A világ legnagyobb tojásdoboz, illetve tojástálca gyártója az ácsi Hartmann Hungary

– Hogyan élték meg az elmúlt időszakot, a covidot?
– A koronavírus járvány alatt különféle intézkedésekkel igyekeztünk óvni a dolgozók egészségét, biztonságát, és természetesen mi is nagyobb hiányzási rátával működtünk. Üzleti szempontból viszont pozitívan érintett minket a pandémia. A bizonytalanság növeli az alapélelmiszerek iránti keresletet. A rendkívüli helyzetben a szállodák, a vendéglők, a repülőjáratok nem működtek, ezért a tojáspor és tojáslé célú felhasználása a tojásnak visszaesett, így még inkább megugrott a tojásdobozok iránti igény. 2020 egy százéves rekordot hozott a Hartmann cégcsoport életében.
– Mióta van jelen a Hartmann Ácson?
– 1980-ban került az első Hartmann gép az egykori Bábolnai Állami Gazdaság ácsi üzemébe. A csomagolástechnikai célgépeket, illetve termékeket gyártó vállalat akkor telepítette ide az első gépsorát, melyen aztán tojástálcákat állított elő a gazdaság. A rendszerváltáskor a Hartmann megvásárolta ezt az üzemet, így lettünk a dán cégcsoport leányvállalata 1991-ben. Ebből adódik, hogy ugyan a Hartmann Hungary tavaly volt 30 éves, mégis több olyan munkatársa is van, akik már 40 évnél is régebben dolgoznak ebben az üzemben.
– Rengeteget fejlődtünk az alapítás óta. Sokszorosára növeltük a kapacitásunkat, naponta több millió tojásdobozt állítunk elő. Papírrost alapú csomagolóanyagokat készítünk, elsősorban tojásdobozokat és tojástálcákat. Ugyanebből az alapanyagból az élelmiszeriparnak, illetve egyéb gyártóknak is készítettünk segéd- és csomagolóanyagokat a különféle termékeikhez. Amikor például valamilyen technikai eszközt vásárolunk, jellemzően a dobozon belül formára préselt papírok védik az árut a sérülésektől. Ez az a termékkör, ami szintén ilyen gyártási technológiával készül.
– Milyen piacokra készülnek ezek a termékek?
– A folyamatos, szinte minden évben több milliárdos beruházásnak köszönhetően az ácsi vállalat a fő profiljában, a tojásdobozok és tojástálcák előállításában jelenleg a legnagyobb kapacitású gyár a világon. Ennek ellenére a Hartmann Hungary 99%-ban Európába szállít, mert egyszerűen nem éri meg messzire vinni az árut. Rendkívül olcsó, 100%-ban hulladékból készült termékek ezek, arányaiban túl magas lenne a rárakódó fuvardíj. Ettől függetlenül a Hartmann Amerikában is piacvezető, de ott inkább gyárakat építettek, telepítettek, vagy éppen vettek.

– Milyen jellegű beruházásokat hajtottak végre az évek során?
– Voltak intenzív fejlesztési időszakaink, például 2000-2010 között, 2015-től pedig majdnem minden évben nagyberuházásokat hajtottunk végre. Kapacitásbővítés, automatizálás mellett mindig a legújabb, legmodernebb Hartmann technológiát telepítettük. A hatalmas célgépeket a Hartmann saját gépgyára állítja elő, az eddigi legnagyobbat idén helyeztük üzembe. Párhuzamosan a nyomdaüzemünket is fejlesztettük, a dobozok nyomdázását is automatizáltunk.
– Nagyot léptünk előre a belső anyagmozgatás, a logisztikai terén is. Magyarországon egyedülálló megoldásokat alkalmaztunk, aminek ma is csodájára járnak a cégek, illetve az egyetemek. A nagy mennyiségű termék gyors mozgatása mellett az igazi kihívást a három eltérő számítógépes technológia összekapcsolása jelentette. Svájci és belga partnerekkel végül sikerült egy olyan raktár- és anyagmozgatási rendszert kialakítanunk, amely párját ritkítja.
