– A Regionális Igazgatóság megalakulása elõtt a határõrség és a rendõrség feladata volt a külföldiekkel való foglalkozás. Önöknek mekkora apparátus áll rendelkezésükre?

– Szervezetünk jelenleg 56 fõbõl áll, ebbõl nyolcan dolgoznak az idegenrendészeti osztályon. Illetékességünk a régióra terjed ki, ám menekültügyekben hozzánk tartozik Tolna és Somogy megye is. Természetes, hogy ekkora létszámmal nem tudnánk ellátni feladatainkat, ezért szoros együttmûködésben a rendõr-fõkapitányságokkal, a munkaügyi és munkabiztonsági szervekkel, a határõrséggel, a katasztrófavédelemmel és a polgárõrséggel mélységi migrációs ellenõrzési rendszert hoztunk létre, azaz közösen ellenõrizzük a régióban tartózkodó külföldieket. Idén egyébként nyolcvankilenc ellenõrzést tartottunk.

– Manapság sokat beszélnek a külföldiek illegális, „fekete” munkavégzésérõl. Hogy tudnak fellépni ez ellen?

– A Közép-dunántúli Régióban ez nem akut probléma. Az itt dolgozó külföldiek 70%-a keret-megállapodások szerint dolgozik bányákban, vagy az ajkai kristálynál. A fennmaradó 30% egyéni munkavállaló, õk elsõsorban az építõiparban, vendéglátásban, mezõgazdaságban dolgoznak. Ellenõrzéseink során természetesen nem egyszer találkozunk feketemunkásokkal is. Ilyenkor a munkáltatóra rovunk ki közrendvédelmi bírságot, amely 500.000 forintig terjedhet. Az illegális munkavállalókkal szemben szabad mérlegelési lehetõségünk van arra is, ha az elkövetõ saját jószántából belátja hibáját, nem szankcionáljuk. Ebben az esetben az önkéntes jogkövetés azt jelenti, hogy az illetõ felhagy a tevékenységgel. Az esetek kétharmad részében tehát humánusan járunk el. A visszaesõk, notórius elkövetõk esetében kénytelenek vagyunk a kitiltás eszközével élni. A harmadik típus már nehezebb ügy, itt a házalókról beszélek. Csak úgy tudnánk eljárni ellenük, ha tetten érnénk õket, ez pedig sajnos nagyon ritkán sikerül.

– Régiónkban is van menekülteket befogadó állomás Bicskén. Kik keresnek ma menedéket Magyarországon?

– A menekültügyet a mindenkori geopolitikai helyzet befolyásolja. Ma a legtöbb menekült Bangladesbõl, Nigériából, Irakból és a volt szovjet államokból, elsõsorban Grúziából és Örményországból érkezik. Idén az elsõ háromnegyed évben 291-en, a tavalyihoz képest 36%-kal kevesebben fordultak hozzánk befogadási kérelemmel. Egyre kevesebb azok száma, akik embercsempészet útján kerülnek hazánkba, mindez a jól mûködõ migrációs hálónak köszönhetõ.

– Mi lesz a kérelmezõk sorsa?

– Amennyiben valakinél bebizonyosodik, hogy hazájában faji, nemzetiségi, etnikai vagy vallási okból üldözik, akkor kaphat menekült státust. Az idén kilenc fõ részére adtunk ki ilyet. Akinél nem tapasztalunk nagy mérvû üldöztetést, ám fennáll a veszélyeztetés, egy évre szóló, ideiglenes befogadott státusba kerülhet. Sajnos a kérelmezõk közül sokan eltûnnek, valószínûleg továbbállnak nyugat felé.

– Hova fordulhat a régióban az, aki tartózkodási, letelepedési engedély, meghívólevél, vagy hatósági záradékolás ügyében érdeklõdik?

– A központunk Székesfehérváron van, az Arany János utca 10. szám alatt. Veszprémben és Tatabányán is van irodánk, a fõkapitányságokon állunk ügyfeleink rendelkezésére.

vk