Helyzetjelentés Csákvárról – bizakodóak, de nem elbizakodottak
Folytatása következik?

A Covid-járvány óvatosságra tanította a csákváriakat, a tomboló harmadik hullám után már nem olyan könnyű elhinni, hogy itt a vége, szabadon járhatunk-kelhetünk, önfeledten szórakozhatunk. A városvezetés, ha visszafogottan is, de igyekszik programokat biztosítani, hiszen a hónapokon át tartó bezártság után a lelkünknek is kell a felüdülés, a szabadság – mondta ott jártunkkor Illés Szabolcs, Csákvár polgármestere.

– Szokatlan másfél év áll mögöttünk, korábban nem tapasztalhattunk hasonlókat. Milyen hatással volt Csákvár mindennapjaira a Covid-19 járvány?
– Az első hullámot viszonylag könnyen átvészeltük, gyakorlatilag fertőzött nélkül. Kontaktszemélyként, vagy utazás miatt néhányan karanténba kerültek ugyan, de covid-betegek nem voltak városunkban. Ősszel aztán behoztuk a lemaradást, hihetetlen módon berobbant a járvány, és sajnos az emberéleteket sem kímélte. A kórházunk, mint a Székesfehérvári Szent György Kórház kihelyezett részlege kijelölt Covid-osztály volt. Esetenként közel 50 fertőzöttet ápoltak itt az intézmény dolgozói. Az önkormányzat mindenben igyekezett támogatni őket: az orvosok, ápolók számára végig a vészhelyzet alatt napi kétszeri étkezést biztosítottunk díjtalanul, ahogy minden mást is: ásványvizet, fertőtlenítő szereket, mosógépet, mikrohullámú sütőt, tehát amire épp szükség volt. Hasonló juttatásokat biztosítottunk a város szociális intézményei felé is, melyek egyet kivéve minimális fertőzésszámmal vészelték át a harmadik hullámot. Nagyon jó volt az együttműködés, szinte napi kapcsolatban álltunk velük, ahogy a kórházban dolgozókkal is.
– Az oktatási intézményeink a jogszabályokban meghatározott rendben és módon működtek. Ott is biztosítottuk a fertőtlenítést, működtettük az ügyeleti rendszert. A közterületeken, a játszótereken, a parkokban folyamatosan fertőtlenítettünk.
– A hivatalban szerencsére csak nagyon kevesen kapták el a kórt, de meg is tettünk ennek érdekében mindent, minimalizáltuk a személyes kontaktot az ügyfelekkel, ugyanakkor arra is ügyeltünk, hogy mindenkinek tudjunk segíteni, ha lehet.
– Természetesen mindez hatalmas anyagi ráfordítást jelentett, megterhelte a költségvetést, ami az ismert kormányzati intézkedések miatt amúgy is több sebből vérzett már. Sajnos a kiadásokat az elmaradt rendezvényekre tervezett költségekkel sem tudtuk kompenzálni, mert azok finanszírozásához eleve pályázati forrásokat vettünk igénybe. A keretet tehát erre fenn kellett tartani, hogy később pótolni tudjuk az elmaradt eseményeket. Ezek egy része már meg is történt, már májusban elindítottuk az idei színházi évadot, remélve, hogy a tavalyra lekötött előadásokat be tudjuk fejezni. Június közepén, a tervezettnél jóval korábban és csak részlegesen – sajnos tavaly sem sikerült végig vinnünk minden programot -, megtartottuk a Vértes Szíve Natur Fesztet. A célunk az volt, hogy a hónapokon át tartó bezárkózás után végre legyenek szórakoztató programok, legyen hová kimozdulni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a csákváriak óvatosak, és ez megmutatkozik a részvevők számán is.

– Mit takart az idei Vértes Szíve Natur Feszt?
– A három évvel ezelőtt hagyományteremtő céllal indított fesztivállal azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy évről évre bemutassunk minden olyan szabadidős tevékenységet, amit itt helyben lehet gyakorolni: túrázás, lovaglás, kerékpározás. Plusz ezt egészítette ki egy kétnapos kerékpárverseny, aminek az egyik napján országúti, a másikon pedig mountain bike versenyt szerveztünk. Végül idén ez utóbbira redukálódott a teljes program, de nem panaszkodhatunk, így is nagy siker volt, a két nap alatt több mint háromszázan fordultak meg városunkban a rendezvényhez kötődően. Évről évre egyre többen, egyre távolabbról érkeznek erre az eseményre. Idén szerencsénk is volt, mert ez volt az térségben az első sportrendezvény, ami a covid után megvalósulhatott.
– Ez a fesztivál fontos a helyi turizmusban tevékenykedő vállalkozások számára is, hiszen be tudnak kapcsolódni a programokba, ahogyan a civilszervezeteink közül is többen – Csákvári Természetjáró Egyesület, Csőváz Kerékpáros Sportegyesület – is, jelentős szerepet vállalva a szervezésben, lebonyolításban.

– Pályázatok, beruházások terén hogy haladtak?
– Sajnos a jelenlegi pályázati rendszernek az olyan méretű települések, mint Csákvár a vesztesei. A források nagy része ugyanis a Magyar Falu programon keresztül érhető el, mi pedig ebből sajnos kiesünk. Korábbi ciklusokból áthúzódó pályázataink futnak még, két infrastruktúra fejlesztésre, útfelújításra nyertünk támogatást. Az egyiket már tavaly megvalósítottuk, a másikat pedig éppen most fejeztük be. Ezekből jó lett volna a folytatás, de bízunk benne, hogy lesz rá lehetőségünk az újabb TOP-os keretekben.
– Ha már beruházásokat említünk, mindenképpen fontos eredménynek tartjuk – bár nem önkormányzati projekt -, a 8126-os számú főút felújításának folytatását, mely a városközpontig jutott tavaly ősszel. Innen halad majd tovább a felcsúti körforgalomig, a 811-es út kereszteződéséig. Ehhez a projekthez tartozik egy szintén közutas beruházás, amivel negyvenéves adósságát törleszti az útfenntartó Csákvár felé. Ez a Gánti utca – Petőfi utca útszakasz felújítása, a város legrosszabb állapotban lévő főútja. Most végre ez is megújulhat.
– Lobbizunk még – ez számunkra turisztikai szempontból is nagyon fontos –
a Csákvárt Velencével összekötő út folytatásáért is, ez Nadapig már készen van.

– Mire számít a közeljövőt illetőben?
– Ha idealista lennék, azt mondanám, hogy letudtuk végre a covidot, pontot tudtunk tenni az ügy végére, de sajnos reálisan nézve be kell, hogy lássuk, van okunk az aggodalomra, mert van esély arra, hogy a járvány velünk marad, újabb hullám érkezik. Az a kérdés, hogy ha jön, az milyen lefolyású lesz. Számít-e az átoltottság, vagy sem? Meddig tart a védettség? Hamarosan megtudjuk.

Cseh Teréz