– Ez egy adatokra, kamerákra, robotizációra épülő ipar 4.0-ás megoldás, mely mind a tojástálcák, mind a már raklapra szerelt késztermékek mozgatását magas szinten képes megoldani.
– A cégcsoporton belül milyen súlya van a magyar vállalatnak?
– Messze a legnagyobb egysége vagyunk a 2500 fős cégcsoportnak, ebből adódóan a súlyunk és szerepünk is jelentős. 550-560 fővel működünk. Az elmúlt 15 évben a sikerek bizalmat és egyre több feladatot hoztak. A Hartmann központi funkcióinak egy jelentős részét idetelepítette. Körülbelül 70 irodai alkalmazottunk a sajátunk mellett más európai, illetve tengerentúli gyárak működését is segíti: egyedi cikkszám-leképezés az európai termékekre, központi könyvelés. Egy másik, kisebb csapat a Hartmann technológia gyártóját erősíti, hasonlóan az IT-csoportunkhoz, akik számos gyár ilyen jellegű tevékenységét támogatják. Az európai vevőszolgálatunk 2/3-át is innen látjuk el, és még sorolhatnám, mi mindennel bővült a portfóliónk.
– A vezetői feladataim is folyamatosan gyarapodtak. 13 éve vagyok a magyar cég élén, és ezzel az ötfős európai menedzsmentünkben a legrégebbinek számítok. Közösen hozzuk meg a stratégiai döntéseket, javaslatokat fogalmazunk meg a nagyobb volumenű vásárlások, beruházások kapcsán.
– Az operatív feladataim is szerteágazóak, és folyamatosan, a mindenkori igényekhez igazodnak. Nem ritka, hogy egyszerre három-négy funkciót is ellátok a vállalatcsoporton belül. Jelenleg egy európai műszaki tanácsadói, koordinációs szerepköröm is van, de pár éve a horvát, és egy időben a német gyárat is én igazgattam. A közelmúltban Oroszországban is elindítottuk egy gyár fejlesztését, amitől aztán a kialakult helyzet miatt a Hartmann visszalépett.
– Mennyire környezetbarát a Hartmann technológia?
– Törekszünk arra, hogy minél kevesebb víz, villany, gáz felhasználásával dolgozzunk. A magyar gyár a cégcsoporton belül élen jár a fajlagos energiahatékonyságban. A cél, hogy minél kevesebb legyen a beépített energia a termékeinkben. A cégcsoporton belül Európában itt, a magyar gyárban valósítunk meg először egy napelemparkot, amit a jövő hónapban fogunk beüzemelni.
– Ha a terméket nézzük, akkor az már önmagában is környezetbarát, hiszen 100% hulladékból készül, és emellett teljes mértékben és gyorsan képes lebomlani a természetben. Persze ezek nem eldobni való holmik, értékesek, újrahasznosíthatóak. Ezen a téren Magyarország még gyerekcipőben jár. Dánia évtizedekkel előttünk van a környezettudatosság, a körforgásos termelés, a hulladékkezelés terén. Idehaza sokat kell még fejlődnünk. Ehhez mi is próbálunk hozzájárulni a magunk eszközeivel. A kollégáink rendszeresen megjelennek a foglalkozásokon a környék óvodáiban, iskoláiban. Igyekszünk megmutatni, hogy a hulladékpapír nem szemét, értékes dolgokat lehet belőle készíteni. Bízunk benne, hogy a gyerekeken keresztül a szülőket is sikerül elérnünk, és a szemléletüket formálnunk.
– Egy ilyen nagy létszámú cég hogyan tudja megoldani a munkaerőigényét egy kisvárosban?
– A munkaerőhiányt jellemzően nagyfokú automatizálással, és az így felszabaduló munkaerő átképzésével igyekszünk megoldani, mivel folyamatosan szűkül a munkaerőpiac. A fizikai dolgozóink 90%-a helyi lakos. Szó szerint családias a hangulat, hiszen tényleg valóban családok, rokonok, szomszédok dolgoznak együtt ebben a cégben. Az, hogy egy kistelepülésen működünk, ad egy pluszt, egyfajta összetartozást a közösségünknek. Az irodai dolgozóink is helyből, illetve a közeli településekről járnak be, a Komárom, Tatabánya, Győr háromszög adja a kollégáink zömét.
