Valahogy így vannak a cégek és önkormányzatok is ezzel. Miközben a hazai építõipar – örvendetes módon – egyre nagyobb ütemben fejlõdik, egyre több a munka, egyre kevesebb a fölös kapacitás – a hazai települések zöme beadott fejlesztési pályázatainak bírálatára vár.

Az elhúzódó döntés – már most jól látható módon – sok gondot okoz majd az önkormányzatoknak: alig találni szabad kapacitással rendelkezõ kivitelezõt, és akinek mégis akad partnere, az a tervekhez – no és a megpályázott támogatáshoz – képest csak jóval magasabb áron vállalja csak a munkát. De mi lesz a többletköltségekkel?

Van, ahol ügyesen lekötötték elõre a kapacitásokat, idõrõl-idõre meghosszabbították az építési engedélyeket, minden tervük naprakész, csak meg kéne nyomni azt a bizonyos gombot, és indulhatnának a beruházások.

Másoknál nem ilyen egyszerûek a dolgok, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, újratervezés, költségvetési módosítások az önerõk újbóli biztosítása miatt – hiszen közben esetleg másra kellett az erre szánt pénz -, és ezeregy apróság növelheti a költségeket. Az elhatározás a fejlesztések megvalósítására mindenhol töretlen, csak a várva-várt döntések születnének meg végre!

Azt kívánom, hogy ne TOP-orogjunk tovább, lássunk neki a feladatok elvégzésének, szülessenek meg a szükséges döntések mihamarább, és persze mindenki találja meg azt a vállalkozást, aki megcsinálja azt a bizonyos szódát!

Veér Károly