Mi vár a piacra, ha visszatér a 27%?
Most 3 és fél éve, hogy bevezették az új lakásokra vonatkozó kedvezményes áfát. Ebben a pillanatban egy dologban egyetértettek a szakmabeliek: a kezdeményezés minden piaci szereplőnek jó lesz – a vevőknek, a benne dolgozóknak, a kivitelezőknek, sőt az önkormányzatoknak is. A feltételezés nemcsak beigazolódott, hanem túl is szárnyalta az előzetes feltevéseket, az éves szinten épülő 11-14 ezer lakás helyett tavaly például 20-25 ezer lakás állt készen új tulajdonosának fogadására. A szegmens árai drasztikusan megugrottak: 2016 és 2018 között mintegy 50%-os volt a drágulás mértéke.

Ám, ahogy teltek az évek és közeledett a kedvezményes időszak vége, egyre gyakrabban merült fel a kérdés, hogy mi lesz az 5%-os korszak után, vagyis 2020-tól – ami most már a küszöbön áll. Érthető, hogy az idő rövidsége miatt egymást érik a spekulációk az ezt követő időszakkal kapcsolatban. A szakértők szerint a lakásépítések brutálisan vissza fognak esni, ami a fővárosban azért lehet szembetűnőbb, mert a vállalkozások által épített lakások aránya lényegesen magasabb az ország többi területéhez viszonyítva.

Szinte készpénznek vehető a bruttó árak drágulása, és arra is reális esély van, hogy a költségvetési bevételek nem fognak arányosan bővülni a 27%-os áfa visszatérésével. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy a kereslet nem fog csökkenni.

Komárom-Esztergom a régió élvonalába tört
Az újlakáspiacon lezajló változások valószínűleg a használt társaik szegmensére is kihatnak majd, de a pontos tendenciákat nehéz előre jelezni. Annyi azonban biztosan elmondható, hogy a lakóingatlanok drágulása idén sem állt meg, hiszen országos szinten az év első felében újabb 7%-kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak reál értelemben véve, az Ingatlannet.hu statisztikái szerint. Természetesen a területi tagoltság miatt éles különbségek rajzolódnak ki – egy-egy térségen belül is. A közép-dunántúli megyékben az utóbbi fél évben 10-14%-os áremelkedés mutatkozott, ami az egyes települések között éles különbségeket rejt.

Míg Oroszlányon 7%-kal visszaestek, Tatán stagnáltak, addig Veszprémben és Székesfehérváron 5-9%-kal, Tatabányán és Móron pedig 16%-kal emelkedtek az átlagos négyzetméterenkénti árak január és június között.

A százalékok nem mutatják meg a jelenlegi árszínvonalat, pedig a szereplők az ezzel kapcsolatos statisztikákat is árgus szemekkel figyelik – általában a típusok szerinti bontásban. A magánházaknál hazai viszonylatban 231 ezer Ft/m 2 képviseli az átlagot, amelytől a kiemelt települések közül Oroszlány 10%-kal elmarad, ugyanakkor a Tatabányán, Székesfehérváron és Veszprémben meghirdetett családi házak 10-55%-kal túlszárnyalják azt.

Hasonló ranglistát látunk, ha a lakáspiacot nézzük meg, azzal a különbséggel, hogy magasabb átlagos négyzetméterárakról van szó, tehát a százalékos eltérések akár százezres különbséget is jelenthetnek.

Tökéletes példa erre Tatabánya és Székesfehérvár: a kiemelt városok tégla-, és panellakásainak átlagárai között 25-34%-os különbségek vannak Székesfehérvár javára, ami 83-128 ezer Ft/m 2 -es árdifferenciált takar.