– A dolgozói elégettségünkre is büszkék lehetünk. Felmérések igazolják, hogy a régió hasonló nagyságrendű cégeivel folyó versenyben ott vagyunk a TOP 3-ban.
– Ami különleges egy kicsit a Hartmannál, hogy nagyon sok olyan munkatársunk van, akik egy vagy akár több évtizede itt dolgoznak. Nem ez a jellemző más termelő üzemeknél. Arányaiban sehol sincs ennyi lojális dolgozó. Ez részben a dán vállalati kultúrának köszönhető. A dán cégek emberközpontúsága, emberközelisége kimagasló, és itt nem elsősorban a céges juttatási csomagunkra, vagy a cafeteria-rendszerünkre gondolok. Ez nálunk is olyan, mint a legtöbb nemzetközi nagyvállalatnál. Itt sokkal többről van szó. Arról például, hogy vezetőként elérhető vagyok, hogy név szerint is igyekszem ismerni az embereinket. Tényleg odafigyelünk rájuk. Sok-sok aprósággal, amit értékelnek. Ilyen például az influenza-szezonban a vitamincsomagunk. Nem a pandémia juttatta eszünkbe, már évek óta bevezettük ezt, mert tényleg szeretnénk hozzájárulni az egészségük megőrzéséhez.

– A másik megtartó erőnk talán az, hogy a dolgozóink is látják, jelentős a szerepünk a cégcsoporton belül. A központ számíthat ránk, ugyanakkor mi is beleszólhatunk a döntésekbe. Mindannyian tudjuk, ha jól teljesítünk, jók az eredményeink, bizton számíthatunk az anyavállalat támogatására, további beruházásokra, a folyamatos fejlődésre. Az érték elsősorban nem a csarnokban, nem a gépekben van, hanem az emberekben. Én ezt mindig is így gondoltam, és itt a Hartmannál megtaláltam azt a vállalati kultúrát, ami ezt képviseli és támogatja is.
– Milyen a várossal való kapcsolatuk?
– Meghatározó szerepet töltünk be a település életében. Azon túl, hogy a legnagyobb foglalkoztatók vagyunk, a társadalmi felelősségvállalás terén is széles körű az együttműködésünk a várossal. Sokan számíthatnak ránk: bölcsőde, óvoda, iskola, legyen szó felújításról vagy épp a park rendbe rakásáról. Az anyagiak mellett szeretünk kétkezi munkával is segíteni. Támogatunk sport, egyházi, egészségügyi, iskolai rendezvényeket. Patronáljuk a szociális intézményeket, a tűzoltóságot, a családsegítő központot. Ahol csak tudunk, partnerek vagyunk, akár a városhatáron is túllépve. Jó példa erre a tatabányai Edutus Egyetemmel a közelmúltban megkötött stratégiai partnerségi megállapodásunk, melytől az ipar és az oktatás közötti jobb kommunikációt, az igények egyeztetését várjuk, olyan képzést, amely igazodik a régió ipari szereplőihez. Cserébe mi különféle technikai eszközökkel, szakmai tapasztalatainkkal segítjük a munkájukat.
– Merre tartanak? Milyen célokat fogalmaztak meg?
– Az egyik cél a további kapacitásbővítés, de cél lehet más cégek csomagolóanyagainak gyártása, illetve egyes műanyag termékek kiváltása. A tudatos vásárlás növeli a környezetbarát csomagolóanyagok iránti igényt.
– A másik fejlődési irányt a papír alapú rostok más rostanyagokkal való kiváltása jelentheti. Egyre kevesebb papírt használunk, ezért nekünk olyan anyagok, technológiák után kell kutatnunk, amelyekkel újabb és újabb rostokat nyerhetünk. Szerencsére az internetes kereskedelem fellendülésével megnőtt a csomagolás iránti igény. Ennek eredményeként jelentős kartonhulladék keletkezik, ami számunkra új értékes alapanyagként jelenhet meg.
Cseh Teréz