A Szõlõ és a Bor Éve Badacsonytomajon
– Milyen tervekkel láttak neki a mostani önkormányzati ciklusnak?
– Nemrég tanultam egy mondást, miszerint fejlesztés = akarat + forrás. Az akarat és a bizonyítási vágy megvolt az új testületben. Összeraktuk azokat, a számunkra fontos fejlesztéseket, amelyeket szerettünk volna megvalósítani saját, pályázati, vagy vállalkozói forrásból. A képviselõtestület azon városfejlesztési koncepció mellett kötelezte el magát, amit még az elõzõ ciklusban fogadtunk el, és széleskörû társadalmi egyeztetés elõzte meg. A koncepció számol a nemzeti parki környezettel, és a világörökségi várományos folyamatokkal. Terveinket a környezettudatosság, és a fenntarthatóság, valamint a konszolidáció által teremtett tiszta helyzet alapozta meg.
– Melyek ezek a célok?
– Badacsonytomajnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy egyfajta mikro-régiós centrummá váljon. Valamilyen szinten már azok vagyunk, de ehhez még sok mindent hozzá kell tenni. Borvidéki, gazdasági és turisztikai központtá szeretnénk válni! Gazdasági oldalról egyrészt infrastrukturális beruházásokra van szükség, másrészt pedig a vállalkozások támogatására, a szolgáltatási színvonal javítására. Ipari üzemeket nem hozhatunk ide, gyárkéményekrõl szó sem lehet. Turisztikai szempontból a meglévõ környezetet kell szebbé varázsolni. A bor, a hegy, a víz, a gasztronómia mind adott, de a külcsínen változtatni kell, hiszen ez alapján ítél a turista. Itt még szólni kell egy fontos elemrõl, az attrakciófejlesztésrõl is. Azt tapasztaltuk, hogy a Balaton-parton azok a települések prosperálnak, ahol van valami kiszámítható, állandó turisztikai attrakció. A szigligeti vár például mindig kéznél van, és biztos bevételt hoz az önkormányzatnak. Látszólag nekünk is van ilyen, ez a hegy, és a bor. A hegy állami, nemzeti parki kezelésben van, a bor esetében pedig az önkormányzat csak áttételesen jut bevételhez. A szállásadás is kiszámítható bevételt jelenthet, de az önkormányzat bevétele ott is áttételeken keresztül érkezik, s nem direkt módon. Ezért úgy véljük, szükség van olyan attrakciókra, amelyek direkt bevételeket generálnak számunkra.
– Milyen attrakciókat terveztek?
– Az egyik a komp, amely közlekedési eszköz, de turisztikai attrakció is, a másik pedig a hegyre tartó libegõ. Ez a két elem, ha megvalósul, kiszámítható bevételt biztosíthat az önkormányzatnak. Ezt a csodálatos panorámát, ha a magasból is megnézhetik a vendégeink, azzal új élményhez juttathatjuk õket. A borvidéki központi szerep érdekében növelni, vagy legalább megtartani kell a szõlõterületeket, nem cél a sok üdülõépület a hegyoldalban. 1987-ben kaptuk meg a Szõlõ és a Bor Nemzetközi Városa címet Párizsban, idén ünnepeljük ennek 30. évfordulóját. Ezért ezt az évet a Badacsonyi Szõlõ és Bor Évének nyilvánítottuk, és számos program hivatott ennek népszerûsítésére.
– Beszéljünk a forrásokról!
– Eszközeink közül az elsõ az önkormányzat saját bevétele, és az állami támogatások. Ezekbõl azonban nem tudunk komolyabb fejlesztéseket megvalósítani, maximum csinosítani, vagy szebbé tenni a közterületeinket. A második a pályázati munka, minden lehetséges pályázatot megvizsgáltunk, és ha beleillett valamelyik a terveinkbe, azt be is nyújtottuk. A TOP volt a legnagyobb forrással kecsegtetõ, öt pályázatot nyújtottunk be. A Zöld város projektet (612 millió) megnyertük, ez egy fejlesztési csomag, tartalma a badacsonyi hajóállomás melletti park és az üzletsor, a strandbejárat és a sétány, valamint a központban lévõ ABC körüli terület megújítása, csapadékvíz elvezetésének megoldása. A harmadik a polgármesteri hivatal melletti tér felújításának befejezése. Nyertünk egy 50 milliós bölcsõde és óvodafejlesztést is. A másik három pályázatunk még bírálatra vár. A harmadik pillér, ami érdekes módon a legsikeresebb volt, a „Privát Badacsony” program. Ezen azt értjük, hogy a nagyszámú, betelepülõ vállalkozás a megvásárolt területek rehabilitációjával, és adóforintjaival járul hozzá gazdasági eredményeinkhez, az önkormányzat pedig saját lehetõségein belül segíti õket néhány infrastrukturális megoldással (pl. utat építünk, járdát újítunk fel a vállalkozó által megvalósított beruházáshoz).
– Az „õslakosság” érdekében milyen célokat fogalmaztak meg?
– Egy, a turizmusból élõ településen a fejlesztések a helyi lakosságot és a nyaraló vendégeket egyaránt szolgálják. Emellett az itt élõk szempontjából a város megtartó erejének erõsítse, a fiatalok elvándorlásának megakadályozása nagyon fontos. Megterveztettünk egy új mûvelõdési házat a régi hivatal épületének átalakításával, új közösségi tereket szeretnénk kialakítani, vannak ösztöndíj programjaink, letelepedési támogatást is adunk, amely nagyon népszerû. Ezt a célt szolgálja a szociális tûzifa program, és a szociális étkeztetés, amivel az idõseket tudjuk segíteni. Szót kell ejteni Badacsonyörs üresen álló kempingjérõl és az egykori strandról, valamint a vízellátás problémájáról is, dolgozunk ezek megoldásán is.
-oly