„Az Agárdi Termál- és Gyógyfürdõ Gárdony Város Önkormányzatának eddigi legnagyobb beruházása, mely Fejér megyében is kiemelkedõ jelentõséggel bír; egyedülálló a gyógyászati és a fürdõfejlesztések terén. Az új fõépület, a külsõ és belsõ medencék befejezése után most a szauna-épületegyüttest alakítják ki. Eközben a fürdõ folyamatosan nyitva van, hétvégenként teltházzal mûködik.” – kezdte beszélgetésünket Szabó István, Gárdony polgármestere.
– Emellett gondolom volt más beruházásuk is?
– Nagy hangsúlyt fektettünk az úthálózatunk javításárra. A 2003-as esztendõhöz képest tavaly háromszor annyit fordítottunk útjaink korszerûsítésére. A Fejér Megyei Közútkezelõ Kht.-vel együttmûködve a 7-es fõút korszerûsítése is folytatódott. A 7,5 tonnás súly- és a 40 kilométer/órás sebességkorlátozást követõen idén új gyalogátkelõhelyeket és terelõszigeteket alakítottak ki. Tavaly többször egyeztetünk a MÁV Rt.-vel. A vasúttársasság a Velencei-tavi vasútvonal átalakításával kezdi felújítási programját. A Dinnyés-Kápolnásnyék szakaszon minden megállóhely és állomás megújul, több helyen új, korszerû gyalogos-átkelõhelyeket alakítanak ki. A felújított állomásokon a mozgáskorlátozottak és a babakocsit toló édesanyák egyaránt könnyen, akadálymentesen közlekedhetnek, az aluljáróknál rámpák és liftek segítik majd az átkelést.
– A Velencei-tó partja kiemelt idegenforgalmi jelentõségû. Itt milyen fejlesztések várhatók?
– Sikeresen vettünk részt több pályázaton. A Velencei-tó menti szennyvízelvezetési hálózat kiépítésére 5,8 milliárd forintos támogatást nyertünk a tókörnyéki településekkel. Dinnyés városrészünk még nincs rákötve a csatornahálózatra, de két éven belül itt is megvalósul a szennyvízelvezetés. Mindemellett kidolgoztunk egy szabályozási tervet, melyet januárban képviselõ-testületünk elfogadott. Döntésünkkel szabályoztuk a fürdõ környékét, ahol a jövõben egy olyan önálló városrészt szeretnénk kialakítani, mely egyszerre lesz idegenforgalmi- és lakóövezet. A helyi földtulajdonosoknak lehetõséget biztosítunk, hogy felparcellázzák területüket, és értékesíthessék lakóingatlanként. Fontosnak tartom, hogy a fiataloknak lehetõsége legyen városunkban letelepedni, és tanulmányaik után minél többen visszatérjenek Gárdonyba.
– Gárdony kistérségi központ. Milyen feladatok adódnak ebben?
– Év elején kialakítottunk egy új közösségi közlekedési rendszert. Az Alba Volán Rt.-vel együttmûködve egyszerre oldottuk meg Gárdony helyi közlekedését és a tókörnyéki összeköttetést. A rendszerbe bevontuk Zichyújfalut is, ahova korábban – Fejér megyében egyedülállóan – nem voltak buszjáratok. Javult Székesfehérvár és Budapest megközelíthetõsége is. Kiemelkedõ eredmény még, hogy 2004-ben elõször rendeztük meg az Édes-Vízi Fesztivált, mely tíz napon át, több helyszínen zajlott, és változatos, színvonalas elõadásokkal várta az érdeklõdõket. Októberben a Velencei-tavi Turisztikai Egyesület hasonlóan nagy kezdeményezésének házigazda szerepét vállalta fel városunk. Az országos festõversenyen több, mint 60 mûvész vett részt, akik a verseny alkalmával még jobban megismerhették a Velencei-tó és környezete szépségét.
Az idegenforgalom fellendítésében jelentõs szerepet vállal a 2003-ban mûködésnek indult gárdonyi Tourinform Iroda is. Büszkék vagyunk az iskoláinkra, ahol magas színvonalon folyik az oktatás. Ezeket az épületeket a közeljövõben tantermekkel és egy tornacsarnokkal szeretnénk bõvíteni.
– Mik az elkövetkezõ idõszak feladatai?
– Egy új centrum kialakítását tervezzük az Agárdi Termál- és Gyógyfürdõnél, mely a Velencei-tavi településeknek közigazgatási központja lenne. A fürdõhöz tartozó mintegy 9,5 hektáros területet az állam az önkormányzat tulajdonába adja. Várhatóan befektetõk bevonásával újabb medencék, élményfürdõk és tropicarium épül. A tervek szerint egy négy csillagos szálloda és egy öt csillagos kemping is kialakításra kerül. Szeretnénk minél elõbb korszerûsíteni a mûvelõdési házunkat. Természetesen ezzel még nem zárul le az elõttünk álló fejlesztések sora, nagyon sok feladat vár ránk a közeljövõben, de úgy gondolom, hogy végre jó irányba haladunk.