Gyártóként, kereskedőként és beszállítóként is helytállnak
Közel 60 éve a piacon
– 1967-től datáljuk a létezésünket, amikor is a Magyar Optikai Művek Dunaújvárosba telepítette óragyártó üzemét. A közel 60 éves múlt nagy biztonságot ad a vevőinknek, és büszkén vállaljuk is a mögöttünk hagyott időket.
– A MOM azzal a céllal hozta létre az óragyárat, hogy a helyi könnyűiparban munkahelyeket teremtsen a Dunai Vasműben dolgozó férfiak feleségeinek. Óragyárként indultunk, vekkereket gyártottunk.
– A finommechanikai szaktudásunkra építve később elkezdtünk külföldre is gyártani. Mi voltunk talán az elsők, akiknek német partnereik voltak, mechanikus írógépeket gyártottunk nekik.
– Igyekeztünk mindig lépést tartani a technológiával, floppy-meghajtókat, később személymérlegeket gyártottunk nagy mennyiségben. Ez utóbbi adott erőt a privatizációhoz is. A cég teljesen el volt adósodva, amikor a menedzsment és a dolgozók megvásárolták az államtól, ám egy nagy amerikai megrendelés a mechanikus személymérlegeinkre, kirántotta a gödörből a céget. A többszázezres szállítmány egyenesbe hozott minket, ki tudtuk fizetni a hiteleinket, felújítottuk a rendkívül rossz állapotban lévő épületeket, gépeket. A csőd széléről indultunk, és a 2000-es évekig odáig jutottunk, hogy a világon eladott személymérlegek 5%-át mi gyártottuk, 1,5-2 millió darabot évente. Brazílián, Észak-Amerikán keresztül a világon mindenhová szállítottuk a főtermékünket.
– A 2000-es évek elején – akkoriban már én is belefolytam a cég életébe -, aztán jött a kínai árudömping. Be kellett fejeznünk a mérlegek tömeggyártását, látva, hogy az alapanyag, amit pedig itt helyben, közvetlenül a vasgyártól vásároltunk, többe került, mint a Kínából behozott, csomagolt késztermék. A tömegtermelés Kínába került, itthon pedig áttértünk a speciális, nagy hozzáadott értéket tartalmazó termékek előállítására.
Gyártás és kereskedelem a MOMERT égisze alatt
– A sikeres saját termékünk, a mechanikus személymérleg mellé, annak specializált formáiként jöttek a baba-, illetve a konyhai mérlegek. Kínával, az onnan behozott termékekkel nem vehettük fel a versenyt az exportpiacainkon, ám idehaza elsőbbséget élveztünk, így erősíteni kezdtük a belkereskedelmünket. Csakhamar azzal szembesültünk, hogy mérlegbolt bizony nem létezik. Ahhoz, hogy a saját termékeink bolti kiskereskedelmét biztosítani tudjuk, ki kellett szélesítenünk a termékpalettánkat. Ennek érdekében hasonló profilú termékeket kerestünk a személyi gondoskodás, az egészségmegőrzés és a kiskonyhai felszerelések piacán, melyeket Kínából importáltuk. Egészség témában – vérnyomásmérők, lázmérők, szobai párásítók, páramentesítők -, a bébimérleghez baba-mama kellékek – cumisüveg-melegítő, mellszívó -, a konyhamérleghez, illetve a későbbi vezető termékünkhöz, a kávéfőzőnkhöz pedig konyhai kiegészítők – vízmelegítő, kenyérpirító, szendvicssütő – került fel a termékpalettánkra, melyeket aztán MOMERT márkanéven forgalmaztunk. A kávéfőzőnket a mérleg mellett még a 90-es években fejlesztettük ki. Ez saját tervezésű, saját gyártású, teljes egészében hazai termék, amire büszkék is vagyunk, és tervezzük már ezek újgenerációs, 1-2 adagos változatát is.
A több lábon állás a túlélés záloga
– A hazai és az exportpiacra épülő saját termékgyártásunk, mellé tehát felsorakozott a belkereskedelem, harmadik lábként pedig a beszállítói üzletágunkat is elindítottuk. Ha úgy tetszik, megfogtuk az Isten lábát, mert partnerként a nagynevű céget, az Elektroluxot sikerült megnyernünk. Milliós nagyságrendben gyártottunk számukra komplett porszívófejeket.
– A három láb erőssé, stabillá tette a céget. Arányuk a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelően változott, és ez mindig adott egyfajta rugalmasságot. A magas euro-árfolyam az exportnak kedvezett, az alacsony pedig az importnak. Így vagy úgy, de mindig sikerült egyensúlyban maradnunk.
– 2017-2018-ban – amikor már az árbevételünk felét az egyetlen megrendelőre épülő beszállítói üzletágunk adta, az Elektrolux váratlanul kivonult az országból, áttette a gyártóbázisát Kínába. Sokként ért bennünket mindez, erre nem voltunk felkészülve. A 450 fős vállalati létszámunk 140-re zuhant. Az volt a szerencsénk, hogy a két másik üzletágunk olyan erős volt, hogy ki tudta húzni a céget a bajból.
