2004. július 15-én megalakult a 21 fõbõl álló Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa, amelynek elnöke Pongorné dr. Csákvári Marianna helyettes államtitkár asszony (GKM). A Tanács megalakítását az tette szükségessé, hogy az ipari parkok fejlõdése új szakaszba érkezett: az „Ipari Park” címet elnyert 165 projekt többsége – mintegy 145 park – rendelkezik azokkal az alap-infrastruktúrákkal, amelyek lehetõvé teszik a betelepülõ vállalkozások számára az Európai Unió normáinak is mindenben megfelelõ, korszerû telephely létesítését.
A parkok többsége rendelkezik olyan menedzsmenttel, amely képes a park továbbfejlesztésére, valamint az ipari park térségében mûködõ vállalkozások együttmûködésének szervezésére. Ez utóbbira elsõsorban a Magyarországon mûködõ vállalkozások versenyképességének növelésére érdekében van szükség.
Az ipari parkok fejlõdése abban az értelemben is új szakaszba került, hogy a további fejlõdési programja már egyre kevésbé lehet pusztán néhány közvetlenül érintett tárca, s közöttük is a programért felelõs GKM „belügye” csupán. Az üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra egyre integránsabb rendszer-elemét képezik hazánkban az ipari és technológiai parkok. Ehhez szükséges a program távlatos fejlesztési irányainak kijelölése, a támogatáspolitika megújítása és a szabályozási lehetõségek bátrabb kihasználása. Legfõképpen pedig azért „beszélhetünk” új fejlõdési pályáról, mert az ipari parkok maguk is az elmúlt évek alatt „felnõtté” váltak.

Az ország összes régióját mára már sûrûn behálózzák az olyan parkok, amelyek regionális gazdaságfejlesztõ hatása, gazdaságszervezõ hálózata legalább kistérségi léptékû. Ezért fontos, hogy ezzel az igen értékes gazdaság-fejlesztési energiával, a kis integráló egységek intézményes összefogásával, az egyedi jó tapasztalatok terjesztésével sokszorozzuk meg az ipari park program erejét.
Az ipari parkok fejlõdését az elmúl három évben elsõsorban a parkokba betelepült kis-, és közepes vállalkozások biztosították. 2003-ban például közel 250 új kis- és közepes vállalkozás kezdte meg mûködését a parkokban, ez egyben azt is jelenti, hogy 2004-ben 9.000-el többen, összesen közel 140.000-en találnak munkahelyet a parkokban. A kis- és közepes vállalkozások ipari parkokba való betelepítésének elõsegítése azért is igen aktuálissá vált, mert a termeléssel és ipari jellegû szolgáltatással foglalkozó mikro-, kis- és közepes vállalkozások jelentõs hányada nem rendelkezik olyan telephellyel, amely az Európai Unió által is megszabott feltételeknek megfelel – például lakóövezetben mûködik.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének szakmai felelõse olyan megoldásokat keres, amelyek lehetõvé teszik az egyébként ugyancsak tõkeszegény ipari parkok számára azt, hogy ne csak zöldterületeket kínáljanak a betelepülni szándékozóknak, hanem a vállalkozás igényei szerint kialakított telephelyet-üzemcsarnokot és egyéb szolgáltatást kínáljanak, kedvezõ bérleti, vagy lízing konstrukcióban.
Az ipari parkok további fejlesztési iránya elsõsorban az innovációs tevékenységek technikai és szakmai hátterének kialakításában, valamint a vállalkozóknak nyújtott magas színvonalú szolgáltatások kiépítésében jelölhetõ meg. Az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának 2004. szeptember 23-i ülésén véglegesítették az öt Munkabizottság programját, amelyek valamennyi fontosabb fejlesztési cél eléréséhez dolgoznak ki programokat. A kidolgozott programok beépülnek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium napi munkájába, illetve a Nemzeti Fejlesztési Tervbe.
Ez utóbbit garantálja az, hogy a Tanácsban és a Munkabizottságokban minden olyan tárca és a Miniszterelnöki Hivatal országos hatáskörû hivatalainak vezetõ szakértõi dolgoznak, akik egyébként is felelõsek a nemzetgazdaság egészét átfogó programok kialakításáért.

Az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának ülése Székesfehérváron megtárgyalta és elfogadta:
·a Munkabizottságok személyi összetételét és munkaterveit,
·az „Ipari Park” cím megvonás szakmai ajánlásait, amelynek keretében ki kell dolgozni azokat a feltételeket, amelyek alapján az ipari parkokat kategóriába lehet sorolni:
*Az „Ipari Park” cím véglegesítése abban az esetben történhetne meg, ha a cím-szerzõdésben vállalt kötelezettségeit teljesítette, illetve az „ipari park szerû” mûködést megfelelõ minõségi szolgáltatás nyújtásával elégíti ki.
*Cím-szerzõdés módosítására abban az esetbe kerülne sor, ha a cím-szerzõdésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, de a minõsítõ-monitoring rendszer szerint fejlõdést mutatott az „Ipari Park” cím viselése óta.
*”Ipari Park” cím megvonására abban az esetben kerülne sor, ha a minõsítõ-monitoring rendszer alapján az ipari park semmiféle fejlõdést nem mutat a cím elnyerése óta, vagy nem tett eleget éves jelentési kötelezettségének.
·az „Ipari Park” cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mûködésrõl szóló, többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet módosításának elveit, valamint véglegesítették a Tanács Ügyrendjét.

2004. szeptember 23-án, Székesfehérváron az ipari parkok plenáris ülésén az elõadók tájékoztatást adnak
·a befektetés-ösztönzés idõszerû kérdéseirõl, az Ipari Parkok Fejlesztési Tanács megalakulásáról, tervezett tevékenységérõl, az ipari parkok fejlesztésének néhány jó módszerérõl,
·az ipari Park Portál (www.parkinfo.hu címen) indításának tapasztalatairól, valamint
·az MFB új, az Európa Terv keretébe tartozó, az ipari parkok számára kidolgozott hitelkonstrukciójáról, amely az Európa Terv keretében 2006-ig összesen 10 milliárd forint keretösszegben ad kedvezményes hitelt az ipari parkok, a logisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez valamint a vállalkozási övezetekben tervezett beruházásokhoz. A konstrukció elõnye az, hogy a hitellel együtt a közvetítõ kereskedelmi bankok a pályázatokhoz szükséges bankgaranciát is megadják.

Forrás: GKM