A kormány az idén tavasszal írta ki azt a többcélú, kistérségi társulások támogatására szolgáló pályázatot, amelyre június végéig lehetett jelentkezni. A települések társulásai önrész befizetése nélkül pályázhattak szakpedagógiai ellátás fejlesztésére, oktatási intézmények mûködtetésére az orvosi alapellátás, vagy ügyeleti rendszer korszerûsítésére, szociális gyermekvédelmi ellátások fejlesztésére, az önkormányzati belsõ ellenõrzésének közös megoldására, területfejlesztésre.
Ezekre a célokra húsz- és százhúszmillió forint közötti összeget lehetett nyerni. A Zirc központú Bakonyi Önkormányzatok Szövetségéhez tartozó 16 falu – Zirc, Olaszfalu, Eplény, Borzavár, Porva, Csesznek, Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Nagyesztergár, Bakonynána, Dudar, Szápár, Jásd, Pénzesgyõr, Bakonybél, Lókút – s a szövetségen kívüli Csetény önkormányzata megalakították a Zirci Többcélú Kistérségi Társulást, megbíztak egy ügyvédi irodát és több szakértõ céget a pályázat elkészítésével.
Olyan terveket akartak megvalósítani közösen a pályázaton nyerhetõ pénzbõl, mint például egy mentõautó-garázs felépítése Zircen. A bakonyi kisvárosban ugyanis nincs a mentõállomáson készenléti esetkocsi. Ugyan a mentõszolgálattal közösen megszervezte a helyi önkormányzat, hogy Veszprémbõl telepítenek oda egy megfelelõ jármûvet, és a személyzetrõl is gondoskodtak – a terv azonban megbukni látszott azon, hogy nem volt az autónak megfelelõ méretû garázs a zirci mentõállomáson. Ezt a pályázati pénzbõl építették volna fel, s így az esetkocsi a környezõ bakonyi településeket is kiszolgálhatta volna.
Közösen tervezték megoldani a logopédiai és gyógytornászi ellátást a részt vevõ településeken, iskolabusz beszerzését is feltüntették a pályázatban, a szociális szolgálatok fejlesztése érdekében is új helyiséget akartak építeni, jármûveket vettek volna többek között a védõnõk számára. A sok munkával elkészített, és mind a 17 település képviselõi által elfogadott pályázat sikeres volt: a Belügyminisztérium augusztus végén értesítette a kistérségi társulást, hogy 115 millió forintot nyertek.
Csakhogy szükség lett volna némi hiánypótlásra, írták a belügyminisztériumi szakértõk, és a megyei közigazgatási hivatal is talált néhány szabálytalanságot a társulás alapító okiratában, amelyet ezért módosítani kellett volna. Olyan változtatásokról volt szó, mint például az, hogy az egyik részt vevõ önkormányzat képviselõi ugyan megszavazták a csatlakozást a társuláshoz, ám a szükséges minõsített többségnél eggyel kevesebb volt az igen voks: ezért újra a testület elé kellett volna vinni az ügyet.
A változtatásokat tárgyaló kistérségi ülésen azonban váratlanul éles viták robbantak ki egyszer már elfogadott dolgokról. Több kis falu vezetõi amiatt aggódtak, hogy nem lesz pénzük mûködtetni az új helyiségeket vagy jármûveket, fizetni a szakembereket – és nehezteltek azért is, hogy az eredeti alapító dokumentumban nincs pontosan, összegszerûen leírva, mely településnek hány forintjába kerülne az új szolgáltatások fenntartása, csak annyi szerepel az okmányban, hogy a lakosság lélekszámával arányosan vállalnak részt a terhekbõl.
A viták után a tizenhét önkormányzat közül tizennégy képviselõi nemmel szavaztak a szükséges módosításokra: ezzel lemondtak a már megnyert száztizenötmillió forintos állami támogatásról.
– Ez elképesztõ történet – fakadt ki kérdésünkre Horváth László, a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Zirc polgármestere, egyike az igennel szavazóknak. – A térség az elmúlt tíz évben nem fejlõdött annyit, mint amennyire ezzel a pályázattal lehetõségünk lett volna. És akkor még nem is beszéltünk a presztízsveszteségrõl: könnyen elképzelhetõ, hogy ezután hogyan viszonyulnak majd a bírálók az innen érkezõ pályázatainkhoz. Érthetetlen számomra polgármester kollégáim többségének elutasítása, hiszen a pályázati kiírásban minden feltétel szerepelt, az elkészült pályázatot is megvitattuk: úgy látszik, idõközben visszarettentek a lehetõségtõl! – mondja Horváth, aki még megjegyzi: a dolog érdekessége, hogy nem politikai hovatartozás szerint oszlott meg a szavazók tábora, mivel a három igenlõ polgármester közül egy Fideszes, egy SZDSZ-es, õ maga pedig szocialista és szabaddemokrata támogatással lett polgármester.
Fiskál János eplényi polgármester:
– Ezt a pályázatot nem is lett volna szabad benyújtani: olyan jogi tévedések voltak benne, amelyek miatt utólag akár arra is sor kerülhetett volna, hogy kamatostól visszafizettetik velünk a támogatás öszszegét – állítja az eplényi polgármester. – A Belügyminisztériumban éppen azt az ötmillió forintot húzták ki a nyertes pályázatból, ami az új intézmények, eszközök mûködtetésére, fenntartására szolgált volna: márpedig a társulásban részt vevõ települések legtöbbje forráshiányos, napi fizetési gondokkal küszködik.
Az eplényi polgármester hozzáfûzte: bár a többcélú kistérségi társulás ezúttal feloszlott, a jövõben továbbra is nyitottak a települések vezetõi az együttmûködésre.
Némiképp rácáfol erre az optimizmusra, hogy a csõdöt mondott társulás tagjai jelenleg még abban sem tudnak megegyezni: kifizessék-e a pályázatot összeállító irodát? Több polgármester véleménye szerint ugyanis csak siker esetén illetné meg a szövegezõket a mintegy négymillió forintos munkadíj. Mivel a pályázat végül sikertelennek bizonyult, szerintük nem is jár ez a pénz az irodának.
A pillanatnyi helyzet szerint ugyanis a pályázatot megírt iroda jogászai és a társulásban nemmel szavazó önkormányzatok vezetõi még egy ideig biztosan elvitatkoznak arról, hogy kell-e fizetni az elvégzett munkáért.
Forrás: Népszabadság online