Pályázni, pályázni, pályázni…
– Dad egy 1000 fõs település, bár érkezik némi iparûzési adóbevétel, de nem ez a fõ bevételi forrásunk. A fejlesztéseinkben szinte kizárólag pályázatainkra támaszkodtunk. Annak idején célul tûztem ki, hogy a faluból egy olyan jellegû életközösséget kell létrehozni, hogy az itt élõk jól érezzék magukat. Mindig az volt a véleményem, hogy azért, mert valaki falun vagy vidéken lakik, nem kell, hogy rosszabb életkörülmények, infrastrukturális körülmények között éljen, mint egy városi-nagyvárosi ember.
– Amikor polgármester lettem, létrehoztunk egy gazdasági programot, amiben számba vettük Dad összes önkormányzati tulajdonában lévõ intézményét, a vagyon- és infrastrukturális elemeket. Rögzítettük az akkori állapotot, és felvázoltuk, hogy hova szeretnénk eljutni. Örömmel tudom elmondani, hogy a négy évenkénti ciklusok végén ezeknek a gazdasági fejlesztési programoknak a 90-95%-át meg tudtuk valósítani.
– Nagyon sikeresek voltak a pályázataink, kb. 90%-os sikerességet értünk el. Nemcsak az önkormányzat pályázott egyedül, hanem az egyház és a sportegyesület is, néha önállóan, néha pedig közösen összefogva. Az iparûzési adóbevételeinkbõl a pályázati önerõket tudtuk biztosítani, ezek nagyságrendje 0 és 25% között mozgott. Az elmúlt 12 év alatt a civil szervezetekkel és az egyházzal együtt kb. 800-900 millió forintnyi pályázati forrást tudtunk Dadra hozni, és ez meg is látszik a településen.
– Elsõként a fõutcánk rendbehozatalát határoztuk el, mert a képe nagyon elhanyagolt állapotot mutatott.
– KDOP-s forrásból a teljes, két házsor közötti közterületi részét újítottuk fel. Járdákat építettünk, utat szélesítettünk, a zöldterületeket parkosítottuk, föld alá kerültek a vezetékek is. Ez már egy kicsit városias képet biztosított Dadnak, ezt a képet õrizzük azóta is.
– Nagyon sikeres és fontos beruházás volt, hogy az önkormányzat megörökölt egy közel 100 éves épületegyüttest, pont a fõ utca alsó szakaszán, amiben boltok és egy varróüzem volt. Elbontás helyett a talán fél évszázada nem renovált épületnek és a hozzá tartozó, siralmas állapotú hatalmas hátsó udvarnak új funkciót találtunk ki. Egy integrált közösségi terek létrehozását támogató pályázaton nyertünk 60 millió forintot, így teljesen felújítottuk, és a közel 200 m2-es épületrészben kialakítottunk 100 m2-en egy közösségi teret – számítógépekkel, projektorral, tv-vel, mini konyhával –, a maradék részét három üzlethelyiségre osztottuk, az udvarában pedig egy játszóteret hoztunk létre. Ez az épületünk azóta a reneszánszát éli. A játszótér zsúfolásig tele van jó idõben, a közösségi teret használják az eredendõ funkciója szerint, és ezen kívül családi rendezvényeket tartanak benne, bérlik is a helyiséget.
– Nagyon sikeresek voltak Leader típusú pályázataink is. Talán abban az idõszakban vonzottuk be a legtöbb anyagi forrást Dadra, mert az egyházak, a sportegyesület, az alapítványok és az önkormányzat szinte az összes kiíráson elindult, és nyert. Sok mindent megvalósítottunk, többek között a kultúrház komplett felújítását, udvarának rendezését, de megújultak a templomaink, az iskolánk épületei, a sportpálya és a sportöltözõk is.
– Természetesen olykor önerõbõl végeztünk beruházásokat, például kb. 30 millió forintból újítottuk fel az óvodánkat, és annak udvarát. A helyi vállalkozók nagyon nagy mértékben támogatták a felújításainkat olyan formában, hogy összeadtak anyagi javakat, és különbözõ eszközöket, így a felújítási elemeket ebbõl a közadakozásból lehetett megvalósítani. Nagyon jó dolognak tartom, hogy a helyi vállalkozók is magukénak érzik a település intézményeit. A képviselõtestület tagjai mintegy 20 éve nem veszik fel a tiszteletdíjukat, ez a pénz is a közös kasszába kerül, amelybõl kisebb-nagyobb problémákat meg tudunk oldani. Családi adakozásból jött létre a Trianon Emlékpark, melynek kövei – mintegy szimbolikusan az elcsatolt országrészeket jelképezve –, az Országház felújításakor a rakpartból kiszedett tömbökbõl származnak, melyeken valaha erdélyi, vagy éppen felvidéki képviselõk sétálgattak.
– Nagyon jól mûködik Dadon az egyház fenntartásában üzemeltetett iskola, agilis igazgatónõnk és tornatanárunk van. Rendkívül sok sportlehetõség van az iskolában – vívás, kézilabda, egyebek –, nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek sokat mozogjanak, szeressék a mozgást. Rekortán pályájuk a kézilabda szövetséggel való együttmûködés hozadéka.
veér
Görgényi István 1956-os képei a dadi utcakiállításon