Széleskörû lakossági megkeresés indult: az érdeklõdõk szavazhattak a város honlapján és több újságban kivágható válaszlapot is közzétett az önkormányzat. Többen telefonon illetve elektronikus levélben mondták el véleményüket. Az augusztus 15-én zárult konzultáció során több mint háromezer-hétszáz fehérvári nyilvánította ki akaratát, a véleményt mondók 93%-a támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton.
Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András a város Szent István-napi ünnepi közgyûlésén jelentette be, hogy a fehérváriak véleményének ismeretében a város elindul az „Európa Kulturális Fõvárosa 2023” pályázaton. Mint dr. Cser-Palkovics András fogalmazott, nem pusztán a cím elnyerése a cél. „Fontosabb a szándék, az irány kijelölése, annak deklarálása, hogy ki akarunk lépni az araszolásból! Annak kimondása, hogy Fehérvár hosszú távú jövõjét alapvetõen befolyásolhatja polgáraink kulturális, szellemi fejlõdése, önmegvalósító lehetõségeik kiteljesedése.” A polgármester a bejelentéskor azt is elmondta: a városvezetésnek elhatározott szándéka, hogy Székesfehérvárt, a valamikori mezõvárost, a jelen erõs iparvárosát a térség, sõt az ország egyik kiemelkedõ innovációs központjává, ehhez mérten pedig kulturális, szellemi gócpontjává tegye, mindennek eszköze lehet maga az EKF-pályázat.
Székesfehérvár polgármestere a pályázat elõkészítésére tíz szakértõbõl álló munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport tagjai:
Balázs Mihály Kossuth-díjas, Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima díjas építész, akadémikus, egyetemi tanár, a Budapesti Mûszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszék valamint az Építõmûvészeti Doktori Iskola vezetõje. A kortárs magyar építészet es építészképzés meghatározó személyisége, nevéhez számos, fõként kulturális célú középület tervezése kötõdik.
Batta András Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem korábbi rektora. Fõbb szenvedélyei: zenei tehetségek felfedezése és mentorálása, zenei ismeretek széleskörû terjesztése, új kulturális, zenei projektek megvalósítása.
Kristóf Anita, a Hungexpo vendégrendezvény értékesítési igazgatója, elsõsorban nagy külföldi es belföldi rendezvények értékesítésében és levezénylésében vállal szerepet. Számos nemzetközi rendezvényen képviseli a Hungexpót.
Lantay Attila Pro Architectura-díjas, Hild János-díjas és Ybl Miklós-díjas építész, Székesfehérvár fõépítésze. Korábban Fejér megye állami fõépítésze volt, illetve dolgozott a Balatoni Fõépítészi Irodán is. A székesfehérvári születésû fõépítész tevékenysége során a városhoz való személyes kötõdésére támaszkodva, saját elképzeléseit ötvözi a székesfehérvári nagy építész-elõdök szellemi hagyatékával.
Lehrner Zsolt bankfiókvezetõ, gazdasági szakember, 19 éve dolgozik pénzügyi területen. Európa középvárosainak jó ismerõje, büszke székesfehérvári gyökereire, míg a város kulturális életének népszerûsítését szívügyének tekinti.
Ruprecht László kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. Magyarország jelentõs és reprezentatív szállodáiban dolgozott. Tanult Franciaországban, Németországban, mesterkurzuson vett reszt Párizsban. Számos nemzetközi gasztronómiai eseményen, borvacsorán képviselte hazánkat, illetve a Köztársasági Elnöki Hivatal egyes díszétkezéseinek megalkotója.
Sebõ Ferenc Nemzet Mûvésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerõlantos, dalszerzõ, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója. A Magyar Állami Népi Együttes mûvészeti vezetõjeként is tevékenykedett. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatának kitüntetését is megkapta.
Szikora János Jászai Mari-díjas rendezõ, a Vörösmarty Színház igazgatója. A kortárs magyar színházmûvészet meghatározó személyisége, akinek több mint három évtizedes színházi életmûvét átütõ erejû vizualitással es mélyreható elemzõ készséggel létrehozott elõadások jellemzik. Igazgatása alatt a Vörösmarty Színházban az ország egyik legerõsebb társulatát hozta létre.
Szõcs Géza Kossuth-díjas, József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas író, költõ. Nehéz idõkben kezdte mind költõi, mind közéleti pályáját: Erdélyben, Ceausescu Romániájában. A diktatúrával aktív harcot vállaló szerzõ ma már rangos kitüntetések birtokosa, kultúrtörténeti kutatásokat végez.
Tóth Norbert kortárs mûvészeti tanácsadó, a Forrás Mûvészeti Intézet igazgatója. Pályája során tizenegy ország több mint harminc jelentõs múzeumában, kulturális intézményében mutatta be a kortárs magyar képzõmûvészetet, több mint háromszáz kortárs mûvészeti kiállítás kurátora volt.