Távol a fényszennyezett nagyvárosoktól
A világvárosok lakói mára már teljesen elvesztették a Tejút vagy akár csak a csillagképek látványát is, holott évezredek óta ösztönösen vonzódunk az égitestek – mint természeti, kulturális vagy tudományos érték – megpillantásához.
A fényszennyezés meglehetősen komplex kérdéskör: a csillagok nyújtotta vizuális élmény mellett az energiagazdálkodást, az emberi egészségre gyakorolt hatást, az élővilág megóvását is magában foglalja. Megfelelő területfejlesztéssel viszont gazdasági növekedést lehet elérni, ugyanis – a kedvezőtlen tendencia ellensúlyozásaként – felmenőben van a városokból kifejezetten a természetet és a csillagok látványát kereső turisták érdeklődése.
A fényszennyezés környezetkárosító hatásával számos helyen találkozhatunk, ami gazdasági oldalról nézve látványosan a fölösleges energiapazarlásban mutatkozik meg. Szélsőséges példái ennek a metropoliszok felhőkarcolói, a stadionok, bevásárlóközpontok, autópályák kivilágítása; de mára már a kisebb településeken is zavaró a jelenség. Szakszerűen kifejlesztésre került, úgynevezett fenntartható közvilágítással hosszú távon költséget lehet megtakarítani, relatíve gyors megtérülési idővel számolva.
Az alapelvek az időbeli szabályozásban, célzott térbeli irányultságban és – az emberre és az élővilágra kedvezőtlen hatású kék színekkel ellentétben – a meleg színű fényforrások használatában nyilvánulnak meg. Ez röviden kifejtve annyit jelent, hogy csak akkor és ott világítsunk, ahol az feltétlenül szükséges, szem előtt tartva a társadalom biztonságának zavartalan működését.
– A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Bakonybél önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a Bakonyi Csillagoségbolt-park létrehozása érdekében. A település vállalta, hogy a közvilágítás korszerűsítése során törekedni fog a fényszennyezés csökkentésére, a lámpatestek üzemmódjának átalakítására – nyilatkozta Márkus Zoltán, Bakonybél polgármestere.
A közvilágítás rekonstrukciójának a további hozadéka, hogy az emberi egészségre is kifejti majd a kedvező hatását. Ugyanis az emberi szervezet az evolúció folyamán alkalmazkodott a nappalok és az éjszakák ciklikus változásához, és az éjszakai világítás a bioritmust zavarja. Emellett – főként a már említett kék fény – az alváshoz szükséges hormon, a melatonin termelését gátolja.
A fényszennyezés egészségre káros vonatkozásai – depresszió, alvászavar, elhízás, cukorbetegség, szívbetegség, rák, Alzheimer-kór – a világítást szabályozva csökkenthetők. A káros élettani hatások az ökoszisztémákra is kiterjeszthetők, ugyanis a zavaró fények számos állatfaj viselkedését – étkezési, szaporodási, alvási és táplálékszerzési szokásait – befolyásolja kedvezőtlenül, ami néhol katasztrofális pusztulásokhoz is vezetett.
Gazdaságélénkítő folyamatként számolhatunk még a világszerte megélénkülő öko- és asztroturizmussal. „Vissza a természetbe!” – értékelhetjük napjainkban újra Jean-Jacques Rousseau francia filozófus örökbecsű gondolatait. Évről-évre egyre mind többen és többen próbálnak elszakadni a városi élet stresszes, felgyorsult világától, megnyugvást, kikapcsolódást és élményeket keresve a természetben a csillagos ég alatt.
A Science nevű tudományos folyóirat elemzése szerint az asztroturizmus az elmúlt öt évben 300 százalékkal növekedett, mely tendencia tovább folytatódik. A területen üzemelő vendéglátó egységeknek ez további lényeges potenciált jelenthet.
Forrás: Bakonybéli Hírmondó