20 éve város Polgárdi

„A városi rang megszerzése csak a belépõ szint”

– Mikor és milyen módon ünnepelték a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját?
– Húsz évvel ezelõtt, 1997. július elsején vehettük át a város kulcsát. Idén nyáron egy szép ünnepség keretében emlékeztünk meg errõl. Ahogyan két évtizeddel ezelõtt, most is megtisztelte városunkat jelenlétével Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András, valamint Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyûlés elnöke és Törõ Gábor, országgyûlési képviselõ. Felemelõ élmény volt közösen felidézni a húsz évvel ezelõtti alapítási ceremóniát, amikor – egy szép gesztusként – a legõsibb magyar város, Székesfehérvár köszöntötte a legfiatalabbat, Polgárdit. A rangos összejövetel alkalmat teremtett arra is, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évtizedre, és értékeljük, mit sikerült elérnünk, meddig jutottunk el.
– Településünk történetérõl is szót ejtettünk. 750, vagy máshonnét nézve közel 800 éves múlttal rendelkezünk, attól függõen, hogy az egykori 1200-1300-as évek Pulgar elnevezését elfogadjuk-e a sajátunknak vagy sem. Konkrétan Polgárdiként kicsit késõbb, egy adománylevélben említik elõször községünket.

– Hol tart Polgárdi a várossá válás útján? Milyen eredményekrõl tudtak beszámolni?
– A városiasodás terén az átütõ sikereket a közelmúlt hozta meg igazán, fõleg azzal, hogy sok TOP-os fejlesztést sikerült elnyernünk. Ezek a pályázatok nagymértékben hozzájárulnak majd Polgárdi növekedéséhez.
– Külön öröm, nagy elõrelépés az is, hogy az állami intézmények is fejlõdnek városunkban. A KLIK-kel kötött együttmûködésünk keretében egy nagy iskolafejlesztési programot hajtunk végre 432 MFt-ból, illetve ennél is többõl, hiszen emellé városunk is odateszi majd a maga forrásait azokra a feladatokra, melyek a pályázatba nem kerülhettek bele. Az iskolafejlesztési támogatás ugyanis nem épületfejlesztésrõl szól, hanem arról, hogy az oktatási intézményeinket felzárkóztassuk, városi szintre emeljük. Hiánypótló funkciókat kívánunk megvalósítani ennek keretében. Nyelvi és természettudományos labor épülhet – sajnos kifejezetten rosszul állnak intézményeink a szaktantermeket illetõen -, és nincs jelenleg olyan nagy közösségi terünk sem – aula, étkezõ –,
ahol például közösen ünnepelhetnénk, vagy más alkalomból teljes létszámunkkal összejöhetnénk.
– Most három, a városközpontban, egymástól mindössze 50-150 méterre lévõ épületben folyik az oktatás. Van egy fõépületünk, picivel távolabb a 80-as években épült egy új iskolaközpontunk, egy tornacsarnokkal, illetve a harmadik az egykori zárda – a köznyelv még ma is így hívja, mert egykoron itt valóban apácazárda mûködött –, ebben a 90-es évekig gimnáziumi szintû katolikus oktatás folyt. Egymáshoz nagyon közel lévõ épületek, de a bõvítés egyiknél sem kivitelezhetõ, mert körbe vannak építve. A most induló fejlesztést úgy tudjuk mégis kivitelezni, hogy a legnagyobb hellyel rendelkezõ – 3-as számú – iskolánk udvarán elbontunk egy régi romos raktárt, és annak a helyére kerülhet egy többszintes, modern épület. Ez fogja tartalmazni azokat a plusz funkciókat, amiket már említettem. Emellett a legnagyobb energia-felhasználónk, a tornacsarnokunk is megújulhat – ha nem is teljes mértékben –, ablakcserék, tetõszigetelés-javítás, kis tárolók hozzáépítésével energiahatékonyabbá tehetjük.
– Jelenleg a tervezési, közbeszerzési fázisnál tartunk, várhatóan jövõ év február-márciusban indulhatnak el a konkrét munkálatok. Majdnem két évet felölelõ fejlesztési folyamat lesz, melynek a befejezése 2019 végére, 2020 elejére várható. A feladat speciális a tekintetben, hogy a munkálatok egy mûködõ iskola területén zajlanak majd, gondoskodnunk kell mindvégig a zavartalan oktatásról.
– A beruházás maga 100%-os támogatási intenzitású, tehát a részünkrõl nem igényel önerõt, de úgy tervezzük, hogy azokra a fejlesztésekre, amelyek nem fértek bele a pályázati keretbe, de szükségesek, és ésszerûek, biztosítani fogjuk a forrásokat. Ha már egyszer hozzányúlunk ezekhez az épületekhez, szeretnénk minél teljesebb munkát végezni, hatékonyan, minél szebb, jobb eredményt elérni.

