A mai Pénzesgyõr területe a kö-zépkor folyamán lakatlan, összefüggõ erdõség volt. Gazdái a mindenkori uralkodók és csak kisebb részeket adományoztak az egyháznak. A Magas-Bakony betelepítése az 1710-es években kezdõdött, Pénzeskút pusztát gróf Esterházy János telepítette be, római katolikus németekkel, szlovákokkal és magyarokkal. Pénzeskút 1785-ben már lakott hely volt, ezzel egyidejûleg Lókut árendás községbõl úrbéres községgé vált. A mai község Pénzeskút, Körisgyõr és Antalháza települések 1956-os egyesülésébõl alakult ki. Az ebben az évben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt családok létrehoztak egy pénzesgyõri kolóniát is.
Antalházával kapcsolatban meg kell említenünk Dr. Rainprecht Antal nevét, aki fõispán, jogász, politikus, közéleti személy és a páneurópai mozgalom megálmodója és magyarországi zászlóbontója volt. 1923-ban õ menti meg a teljes csõdtõl a herendi porcelángyárat. Unokája Dr. Kiskéry Lóránt, – ma Svájcban él – vette át ebben az évben Dr. Rainprecht Antalnak adományozott Magyar Kultúra Lovagrendjének posztumusz kitüntetését. 1948 tavaszán – az 1944. évit követõen – másodízben 34 családot telepítettek ki, teljes bizonytalanságban hagyva az itt élõket. Az elkövetkezõ idõket a magángazdálkodás jellemezte, kialakult egy ipari telep, és ekkor tett szert „Kerteskõi Ménes” komoly, nemzetközi hírnévre. Jelenkori lakóinak száma 369 fõ minimális növekvõ tendenciát mutat. A lakosság mezõgazdaságból és az erdõ adta munkalehetõségeket kihasználva él. Egyre többen fedezik fel és foglalkoznak a lótartással, és az ehhez kapcsolódó tevékenységgel. Az önkormányzat aktívan részt vállal a Zirci kistérség 17 településének munkájában. Bakonybél önkormányzattal közösen tartja fenn a körjegyzõséget, és mûködteti az általános iskolát és óvodát. Rendszeres kulturális eseményekkel színesíti az itt éllõk és az ide látogatók életét. Községünk kultúrháza Vörösmarty Mihályra emlékezik aki baráti kapcsolatot ápolt a „béli” kolostor vezetõjével, szabadidõ parkunk Splény Bélára, aki itt bujtatta Kossuth gyermekeit. A bezárt postánk helyén pedig E Magyarország pontot hoztunk létre megyei segítséggel. A Pénzesgyõri Kiemelten Közhasznú Egyesület hasznos szabadidõs és sporttevékenységet végez. Van már lovas akadálypályánk és hagyományteremtõ szándékkal majálist is tartunk. Ekkor adjuk majd át a megyeházának Dr. Kiskéry Lóránttól kapott festményt, mely a területen élt fõispánokat ábrázolja. Augusztus 20-án falunapot tartunk, majd Márton-napi búcsút és az Idõsek Napját. Lakosságunk egyharmada munkaképes, sajnos jelentõs munkanélküliségi gondokkal küzdünk. Veszprémben vállalnak sokan munkát, és most kaptunk ajánlatot Mórról is. Azonban a buszközlekedés egyáltalán nem kedvezõ, így igen nehéz messzebb fekvõ településeken, városokban munkát vállalni. Lókúttal és Bakonybéllel közösen pályáztunk egy újabb buszjáratra, mely állami és megyei segítséggel is nehezen marad fent. Az egyetlen erõnk a falusi turizmusban rejlik, hisz a falu nagyon szép helyen fekszik és ez vonzó a kirándulók, turisták számára. Újra divatba jött a lótartás, mely szintén fontos tényezõje a fizetõvendég-forgalom fellendülésének. Az önkormányzat tulajdonában is vannak faházak, ahol 32 fõ elszállásolására van lehetõség.
A Pangea Egyesület Pro Natura díjas vezetõje, Breuer László iránymutatásával tanulják az ide látogató gyermekek és fiatalok a természet szeretetét. Sajnos a falu elõzõ vezetése két olyan lehetõséget hagyott ki, melyet nem tudni mikor lehet helyrehozni, ha egyáltalán mód lesz rá a jövõben. Az egyik ilyen a csatornázás, mert Bakonybéllel közösen lett volna rá lehetõség, melyet akkor a falu vezetése kihagyott, a másik a vezetékes gázhálózat kiépítése, melyet Lókúttal és Hárskúttal közös erõvel lehetett volna kiépíteni. Ez a lehetõség is kihasználatlan maradt, és a jelenlegi kondíciók mellett a hiba korrigálhatatlannak tûnik.