Berhidáról akarva-akaratlanul még ma is mindenkinek ugyanaz jut eszébe: az 1985-ös földrengés. Berhida azóta úgyszólván újjáépült. Ráadásul a közös gondok igazi közösséggé kovácsolták az itt élõket, jellemzõvé vált a hosszú távú gondolkodás és ennek mára kézzel fogható eredménye sok-sok más mellett a várost, a várossá válást szimbolizáló kulcs, amelyet Berhida 2004 szeptemberében vehetett át. Eredményeikrõl, fejlesztéseikrõl Lajosfalvi József polgármestert kérdeztem, aki 1982 óta áll a település élén.

– Mi is történt tehát Berhidán 2004-ben?
– Három fõ dolgot szeretnék kiemelni. Elsõként azt a tényt, hogy 2004-ben – hosszú évek óta elõször – pozitív szaldóval alkottuk meg az önkormányzat költségvetését. Fontos volt számunkra továbbá, hogy május 1-je óta mi is uniós polgárokká válhattunk, s végül, hogy ötszöri próbálkozás után megvalósult régi álmunk, Berhidát várossá nyilvánították. A nyereséges gazdálkodás, a likviditási problémák nélküli mûködés alapja, hogy az itt élõk szinte kivétel nélkül maradéktalanul befizetik a kivetett adókat. Az emberek elfogadják a településpolitikánkat, s ennek eredményeként az adófizetési morál is jó.

– Gondolom, a sikeres gazdálkodás új beruházásokat is lehetõvé tett.
– Igen, elkészült a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sportpályájának mûanyag borítása, valamint átadtuk az új szabadtéri színpadot. Megtörtént az önkormányzati intézmények fûtéskorszerûsítése, az Öregek Napközi Otthonában a vizesblokk felújítás. Az uniós csatlakozás tiszteletére zászlóparkot építettünk és sor került két buszváró telepítésére is. Tavaly korszerûsítettük – illetve ahol még nem volt kiépítettük – a csapadékelvezetõ rendszert, és nem utolsó sorban három kilométer járdát építettünk.

Bár korábbról származik, de beruházásaink között mindenképpen meg kell említeni azt a környezetvédelmi rehabilitációs programot, amelyet 1995-ben hat környezõ település japán hitelbõl együttesen valósított meg. Ennek eredményeként településünkön az infrastruktúra kiépítettsége százszázalékos. Természetesen költségvetésünkben ez a hiteltörlesztés jelentõs tételként van jelen.

– Milyen terveik vannak az idei esztendõre?
– Fõ feladatunknak a további ipartelepítést említeném, illetve a megváltozott munkaképességûek munkalehetõségének megteremtését. Tervbe vettük a mûvelõdési ház, a színházterem felújítását, és szeretnénk felépíteni egy városi sportcsarnokot. De a várossá nyilvánítás kapcsán felmerült a városközpont rehabilitációja is, amely egyrészt a még romos épületek rendbetételét jelenti, másrészt pedig egy igazi, korszerû centrum kiépítését.

– Milyen rendezvényeket terveznek?
– Szeptember második hétvégéjén immáron tizenharmadik éve rendezzük meg a berhidai napokat. Az igen nagy népszerûségnek örvendõ programsorozat egyes eseményeire idõnként nyolcezren is összejönnek, részben a helyiek, a környékbeliek, de távoli vidékrõl is vissza-visszajárnak hozzánk. Látványosságnak sem utolsó az augusztus 20-ai aratófelvonulásunk, vagy akár a szeptember végén, október elején rendezett hagyományos szüreti felvonulásunk.

Különleges színfolt az ún. kisze-járás – téltemetés – február végén. A kisze-járók énekelve végigvonulnak a településen, a lakosság pedig sütivel, itallal fogadja õket. A rendkívül hangulatos esemény a kicsiktõl a nyugdíjasokig szinte mindenkit megmozgat. Február végén rendszerint a jeges napok keretében egy peremartoni cég hétvégi házában, illetve akörül töltik a szabadidejüket a helyiek fakutyázással, korcsolyázással. Sajnos, az utóbbi három évben az idõjárás nem tette lehetõvé ennek a számunkra kedves összejövetelnek a megrendezését. Végül mindenképpen szót ejtenék a Doni megemlékezéshez fûzõdõ koszorúzásról és ünnepi mûsorról. Tizenegy évvel ezelõtt az egyik túlélõ javaslatára szerveztük meg az elsõ ünnepséget, és 80-100 fõ azóta is méltó módon emlékszik vissza az akkor elesett hõsökre.

– Kiknek a munkáját, vagy milyen szervezeteket emelne ki 2004 kapcsán?
– Minden évben átadásra kerül Berhida Nívódíja. Tavaly a Hétszínvirág Óvoda vezetõnõje, Molnár Istvánné vehette át több éves óvónõi és vezetõi tevékenységéért. A Berhidáért kitüntetést hárman kapták meg: Pergõ Margit Cecília, az önkormányzat pénzügyi bizottságában végzett munkájáért, illetve a részönkormányzat vezetõjeként; Károlyi Imre, volt alpolgármester, aki egyéni vállalkozóként mutatta meg a fiataloknak, hogyan is kell igazi mezõgazdasági kistermelõvé válni; harmadikként pedig dr. Frisch Gyula, aki sok évtizedes pedagógiai illetve képzõmûvészeti munkájáért, valamint a Berhida Közalapítványban a kuratórium elnökeként végzett munkájáért kapta a kitüntetést.