– A városi funkciókhoz az iskola mellett az óvoda és a bölcsõde is hozzátartozik. Az utóbbiak esetében milyen elõrelépés várható?
– Óvoda- és bölcsõdefejlesztésre – errõl korábban már beszámoltunk – a maximális támogatási összeget, 300 millió forintot nyertünk. A terveink alapján a fejlesztés 480-500 millió forintba fog kerülni, így ehhez a városnak 200 millió forintot hozzá kell tennie saját erõbõl. Különösen nagy öröm számunkra, hogy nem csak óvoda épül, hanem végre újra lesz városunknak bölcsõdéje is. A korábbi vezetés ugyanis bezárta azt, így jelenleg Polgárdiban a három év alatti gyermekeknek csak családi napközi ellátása van. Büszkék vagyunk arra, hogy nem csak visszaállíthatjuk ennek az intézménynek a mûködését, de még a férõhelyek számát is bõvíteni tudjuk.
– A várossá válás egyik sarkalatos pontja a gazdaságfejlesztés. Ezen a téren mit sikerült elérniük?
– Itt is paradigmaváltás zajlott. A korábbi városvezetés ugyanis az egykori laktanya területén alakította ki az ipari parkot. Ez azonban a lehetõ legtávolabbi pont a fõ közlekedési útvonalaktól, a 7-es és az M7-es úttól. Így jelenleg az ipari parkban lévõ cégekhez kizárólag a városon keresztül haladva lehet eljutni. Erre találtunk megoldást egy bekötõút megépítésével. Így mielõtt bejönne az út a városba, egy körülbelül másfél kilométeres szakasszal, közvetlenül biztosítjuk a bejárást az ipari parkba. Erre a célra 250 millió forintot nyertünk.
– Mindez a zaj-, és környezetterhelésen túl azért is fontos volt számunkra, mert az újonnan épülõ óvodánk-bölcsõdénk ott lesz, ahol ma ez a forgalom zajlik. Ha a bekötõút megépül, ez a terület felszabadul, a környék – ahol a gyermekeink is töltik majd a napjaikat – biztonságosabbá, csendesebbé, tisztábbá válik.
– Emellett egy második ipari zóna fejlesztésébe is belefogunk az M7-es mellett, az egykori Vegyépszer keverõtelepének rekultivációjával. Ezen a területen szeretnénk egy modern, a nagybefektetõk számára is vonzó, új ipari parkot kialakítani. Természetesen ettõl függetlenül a régit is fenntartjuk, de oda a kisebb vállalkozásokat, a lakossági szolgáltatókat várjuk elsõsorban. Szeretnénk, ha a károsanyag-kibocsájtás, a zajszennyezés ott már nem nõne tovább, vagy még inkább, ha csökkenne.
– Végül még egy állami beruházást említhetek, mely szintén jelentõs mértékben járul hozzá városi létünkhöz, ez pedig a Szociális Gyermekvédelmi Fõigazgatóság fejlesztése. Polgárdiban két integrált szociális intézmény van, az egyik Polgárdi-Tekerespusztán, a másik Polgárdi-Ipartelepeken. Az elõzõt tavaly sikerült felújítani, az utóbbi viszont már olyan állapotban van, hogy elkerülhetetlen egy új telephely kialakítása. Ennek érdekében a város ingyenesen biztosította ehhez a területet, a Szociális Gyermekvédelmi Fõigazgatóság pedig pályázati támogatásból, 1 milliárd 50 millió forintot fordíthat arra, hogy kiváltsa a régi épületet. Ez tehát egy integrációs folyamat, aminek keretében a külterületrõl a városba költöztetjük a szociális intézményünket. Ez egyúttal funkció- és létszámbõvítéssel, az eszközök részbeni megújításával is jár. Polgármesterként, túl azon, hogy végre méltó körülményeket tudunk biztosítani az embertársainknak, akiknek az ápolása ezen intézmény falai között történik, annak örülök a leginkább, hogy új munkahelyek születhetnek, illetve, hogy az itt dolgozók munkakörülményei végre európai szintûvé válnak.

– A most felvázolt beruházások a városfejlesztési koncepciónk alapelemei. Meggyõzõdésem, hogy egy település akkor tudja fenntartani a stabilitását, növekedését, ha a fiatalok nevelésének, oktatásának teljes spektruma biztosított. Ezzel a két fejlesztéssel ez megoldódik. Gimnáziumunk jelenleg nincs, de bízom benne, hogy pár év múlva már arról is tudunk beszélni, hogy újraindítottuk a középfokú oktatásunkat is.
– A gazdaságfejlesztés, az helyi iparûzési adó mértékének növelése, új munkahelyek létrehozása nélkül pedig szintén elképzelhetetlen a dinamikus városfejlesztés. Ezt kívánják megalapozni az ilyen irányú beruházásaink.
-réz