Két éve ünnepeltük Bábolna várossá válását. Az ünnep ideje mára elmúlt, 2004-ben megindult a környék gazdasági életét alapvetõen meghatározó Bábolna Rt. végelszámolása, amely számos kisebb vállalkozás életére hatott negatívan. Ugyanakkor az új társaságot, a régi cég nyereséges ágazatait összefogó Bábolnai Élelmiszeripari Rt.-t hamarosan privatizálják, így Kovácsné dr. Horváth Klára polgármester szerint nincs ok aggodalomra.

– Mekkora traumát okozott a városnak a Bábolna Rt. végelszámolása?
– Önkormányzati szempontból nincs okunk panaszra, hiszen az iparûzési adó 100%-át befizette tavaly az rt., így a költségvetésünk, gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt. Ugyanakkor sok embert bocsátottak el. Az elsõ hullámban elküldött 450 fõbõl – akik elsõsorban betanított munkát végeztek – háromszáznak a visszafoglalkoztatása megoldott az új cégnél, ám az elbocsátott adminisztratív és informatikai területen eddig dolgozók kb. 170 fõs munkanélküli tömege gondot okoz. A munkaügyi központ helyi kirendeltséget hozott létre a foglalkoztatási problémák megoldására. Azt jelenleg még nem tudjuk felmérni, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra – akik szinte valamennyien függtek valamilyen szempontból a Rt.-tõl – milyen hatással lesz a végelszámolás, illetve az átalakulás.

– Jutott-e elég pénzük intézményeik fenntartására?
– Hála istennek, jutott. Intézményeink mûködése, a közalkalmazottak és köztisztviselõk bérének biztosítása (mintegy 150 fõ) megoldott, zökkenõmentes. A beütemezett felújításokat elvégeztük. Az óvodában nyílászárók cseréjére, szigetelésre és színezésre, oktatási intézményeinkben új eszközök beszerzésére, az iskolában folyosói szekrények és táblák cseréjére került sor. A kistérségi pályázat százmilliójából 13 jutott nekünk, ezen tornaszobákat újítottunk fel, gyógypedagógiai, fejlesztéspedagógiai eszközöket szereztünk be. Sor került a családsegítõ akadálymentesítésére, számítógépek beszerzésére, és sikerült lecserélni az egészségügyi központ autóját is. Ugyanide sikerült vásárolnunk egy defibrillátort is. Felújítottuk az Ady utcát, és a polgárõrség is új autóhoz jutott pályázati segítséggel. Bérlakásokat adtunk át, és az új temetõ mellett harminc férõhelyes parkolót alakítottunk ki. Úgy érzem, az apró lépések taktikájával Bábolna fejlõdése egyenes vonalú, töretlen.

– Mik az elkövetkezõ idõszak feladatai?
– Hónapokon belül elkészül Bábolna hosszabb távú komplex városfejlesztési koncepciója, amely azt a célt szolgálja, hogy pályázni tudjunk nagyobb léptékû EU-s források elnyerésére. A terület- és gazdaságfejlesztés fõ irányvonala ipari területeinkre új befektetõket csábítani. Idegenforgalmi szempontból fõ célunk a gyógyfürdõ kialakítása, a gyógyturizmus meghonosítása városunkban. A közigazgatásban a papírmentes hivatal, az elektronikus önkormányzat megvalósítását, kulturális területen a szabadidõközpont korszerûsítését, a sport vonalán – a Bozsik-program alközpontja vagyunk – mûfüves focipálya, uszoda építését, az oktatásban pedig – a meglévõ középfokú intézmények (lovasiskola, esti gimnázium) fejlesztésével – térségi központi szerepkörünk erõsítését tartjuk stratégiai feladatnak.

– Kikre lehetnek ma büszkék Bábolnán?
– Ki kell emelnem nyugalmazott tanácselnökünket, Szakács Ferencet, akit az önkormányzat felterjesztésére idén augusztus 20-án a BM Közszolgálatért Érdemjel Ezüst Fokozatával tüntettek ki. Kulcsfontosságú a város életében a Sáhó András parancsnoksága alatt mûködõ polgárõrség, amely kiváló munkakapcsolatban van a közbiztonsági-, értékvédelmi- és rendvédelmi szervekkel, és tevékenységüket számos kitüntetéssel ismerték már el. Ám a többi civil szervezet is sokat tesz, hogy közösségi és kulturális programjaink (kukoricafesztivál, majális, muzsika hangja, József Attila-év) rendben, minél magasabb színvonalon valósuljanak meg.