Az elõkészítõ munka eredményeként a Dunakanyar területén mûködõ 3 megye, területfejlesztési tanácsai, valamint a 3 régió és regionális fejlesztési tanácsai a közelmúltban létrehozták a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanácsot.
A Dunakanyar hazánk csodálatos természeti adottságokkal rendelkezõ, történelmi és kulturális értékekben gazdag vidéke. Itt található a napjainkban is jelentõs egyházi központ, Esztergom, ahol elsõ királyunkat, Szent Istvánt megkoronázták, Visegrád, a magyar királyok kedvelt lakhelye, valamint a festõi szépségû Dömös és Szentendre. A turisztikai vonzerõkben bõvelkedõ térség vendégforgalma azonban messze elmarad a lehetõségektõl, a Magyarországra érkezõ vendégek elsõdleges célpontjai továbbra is Budapest és a Balaton. Ezeket a problémákat ismerte fel évekkel ezelõtt 66 település önkormányzata, melyek 2001. júniusában aláírták a Dunakanyar Chartá-t. Fõ célkitûzésként a térség együttesen történõ kezelését, a fejlesztések összehangolását, valamint a közös tervek megvalósítását elõsegítõ Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrehozását határozták meg. A hosszú és minden részletre kiterjedõ elõkészítõ munka eredményeként a Dunakanyar területén mûködõ 3 megye – Pest, Nógrád és Komárom-Esztergom – területfejlesztési tanácsai, valamint a 3 régió – Közép-Magyarországi, Közép-Dunántúli és Észak-Magyarországi – regionális fejlesztési tanácsai a napokban létrehozták a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanácsot (Dunakanyar TFT-t). Az alakuló ülésre a közelmúltban került sor Vácott, amelyen megválasztották a Tanács elnökét, tisztségviselõit, valamint elfogadták a Tanács ügyrendjét. A Tanács elnökévé dr. Bóth Jánost Vác Város polgármesterét, a Dunakanyar-Vác Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnökét, általános alelnökké Agócs Istvánt a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét választották. A Tanács tagjai – a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvény alapján – az érintett 3 megye területfejlesztési tanácsainak elnökei, a 3 régió regionális fejlesztési tanácsainak 1-1 képviselõje, valamint az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált 3 képviselõ (a szobi, a Dunakanyar-pilisi és a dunakeszi kistérségek 1-1 képviselõje). Az ülésen megalakították a Dunakanyar TFT szakbizottságait is: a Stratégiai Tervezési Bizottságot, a Környezetgazdálkodási és Gazdaságfejlesztési Bizottságot, a Turisztikai és Természetvédelmi Bizottságot, a Régiós Kapcsolatok Bizottságát, a Sport- és Szabadidõ Bizottságot, valamint az Ellenõrzési Bizottságot. A hat bizottság közül kettõ élére Komárom-Esztergom Megyébõl választottak bizottsági elnököt: a Turisztikai és Természetvédelmi Bizottságot Láposi Elza a megyegyûlés alelnöke, a Régiós Kapcsolatok Bizottságát Agócs István vezeti.
A Dunakanyar TFT megalakításával a térség jelentõs többletforrásokhoz juthat a jövõben. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésében a Kiemelt térségek területfejlesztésére elkülönített 275 millió Ft-os keretébõl 50 millió Ft-ot a Dunakanyar térsége használhat fel a térség területfejlesztési koncepciójának elkészítésére, valamint turisztikai infrastrukturális fejlesztésekre. Az új szervezet létrejöttével, illetve a korábbi források bõvülésével remélhetõleg hamarosan érezhetõ fejlõdés indul meg a térségben, és a Dunakanyar visszanyeri az értékeit megilletõ rangját hazánk tájai között.
-kemöh-
Megalakult a Dunakanyar TFT
2001. júniusában írta alá 66 település önkormányzata a Dunakanyar Chartá-t, melynek fõ célja a térség együttesen történõ kezelése, a fejlesztések összehangolása, valamint e célok megvalósítását elõsegítõ Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács létrehozása volt.