Autózás 2.0 konferencia

 Az autóipar jelentõs mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az elsõ 11 hónap adatai alapján a magyar export értéke már meghaladta a 2016-os értéket, és elérheti a 100 milliárd eurót is, amire még nem volt példa Magyarországon – mondta a miniszter. A magyar jármûiparban tavaly mintegy 175 ezren dolgoztak, ez is rekord – tette hozzá.
A közelmúltban volt olyan hét, amelynek elsõ négy napján jelentettek be egy-egy új autóipari beruházást: hétfõn az Audi, kedden a Rehau Kft., szerdán a Continental, csütörtökön a Qualitative Production. Ezek több száz új munkahelyet is jelentenek a magyar embereknek – húzta alá a miniszter.
Az új ipari forradalom új típusú versenyt hoz létre a gazdaságban, új tényezõi lesznek a versenyképességnek is – mondta Szijjártó Péter. Ezt a folyamatot az autóipar vezeti, ugyanis a leginnovatívabb, a legtöbb újdonságot és modern technológiát alkalmazó iparág – tette hozzá.
Közölte, a múlt évben Magyarországra érkezett beruházások száma szintén rekordot döntött. A beruházásösztönzõ rendszeren keresztül 2016-ban 71, 2017-ben 96 beruházás jött Magyarországra, ebbõl 36 az autóiparba – mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy az elektromobilitás és az önvezetõ autók fejlesztése területén további elõrelépést szeretnének.
Ezt is ösztönözheti, hogy 2020-ra GDP-arányosan a kutatás-fejlesztési kiadásokat a jelenlegi 1,4 százalékról 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezik növelni – hangsúlyozta.
Hozzátette, a Jedlik Ányos-terv keretében 2020-ra a célkitûzés az, hogy mintegy 30 ezer elektromos meghajtású autó közlekedjen a magyar utakon, 2030-ra pedig az állami intézmények jármûparkjának 30 százaléka is alternatív energiával mûködõ, illetve elektromos hajtású kell, hogy legyen.
Az Autózás 2.0 – Forradalom küszöbén konferencián Ratatics Péter, a MOL-csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelõs igazgatója, Várkonyi Gábor, a Millásreggeli állandó autószakértõje, Stijn Otten, a Business Lease innovációs igazgatója és Strang Tamás, a BKK innovációs szakértõje tartott elõadást az autózással kapcsolatos változásokról.
Ratatics Péter szerint napjaink legnagyobb kérdése az, hogyan fogja a világ leváltani a belsõ égésû motorokat, valamint kiknek vezetésével fogja leváltani. Úgy látja, hogy a határvonalak az iparágak között egyre inkább el- és összemosódnak. Ezért folyik a vita arról, hogy az IT-szektor vagy az autóipar állítsa-e elõ a jövõ jármûveit. Kiemelte, hogy valóban forradalom küszöbén állunk, hiszen “az elmúlt 100 évben nem volt akkora átalakulás, mint a következõ 10 évben fog jönni”.
Várkonyi Gábor elõadásában kiemelte: az elmúlt 100 évben nem nagyon változott az autóipar. Ugyanúgy minél erõsebb, dizájnosabb és kívánatosabb kocsikat gyártanak a mára már márkává válló autógyártó cégek. Szerinte pont ezért mindenképp lesz forradalom, de az átmeneti idõszak az igazán érdekes, az amiben élünk.
Stijn Otten az önvezetõ autók müködésbeli különbségeit mutatta be. Hat szintrõl beszélt, melyek alapján megkülönböztetjük a gépjármûveket. A nulladik szintet jelentik a jelzések, figyelmeztetések, mint például a tolató radar. Az elsõ a “hands on”, ilyen a tempomat, míg a második a “hands off”, ahol nem feltétlen kell kormányozni az autót. A harmadik lépcsõ az “eyes off”, tehát amikor már a szemünket sem kell az úton tartanunk. Negyedik szintként a “mind off” kategóriába sorolhatjuk az autókat, ekkor már aludhatunk is a volán mögött. Míg a legfejlettebb szintet a kormánykerék fölöslegessé válása jelenti.
Strang Tamás az innováció kérdésköréhez „hozzáadta” az elektromoblitás és a jövõ tömegközlekedésének témakörét. Egy villamossal tízszer annyian utazhatnak, mint egy közösségi autóval – hangzott el az érv. Márpedig az élhetõ város szempontjából szerinte sokkal széleskörûbb a vita, mint az önvezetõ autók bevezetése a városi közlekedésbe. Így a BKK fontosnak tartja, hogy az új kihívásoknak megfelelõ fejlesztési irányokat jelöljön ki.

TO