Az elmúlt évek költségvetési gondjai után Dunaújváros ismét stabil hátteret teremtett. A város legnagyobb vállalata, a Dunaferr csõdje után sikeresen privatizálták a vasmûvet és az új tulajdonos, a Donbass-Duferco Konzorcium is magáénak érzi a város sorsát. Dr. Kálmán András polgármesterrel beszélgettünk.

– Mik voltak 2004 legfontosabb történései?
– Kiemelkedõen fontosak az infrastrukturális beruházások, melyek 2004-ben már el is kezdõdtek. 2006 márciusában átadják az Érdi-tetõ és Dunaújváros között az M6-os út szakaszát, és 2006 novemberére elkészül az új híd az M8-as út szakaszával az M6-os és az 51-es út között. Dunaújváros és térsége szempontjából stratégiai kérdés az autópálya és a híd építése. Érdekes, de lassan nem csak mi állítjuk magunkról, hanem mások is rólunk, hogy az ország közepe leszünk – mindenféle szempontból.

– Milyen nagyobb beruházások valósultak meg 2004-ben?
– Szeretném kiemelni a Dunaújvárosi Fõiskola látványos és lendületes fejlõdését. 2004-ben felújításra került a fõiskola egyik kollégiumi épülete, mely igen magas színvonalú kollégiumi életet biztosíthat a hallgatók részére, de beszélhetek az iskola rendkívül népszerû kommunikációs szakáról, amihez egy gyönyörû Médiacentrum párosul. Dunaújvárosban egyre több feltétel adott ahhoz, hogy a városlakók komfortosan érezzék magukat. A kereskedelmi beruházások mindenesetre ezt a célt szolgálják. 2004-ben újabb nagybefektetõk jelentek meg a városban, felépült az OBI és az Interfruct áruház.

– Milyen év volt a tavalyi a város életében?
– Nehéz év volt, a város kiadásai régóta meghaladják a bevételeit. Ezért már tavaly átgondoltuk a költségvetésünket, meg kellett hoznunk bizonyos döntéseket, amelyek persze nem mindig kellemesek. A következõ években tovább kell racionálnunk az oktatást, bölcsõdei és az óvodai átszervezés következik, majd az alsó és középfokú intézmények következnek. A korábbi években csaknem 600 millió forintot jelentett a város költségvetésében a nem kötelezõ önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozása, mely idén veszélybe került de, szerencsére a város és a Dunaferr között kötetett Pénzügyi Támogatási Szerzõdés bizonyos mértékig fedezetet biztosít. Azt ígértük magunknak és a városlakóknak, hogy 2006-ra rendbe hozzuk a költségvetést.

– Kik és milyen szervezetek tettek legtöbbet a városért?
– Kicsit felidézem a nem is olyan távoli múltat, hogy milyen veszélyekkel kellett szembenéznünk. 2002 nyarán kiderült, hogy a Dunaferr a csõd szélén táncol, az eddigi térségi szerepvállalása tarthatatlan, jelentõs elbocsátások veszélye fenyeget, elkerülhetetlen a privatizáció. A kormánynak két alternatíva közül kellett választania, felszámolja a gyárat, vagy privatizál… A kormányzati intézkedés 2003 márciusában született meg mely részleteiben foglalkozott a foglalkoztatáspolitikával, infrastruktúra fejlesztésével. Megfogalmazódott a Dunaferr magánosítása, az M6-os építése, megalakult a Tárcaközi Bizottság. A Kistérségi Fejlesztési Terv kiemelt 64 intézkedésének megvalósítására alakult meg az Acél-Híd Program, amelynek célja a várt gazdasági szerkezet átalakulása kapcsán a térségi problémák preventív kezelése. Részt vállalt ebben a kormány, a Dunaferr, az önkormányzat, a Híd Dunaújváros és Térsége Egyesület.

– Tervek, elképzelések?
– Elkezdtük az északi iparterület bõvítését egy 150 hektáros terület-tel. A kórházban sürgõsségi osztályt kell (kötelezõ) létesítenünk, illetve szeretnénk néhány régóta ígért felújítást elvégezni. Még 2004-ben elkezdõdött a város közepén az ún. közüzemi terület felszámolása, egy új negyed kialakítása. Itt az idén egy kisebb bevásárlóközpont létesül. Folytatjuk az idén a játszóterek felújítását is. Hosszú ideje tárgyalunk arról, hogy városunkban is felépülhessen egy pláza, nos hamarosan eldõl, hogy megvalósulhat-e?