Az egyetem a pályázaton elnyert forrást a Székesfehérvári Campus B épületének felújítására, oktatási infrastruktúrájának kialakítására fordítja. Az épület teljes gépészeti és esztétikai restauráción esik át, szem elõtt tartva mind a kor, mind a környezetvédelmi és energiatakarékossági elvárásokat. Az általános oktatási célú tantermeken kívül egy 160 fõs, két 80 fõs elõadóterem, több konferenciaterem és konzultációs szoba lesz kialakítva, illetve a tetõtér ad majd otthont a campus könyvtárának. Szintén itt kap teret az EFOP 3.4.3 pályázati forrásból kialakítandó többcélú labor és konferencia terem. A pályázattól pénzügyileg függetlenül, de azzal stratégiailag összhangban Székesfehérvár Önkormányzata vállalta a campus zöldterületeinek rendezését, felújítását, illetve egy 80 gépjármûre tervezett parkoló megépítését. A beruházás a tervek szerint 2019 második negyedévére készül el.

Dr. Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a projektnyitón elmondta, komoly erõfeszítéseket tesz az egyetem annak érdekében, hogy a várossal közösen megvalósítsa elképzeléseit. „Nem elég, ha azt mondjuk, mi vagyunk a Corvinus, hanem meg kell mutatni magunkat teljes energiával, hogy elnyerjük a város bizalmát. Látjuk, mit kellene itt tenni: olyan képzési programokat hirdetni, amelyek csak Fehérváron elérhetõek és vonzóak a fiatalok számára.” – fogalmazott a rektor, aki tarthatatlannak nevezte, hogy a tehetséges magyar fiatalok zöme külföldre kíván menni továbbtanulni. Dr. Lánczi András rektor kiemelte, a Corvinus olyan alternatívát kínál számukra, hogy ne legyen nehéz meghozniuk azt a döntést, hogy itthon szeretnék folytatni. A rektor szólt arról is, hogy sok év után elõször fordul elõ, hogy az egyetem képes fejleszteni infrastrukturális szempontból. Célként jelölte meg, hogy nemzetközi szinten jegyzett egyetem legyen a Corvinus. Mint fogalmazott, fontos cél az is, hogy olyan intellektuális közeget alakítsanak ki, ahova eljönnek a világ legnevesebb tudósai, kutatói is. Ehhez nyújtanak segítséget az EFOP pályázatok is, amelyek keretében önálló tudásközpontot hoznak létre adatbázissal, könyvtárral, informatikai centrummal.

Dr. Pavlik Lívia, a Corvinus Egyetem kancellárja az elmúlt két évet összegezte. Felidézte, hogy 2015. július 13-án – pont két éve – született meg a gondolat, hogy a Corvinus létrehozza fehérvári campusát. Elmondta, hogy mindössze két hónap alatt létrejött az együttmûködési megállapodás a várossal, 2016. szeptemberben pedig elindult az elsõ évfolyam is. Számos fontos eredményt értek el az indulás óta, többek között mintegy 60%-kal nõtt az elsõ helyes jelentkezések száma Fehérvárra. A 2016/2017-es tanévben 30 hallgatóval indult el a képzés a fehérvári campuson, a tervek szerint az intézmény teljes létszámát 2018/2019-re fogja elérni, mintegy 874 hallgató képzésével. Dr. Pavlik Lívia szólt azokról a népszerûsítõ programokról is, amelyek a Corvinus fehérvári campusát reklámozták. Ilyen volt a Duális Nap, a Corvinus Majális, a Corvinus Beetetõ és a Corvinus Tudástõzsde is.

Dr. Palkovics László felsõoktatásért felelõs államtitkár a projektnyitón felidézte, hogy amikor 2014-ben a kormány áttekintette a felsõoktatás helyzetét, négy fontos ügyet jelölt meg prioritásként. Ezek között szerepel, hogy a piaci igényekhez közelebb hozzák a felsõoktatási képzéseket, erõsítsék az oktatást támogató kutatási kiválóságot, megerõsítsék az intézmények nemzetközi kapcsolatrendszerét a külföldi hallgatói létszám növelésével és a magyar hallgatók külföldi képzésének támogatásával, illetve az is, hogy az oktatás-kutatást eljuttassák olyan helyekre, ahol ezt a gazdaság igényli. Az államtitkár elmondta, erre a négy fontos ügyre építették a pénzügyi konstrukciókat is, amelyek a kormányzati és európai uniós támogatásokban jelennek meg. Dr. Palkovics László kiemelte, hogy nemcsak az uniós támogatások területén növelik a felsõoktatás finanszírozását, hanem a költségvetési források területén is. Jövõre az ideihez képest 38 milliárd forinttal nagyobb összeg szerepel a felsõoktatás támogatására, ennek elemei között infrastrukturális fejlesztés, PPP konstrukciók kiváltása és kutatási támogatás is szerepel.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntõjében kiemelte, hogy rendkívül fontos a felsõoktatás és az, hogy a humán erõforrás kérdésével mit kezd az ország és Székesfehérvár. „Ha van kihívás az ország elõtt, akkor ez az egyik legnagyobb és legerõteljesebb kihívás. Nem kell külön indokolni, hogy miért nagy öröm az, hogy ma itt lehetünk és egy egyetemmel összefüggésben megvalósuló fejlesztésrõl beszélhetünk. A jelenlegi fejlesztés egy infrastruktúrát jelent, amiben tartalom: diákok, szellem, és tudás lesz. És benne lesz az a jövõ, ami pont az ilyen fejlesztéseken keresztül valósítható meg.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki örömét fejezte ki, hogy a célok megvalósításához sok partnere van a városnak. „Külön köszönöm az államnak, a felsõoktatási kormányzatnak, államtitkár úrnak, hogy annak idején együtt gondolkodhattunk.” – tette hozzá Cser-Palkovics András polgármester, felidézve, hogy volt a városnak egy olyan idõszaka, amikor nagyon nehéznek látszott a felsõoktatás kérdése, miközben az ország egyik legnagyobb ipari és gazdasági központjaként jogos volt az ipari-gazdasági szereplõktõl az a nyomás, hogy ezt valahogy meg kell oldani. A jelenlegi fejlesztésrõl szólva Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy óriási érték megmentését is jelenti a beruházás, hiszen a romosan álló épület nem lesz az enyészeté, megmenekül, korszerû, XXI. századi környezetet kap és diákok töltik meg jó hangulattal, élettel.

A campus B épületének felszereltsége biztosítani fogja a korszerû környezeti feltételeket a fogyatékkal élõ és mozgáskorlátozott hallgatók speciális csoportjainak is, családbarát megoldásokat integrál baba-mama szobával és játszósarokkal és képes lesz az intézmény épületét használók számára megfelelõ paraméterekkel biztosítani a WI-FI-hozzáférést és a mobileszközök használatát. Az ingatlanfejlesztés – a tervezés és megvalósítás – során a fenntartható, energiatakarékos és környezetbarát megoldásokat részesítik elõnyben. A fejleszteni kívánt épület tervezésekor a szükséges és elégséges feltételeknek tettek eleget, a praktikum és modernitás szempontjai mellett a régi értékek megõrzése, helyreállítása is hangsúlyt kapott.