Székesfehérváron ismertették a „Doing Business az Európai Unióban 2017: Bulgária, Magyarország és Románia” felmérés eredményeit, melynek során a Világbank az üzleti és szabályozási környezetet vizsgálta a három ország 22 nagyvárosában. Öt, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló tényezõt elemeztek a felmérés keretében, amely hazánkban hét városra, köztük Fehérvárra is kiterjedt. A vizsgálat megállapította, hogy a magyar városok ötbõl négy területen jobban teljesítenek a román és a bolgár településekhez képest, az összességében legjobban teljesítõ város pedig Székesfehérvár lett.
 
A Világbank által évente közzétett Doing Business-felmérés 190 országot értékel és rangsorol a vállalati mûködési környezet versenyképessége szempontjából. Alapvetõen mindenhol az üzleti szempontból legjelentõsebb városra – nálunk Budapestre – terjedt ki korábban a felmérés, azonban a Subnational Doing Business keretében már egyes országok, országcsoportok városainak összehasonlító felmérését is elvégzik.
 
Doing Business az Európai Unióban 2017: Bulgária, Magyarország és Románia

2016-2017-ben, elsõ ütemben Magyarország, Bulgária és Románia összesen 22 nagyvárosának elemzésére került sor, hazánkban a vizsgálat kiterjedt Székesfehérvárra, emellett Budapestre, Debrecenre, Gyõrre, Miskolcra, Pécsre és Szegedre. Öt tényezõ tekintetében – cégalapítás, építési engedélyezés, villamos hálózatra csatlakozás, tulajdonjog bejegyzése, szerzõdések érvényesítése – mérték fel fõként a szabályozási folyamatok költségét és komplexitását, valamint a jogintézmények erõsségét.  A Subnational Doing Business felmérésre a Világbank és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttmûködésében került sor.
 
Legfontosabb megállapítások:
– a magyar vállalkozók különbözõ szabályozási akadályokkal szembesülnek attól függõen, hogy hol alapítják a vállalkozásukat.
– a magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerzõdések érvényesítése terén jobban teljesítenek, mint az Európai Unió-s átlag, ezen felül Pécs és Szeged az építési engedélyek ügyintézése terén is.
– az öt mért területen egyik város sem nyújt kimagasló teljesítményt.
– a mért városokban található, jól bevált gyakorlatok segítségével kézzelfogható fejlesztésekre van lehetõség.
– Magyarország az elsõ helyen áll az e-közigazgatási szolgáltatásokat illetõen.
– a bolgár és a román városokat összevetve a magyar városok az öt mért terület közül négyben jobb teljesítményt nyújtanak.
– a magyar városok erõs teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlõdésre.

A felmérésben összességében a legjobban teljesítõ város Székesfehérvár, minimális eltéréssel Debrecentõl.

A magyar városok fejleszthetnék a villamos energia hálózatra csatlakozást Székesfehérvár és Szeged példáján keresztül. A magyar vállalkozók számára például Debrecenben, Miskolcon és Pécsett a vállalkozás indítása, Pécsett az építési engedélyek ügyintézése, Szegeden az elektromos áramhoz való hozzáférés és Debrecenben az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerzõdések érvényesítése gördülékenyebb. Pécs jó teljesítmény nyújt az építési és használatbavételi engedélyek kibocsátása terén is, ami 30 illetve 35 napot vesz igénybe – ez több mint 20 százalékkal kevesebb, mint a többi városban átlagosan.

Mindeközben Budapest, az ország legnagyobb üzleti vállalkozással rendelkezõ városa a hatékony földhivatali eljárásoknak köszönhetõen több ingatlan adásvételt bonyolít le, mint a többi magyar város együttesen. Rövidebb idõ alatt, mint Pécs, ahol jelentõsen kevesebb az ilyen eljárás.
Nemzetközi összehasonlításban minden magyar város jó teljesítményt nyújt a szerzõdések érvényesítése terén, sõt Székesfehérvár, Debrecen és Miskolc megelõzi az EU legjobban teljesítõ tagállamát, Litvániát, az alacsony költségeknek és a 14 hónapig vagy annál rövidebb ideig tartó tárgyalásoknak köszönhetõen.

A tanulmányt bemutató rendezvényen dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere köszöntötte elsõként a megjelenteket, és köszönetet mondott azért, hogy városunkat választották a rendezvény helyszínéül.
Mint fogalmazott: a vizsgálat korrekt, alapos és hasznos volt, hiszen megállapította, hogy Fehérvár hol tart országhatáron belüli, illetve nemzetközi összehasonlításban más városokhoz képest, és hol szükséges javítania az üzleti-gazdasági környezetet. Örömét fejezte ki, hogy Székesfehérvár a legjobban teljesített a felmérésben, ugyanakkor ez „nem altathat el bennünket”, hiszen lehetséges és szükséges is az elõrelépés abban a városban, amely évtizedek óta a gazdaságából él, arra támaszkodik.

Fontos a Világbank jelentése, mert olyan szempontokat vizsgál, melyek terén Magyarországnak bõven van teendõje nemzetközi összehasonlításban. – hangsúlyozta Turóczy László, az NGM gazdaságtervezésért és versenyképességért felelõs helyettes államtitkára.
Szavai szerint a vizsgálat ráirányítja a figyelmet arra, hogy Magyarország ugyan kis ország, ám az üzleti szabályozásban, a jogszabályok gyakorlati alkalmazása terén jelentõs eltérések vannak az egyes városok között. Javulni azonban nemcsak jogszabály-alkotással, hanem az állami intézményrendszer hatékonyságának növelésével is elõre lehet lépni. Ha vannak legjobban és legrosszabban teljesítõ városok, akkor kialakulnak a legjobb hazai gyakorlatok, melyeket egymástól át lehet venni.

Cecile Fruman, a Világbank igazgatója a globális gazdasági elõrehaladásról, a gazdasági fellendülésrõl, annak törékenységérõl beszélt. Idén világszerte 2,7 százalékos, jövõre 2,9 százalékos növekedést jeleznek, míg Magyarországon idén 3,9, míg jövõre 3,6 százalékos növekedést prognosztizálnak. A törékenységet a fejlesztések megvalósulásának bizonytalansága, a politikai környezet is befolyásolja, ám a legnagyobb aggályt a romló demográfiai helyzet és a lassuló termelékenység okozza, amely igaz Közép-Európára, így Magyarországra is. Beszélt a kis- és közepes vállalkozások értékérõl, továbbá arról, hogy a világbanki kutatások feltárják a legjobb gyakorlatokat. Például Lengyelországban jelentõs lépéseket tettek az üzleti környezet javítására, itt az üzleti vállalkozás megalapításának ideje 36 napról 7-8 napra csökkent.
 
A felmérés eredményeit részletesen ismertette Mierta Capaul, a Subnational Doing Business programmenedzsere és Thomas Bender, az Európai Bizottság csoportvezetõje.  A rendezvényt Vittoria Alliata, az Európai Bizottság igazgatója zárta, rávilágítva többek között arra, hogy Magyarország városai jól teljesítettek, de van még lehetõség a javulásra.