Hegyaljai látogatás – avagy jövõkép a Bodrog partján
Egy kis történelem
– Bodrogkisfalud a történelmi Zemplén vármegye települése. A Hegyalján, Tokajtól mintegy hat kilométerre fekszik, Bodrogkeresztúr és Szegi települések között, a Bodrog folyó partján.
– A világhírû tokaji szõlõ és bor, legfõképpen a vulkanikus eredetû talajnak köszönheti különleges és egyedülálló minõségét. Ritka adottságú terület, ahol a síkságot a hegységtõl a Bodrog folyó választja el. Mikroklímájának köszönhetjük a tokaji aszúborokat.
– A település 2020-ban lesz 800 éves. 1950-tõl a rendszerváltásig Bodrogszegi néven volt ismert, míg a két összevont település, Bodrogkisfalud és Szegi, újra önállóvá nem lett. Az új rendszerbe meglehetõsen szerény körülmények között lépett be a kisközség.
Bodrogkisfalud ma
– Bár a falu általános iskoláját sikerült felújítani, új szárnnyal és tornateremmel bõvíteni, ma mégis üresen áll. A megszüntetett iskola helyett önkormányzatunk – ha ehhez partner talál – szívesen látna itt alapítványi vagy egyházi iskolát. Így sajnos az óvodások zömét is inkább a szomszédos – iskolával is rendelkezõ – településre viszik.
– Infrastrukturális téren jól állunk, kettõ kivételével valamennyi önkormányzati intézményünket – pályázati forrásokból – felújítottuk, sõt új épületeket is kialakítottunk.
– 873 fõs településünkön három erõs civilszervezet mûködik: a Bodrogkisfaludért Egyesület több mint 20 éves múltra tekint vissza, hasonlóan a Barátság Klubhoz, mely az idõseket fogja össze, és a Bodrogkisfaludi Sport és Életmód Egyesület is aktívan mûködik.
– Jómagam független polgármesterként vezetem a települést, egyik párt irányába sincs elkötelezettségem. Az önkormányzatok adósságkonszolidálásával 31 milliós hiteltõl szabadultunk meg, ez sokat jelentett számunkra az önkormányzati gazdálkodás egyensúlyának megteremtésében.
Gazdaság, turizmus –
kitörési pontok
– A rendszerváltást követõen a térség könnyûipara megszûnt, az egykor sokakat foglalkoztató, nagyhírû Szerencsi Csokoládé- és Cukorgyár, a kõbánya ma minimális létszámmal mûködik. A Beton és Vasbetonipari Mûvek, mely a 70-80-as évek végén még 500 fõt foglalkoztatott, most osztrák kézben, egy nagy értékû beruházást követõen mindössze 20 fõt igényel a mûködéséhez. A környék bányái – Tállya, Erdõbénye, Szegi – megszûntek, vagy minimalizálták létszámukat.
– Bodrogkisfalud adottsága, hogy 40 kilométeres körzetben megyeszékhelyek és nagyobb városok veszik körül: Nyíregyháza, Miskolc, Sátoraljaújhely, Encs. Az itt élõk ezen a körön belül ingáznak munkahelyükre, helyben sajnos nincs túl sok munkalehetõség.
– A turizmus önmagában nem tudja megoldani a helyi munkaerõ-problémákat, és a borgazdaságok sem jelentenek erre megoldást: az új technológiáknak köszönhetõen alig van igény a kétkezi munkára. Egy helyi gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozása enyhíthetne a nehézségeken. Erre reményeink szerint tudunk majd pályázni.
– Jelenleg az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, 36 fõ közfoglalkoztatottként dolgozik nálunk, 30-an pedig a közigazgatásban tevékenykednek.
– Keressük a kitörési pontokat, ezek egyikét épp a sok problémát okozó vízben, az áradásokban látjuk. Nagy esõk, felhõszakadás idején a Zempléni-hegységbõl óriási mennyiségû víz zúdul le a Bodrog irányába. A folyó áradása még a mai, szabályozott formájában is rendkívüli veszélyt jelent a községre. 1999-ben és 2000-ben a XX. század legnagyobb árvizeit éltük meg, ami a falu egy részét teljesen elöntötte. Jó megoldás lehetne, egy árapasztó-rendszer – ahogy ezt például a Tisza-tónál sikerrel alkalmazták –, mellyel a fölös vizet tóvá duzzaszthatnánk, szabályozhatnánk, és így egy vízi paradicsomot hozhatnának létre térségünkben. A Bodrog túlpartján elterülõ védett, nemzeti park azonban ennek az elképzelésnek a kivitelezését egyelõre nem teszi lehetõvé.