Cikksorozatunk ötödik témája legyen az árubeszerzéshez és a szolgáltatások megrendeléséhez képest is számos specialitással bíró építési beruházásokra vonatkozó rendelkezések rövid áttekintése. Az építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárások igen sok sajátos mozzanattal jellemezhetõk, erre tekintettel a jogalkotó is számos megkülönböztetõ rendelkezést épített be a szabályozásba.

De az eljárás sajátosságára mutat rá az is, hogy a közbeszerzési törvényen kívül további három olyan rendelet is van, amely a témát szabályozza, így külön az építési beruházásoknak az eljárási rendszerérõl, a tervpályázati eljárások részletes szabályairól, valamint a munkavállalók védelmére és munkafeltételeire vonatkozóan is külön jogszabály tartalmaz lényeges rendelkezéseket.

A Kbt. szerint építési beruházásról akkor beszélhetünk, ha a visszterhes szerzõdésben megrendelendõ munka jellegét tekintve kivitelezés, vagy kivitelezés és tervezés együttesen. A kivitelezési munka megközelíthetõ a Kbt. 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek oldaláról. Ez esetben az építõipari tevékenységek (általános építési, mélyépítési és bontási munkák) valamelyike jelenik meg a közbeszerzési eljárást lezáró szerzõdés tárgyaként. Ugyanakkor a kivitelezési munka meghatározható a munkával érintett építmény oldaláról is, ekkor az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott gyûjtõfogalmat kell segítségül hívni. Az új meghatározásból következik tehát, hogy az épületek felújításával kapcsolatos munkák (pl. nyílászáró-csere, festés, burkolás stb.) is immáron építési beruházásnak és nem szolgáltatásnak minõsülnek.

Újdonságként szerepel a Kbt-ben az építési koncesszió, mint közbeszerzési tárgy, ami nem más, mint olyan építési beruházás, amely alapján a megrendelõ által fizetendõ ellenszolgáltatás részben vagy egészben az építmény hasznosítási jogának meghatározott idõre történõ átengedésében jelenik meg.

Fontos, hogy az építési beruházás becsült értéke a megvalósítás idõtartamára tekintet nélkül a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatás (áfa nélkül). Ha a beruházás több részbõl áll vagy több szerzõdés alapján teljesül, minden rész becsült értékét egybe kell számítani, és ennek megfelelõen kell eljárási rezsimet (egyszerû, nemzeti, uniós) választani. A becsült értékbe bele kell számítani az ajánlatkérõnél esetleg már rendelkezésre álló árut vagy szolgáltatást is.

Függetlenül az alkalmazott eljárás fajtájától a 162/2004 (V. 21.) Korm. rendelet kötelezõvé teszi az ajánlati felhíváson túl dokumentáció elkészítését. Az általános kivitelezési feladatok esetén a rendelet 1. számú melléklete által meghatározott tartalmú dokumentációt kell az ajánlatkérõnek elkészítenie, míg a mûemléki védelem alatt álló ingatlanokat érintõ beruházásoknál még ennél is bõvebb, a rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti tartalom szükséges.Végül talán hasznos szólni arról is, hogy az építési beruházások megvalósítása során oly gyakori pótmunkák felmerülése esetében nem a szerzõdés módosításának, hanem a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás egy bizonyos típusa alkalmazásának van helye (ún. kiegészítõ építési beruházás esetén).

A leírtak alapján talán érzékelhetõ, hogy a törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések megfelelõ alkalmazása nagy körültekintést igényel a közbeszerzéseknek ezen a területén mûködõ jogalkalmazóktól, ajánlatkérõktõl és ajánlattevõktõl egyaránt.