A tavaly októberben kiírt elsõ, minõsítõ elõpályázatra összesen 11 magyar város nyújtotta be jelentkezését az Európa Kulturális Fõvárosa cím 2010-es elnyerésére. A pályázatokat az elsõ fordulóban egy hazai államigazgatási és kulturális szakemberekbõl álló 7 fõs bizottság bírálta el. A testület 3 város – Eger, Miskolc, Pécs – pályázatát egyhangúlag, 4 városét – Budapest, Debrecen, Gyõr, Sopron – pedig egyszerû szótöbbséggel javasolta továbbjutásra érdemesnek. A szakmai testület ajánlásában nem javasolja továbbjuttatni Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém pályázatát. A kulturális miniszter elfogadta a bizottság javaslatát.
Az elõminõsítõ pályázat eredményeképpen a második fordulóba jutott 7 várost a kulturális miniszter meghívja a második pályázati szakaszban való részvételre, ezt a meghívásos pályázatot a tárca még március hónapban kiírja, tervezett beadási határideje 2005. augusztusa lesz. A második forduló bírálati szakaszában a kibõvített bíráló bizottság szakmai ajánlást ad a kulturális miniszternek a cím odaítélésére alkalmasnak ítélt városra vagy városokra. Szakmai döntésében a bíráló bizottság indokolt esetben több város pályázatát is ajánlhatja a szakminiszternek.

Székesfehérvár pályázata szakmailag, nyelvileg és nyomdailag is kifogásolható, az innovatív kulturális projektek, a kulturális alapszolgáltatások szélesítését szolgáló fejlesztések, az átfogó, kulturális alapú városfejlesztésre vonatkozó tervek és a város kiváló földrajzi-infrastrukturális adottságaiból nyerhetõ regionális erõ felmutatásának semmi nyoma.

Veszprém pályázata bár a fehérvárinál jelentõsebb regionális igénnyel lép fel, az anyag központi fejlesztési elemei nagyon nagy részben közlekedés-fejlesztési jellegûek, az olyan ígéretesen hangzó „vállalások” pedig, mint amilyen például a Dubniczay Ház „képzõmûvészeti kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai attrakciója”, pusztán csak az általánosság szintjén mozgó megfogalmazásokat takarnak (pl.: „kulturális, képzõmûvészeti rendezvények megrendezése”, „hiánypótló közösségi funkciókat lát el, erõsítve a város kulturális arculatát”, stb). A bíráló bizottság szerint bár a turizmus kiemelt részét képezi a Kulturális Fõváros-év lehetõségrendszerének, a veszprémi pályázatban a kulturális és kreatív szektor egyéb mezõinek teljesítményéhez képest túl nagy súllyal bírnak a turizmus-orientált elképzelések. Az anyanyelv sajátosságára épülõ elképzelés méltánylandó és támogatandó, de a pályázat egyrészrõl nem fektet energiát arra, hogy az, a magyar szempontból különösen érzékeny terület, ami nyelvi izolációnak nevezhetõ, miképpen lenne európai méretekben fellazítható, másrészrõl a projekt volumene – a jelenleg kifejtett formában – önmagában még nem lép túl egy néhány hetes rendezvénysorozat keretein.
A pályázattal kapcsolatban egyébként is el lehet mondani, hogy általában fesztivál-jellegû elképzelésekkel dolgozik (verbál-túrák, irodalmi esték, találkozók, elõadások, konferenciák, stb.). Mindez önmagában még nem is lenne probléma, de a pályázati kiírás ennél komplexebb, maradandóbb projekt-teveket (is) kért, nem beszélve arról, hogy a pályázaton induló városok fesztivál-szervezés terén már az Európa Kulturális Fõvárosa-cím nélkül is hagyományosan erõsek.
Forrás: www.figyelonet.hu