A települések vezetõi a várható létszámleépítések kapcsán miniszteri biztos kinevezését, a kiesõ helyi iparûzési adó pótlását kérik, valamint azt, hogy a társaság székhelye valóban Bábolnán legyen.
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés 2004. szeptember 30-ai ülésén hozott határozata értelmében a Bábolna Rt. megszûnése során felmerülõ térségi gondok megoldásának elõsegítése és a konkrét helyzet megismerése érdekében az érintett képviselõ-testületek és polgármesterek részvételével tanácskozást hívott össze Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés elnöke október 13-ára, Tárkány községbe. A tanácskozáson elhangzott: A Bábolna Rt. végelszámolása és további sorsa jelentõsen befolyásolja Bábolna város és vonzáskörzetének mindennapjait. Egyes települések költségvetésének jelentõs részét képezte a társaságra kirótt iparûzési adó, mellyel több esetben jelenleg is tartozik a Bábolna Rt, így a községek ellehetetlenülhetnek pénzügyileg. A polgármesterek azt is megfogalmazták; az eddig elmaradt helyi adó megfizetése mellett a jövõben kiesõ adóbevételt is figyelembe kell venni, mely tovább veszélyezteti a települések gazdálkodását. Információk szerint 5-600 ember elbocsátását tervezi a végelszámoló, s ezen munkahelyek megszûnése a késõbbiekben további szociális terhet eredményez, melyet szintén a térségben található önkormányzatoknak kell viselni. A tanácskozás résztvevõi a beszállítókra és alvállalkozókra is felhívták a figyelmet, akik a megszûnõ vállalkozói megállapodások hiányában tovább növelhetik a munkanélküliséget Bábolnán és vonzáskörzetében. A megyei közgyûlés elnöke és jelen lévõ tagjai szerint néhány probléma kezelésére megoldást jelenthet a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyzetének erõsítése, így el kell érni, hogy a társaság az állami támogatáson kívül saját gazdálkodó tevékenységével is hozzájárulhasson a nemzeti értékek megõrzéséhez és a térség foglalkoztatási helyzetének javításához.
A tanácskozás résztvevõi a helyzetismertetést követõen úgy határoztak, hogy levélben fordulnak Csizmár Gábor Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszterhez, valamint Draskovics Tibor Pénzügyminiszterhez, melyben többek között az alábbiakat fogalmazták meg:
·A pénzügyminiszter a térséget érintõ hátrányos hatások enyhítésére hasson oda, hogy a Bábolna Élelmiszeripari Rt. székhelye valóban Bábolna településen legyen, és a cég esetleges értékesítése során a pályázati kiírásban érvényességi feltételként szerepeljen a bábolnai központ fenntartása.
·A Magyar Államkincstár hosszú távon biztosítsa a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft mûködõképességét. Ennek során a Kft-t mûködõképességéhez szükséges mértékben juttassa hozzá a Bábolna Rt Növénytermesztési Igazgatósága által mûvelt szántóterületek haszonbérleti jogához, valamint az Igazgatóság által a földmûveléshez használt eszközökhöz. Biztosítsák továbbá az eltávozó bérlõk miatt veszélybe kerülõ történelmi épületegyüttes fenntartását, hasznosítását.
·A Bábolna Rt. végelszámolása során fordítsanak különleges figyelmet a környezetvédelem és a rehabilitáció kérdéseinek teljes körû feltárására és rendezésére.
·Az érintett települések helyi iparûzési adó kiesésének pótlására, az ezzel kapcsolatos lehetséges megoldására a pénzügyminiszter jelöljön ki kontakt személyt, akivel a települések részérõl felmerült javaslatokat megvitathatják.
·A Bábolna Rt. megszûnésével kapcsolatos gondok megoldására – a leépítések hatásainak csökkentése, munkahelyteremtés, átképzés feltételeinek megteremtése – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter nevezzen ki miniszteri biztost.
-kemöh-