében speciális a helyzet. Az elsõ borút, a minta Villányban jött létre. Ott adott egy pincesor, szinte kettõt sem kell lépni a vendégnek ahhoz, hogy több helyre is betérhessen kóstolni, étkezni, szórakozni. Badacsonyban és környékén viszont sokszor tíz, tizenöt kilométerre vannak egymástól a pincék, fizikai lehetetlenség mondjuk hintón bejárni egy délután négy-öt helyet. Így aztán ha jön a vendég, valahova letelepszik, fogyaszt, és nem megy több helyre. Érthetõ, hogy a gazdák így az összefogás helyett inkább rivalizálnak. Persze valamennyien belátják a közös marketing fontosságát, és keresik a megoldást. Reméljük, egyességre jutnak.

– Manapság milyen a klasszikus badacsonyi borok (olaszrizling, szürkebarát) népszerûsége?
– Nyugodtan mondhatjuk, hogy újra erõsödõben van. Nagy örömünkre szolgált, hogy az Utazás 2005 kiállításon rengetegen megkóstolták borainkat, és ismerik a fajtákat, évjáratokat. Tiketteket osztottunk a vásáron, amely ingyenes borkóstolásra jogosított bármelyik badacsonyi pincében, és nagyon sokan élnek vele, meglátogatják Badacsonyt. A borhetek és a szüreti rendezvénysorozat szintén sok ezer embert megmozgat, szeretettel várjuk vendégeinket idén is!

– Az idegenforgalom területén azonban sok az eszkimó és kevés a fóka, azaz mindenki nem tud belõle megélni.
– Így igaz, ezért is tervezzük egy környezetbarát üzemeket befogadó ipari terület létesítését a város környékén. Természetesen körültekintõ elõkészítést követel ez a munka, hiszen csak olyan gyárak települhetnek hozzánk, amelyeket a Nemzeti Park is elvisel. Reméljük, hogy ezzel a lépéssel megoldódnak foglalkoztatási gondjaink, amelyek a nagy itteni cégek (Pepsi, Gazdaság, stb.) bezárása után keletkeztek. Az ipar munkalehetõséget kínálna azoknak a fiataloknak is, akik állás híján nem maradnak itthon, hanem máshol keresik boldogulásukat.

Veér Károly