– A beszállítói lábunkat teljesen újra kellett építenünk, ami nem volt egyszerű, mert jött a covid, majd nem sokkal utána az energiaválság. A zárlatok idején nem tudtunk kapcsolatokat építeni, így a tartalékainkat kellett felélnünk. Drága lecke volt, de tanultunk belőle. Ezen a téren is diverzifikáltuk a palettánkat, és ma már több cég beszállítói partnerei vagyunk. Autóiparban a Bentelernek dolgozunk, együttműködünk a Nilfix-szel, akik ipari tisztítógépeket gyártanak, valamint a Dometic-kel, mely a speciális hűtőgépekhez, illetve a lakókocsikhoz készít alkatrészeket. Természetesen ezzel párhuzamosan tovább folyik a kereskedelem és a saját termékek gyártása. Volt tehát egy-két nehéz évünk, de úgy néz ki, hogy most már sikerül egyenesbe jönnünk.
A komplexitás az erősségünk
– A legnagyobb hozzáadott értéket értelemszerűen a saját termékek gyártása jelenti. Egy kávéfőző előállítása rendkívül sokrétű feladat, egyidőben megköveteli a fém- és a műanyagipar, számos egyéb technológia – festés, dekorálás -, sőt még a csomagolástechnika jelenlétét is. Az egyes részterületeken nagyon erős a verseny, ilyen komplexitása viszont csak nagyon keveseknek van. Ez a mi erősségünk. Egy helyen tudunk tervezni, gyártani, festeni, dekorálni, csomagolni, és képesek vagyunk piacra is dobni a termékeinket.
– A 90-es években különösen kevés cégnek voltak akár külföldön is piacképes saját termékei. Kiszolgálóipar pedig még nem létezett akkor, így mindent magunknak kellett megoldanunk. Ez vált mára a versenyelőnyünkké. Gyakorlatilag mindenünk megvan ahhoz, hogy a gyártás teljes vertikumát lefedjük. De az infrastruktúra mellett az erősségünk bázisát az a 140 nagy szakmai tudással rendelkező, tapasztalt munkatárs adja, akiknek nem probléma, ha egy termékhez bármilyen ponton hozzá kell nyúlni. A vevőinket így a gyártás bármelyik fázisában maximálisan segíteni tudjuk.
Generációváltás mély vízben
– 15 éves építészkarrieremet hagytam magam mögött, amikor 2012-ben Budapestről visszatértem ide Dunaújvárosba a céghez. Dunaújvárosi vagyok, a szülői ház most is itt vár, de jómagam már a fővárosban élek. Az egyetemi évek alatt kerültem Budapestre, és miután építészmérnökként végeztem a Műegyetemen, ott is maradtam. Később elvégeztem az MBA-t is, így gazdasági végzettségem is van.
– Egy nyolcfős, saját építészirodát hoztam létre és 15 évig épületeket terveztem. A pályaválasztáskor még álmomban sem gondoltam volna, hogy privatizáció lesz, és hogy nekem esetleg a cégirányítás, a gépészmérnöki szaktudás felé kellene nyitnom. Édesapám sem akart befolyásolni, így magam választottam az építész hivatást, aminek során a kéznyomomat jó pár házon ott hagytam.
– 2008-ban, amikor az első nagy válság kitört, az építőipar is megtorpant. Akkor újra felmerült – mert azért persze mindig napirenden volt – hogy jöjjek haza. 1996-2011-ig vittem az építészirodát, ám amikor az épületgépész cégtársam elhelyezkedett egy nagy építőipari vállalatnál, úgy döntöttem, egyedül nem folytatom tovább.
– 2012-ben jöttem ide a vállalathoz. Azóta párhuzamosan dolgoztunk vezetőként édesapámmal. Az elmúlt 4-5 évben már a háttérbe vonult, de ma is bejár dolgozni, aminek nagyon örülök, és amihez ragaszkodok is, mert úgy látom, hogy ez frissen tartja őt, amellett, hogy a mai napig nagy segítség a jelenléte nekem és a munkatársaknak is, legyen szó a cégvezetéshez kapcsolódó kérdésről, vagy valami műszaki problémáról.
– A generációváltás persze a különböző gondolkodásmódokat is fókuszba hozza. Míg édesapám mindig a saját termék gyártása mellett tette le a voksát, minden másra csak kiegészítésként gondolva, a balance, a több lábon állás kedvéért, addig én a beszállítói vonalon látom inkább a jövőt.
– Megváltozott a világ, a termelés, a gyártás különvált az értékesítéstől, és egyre inkább ez a trend. A saját termékek értékesítése egyre nehézkesebb. A mi szervezetünk a gyártásra optimalizált. Ezért helyezem a hangsúlyt inkább a beszállítói üzletágunkra. Úgy gondolom, hogy ebbe az irányba érdemes erőteljesebben fejlesztenünk. Hat-nyolc, lehetőleg különböző iparágakban működő partner lenne számunkra az ideális.
– Ezen a nézőpontbeli eltérésen kívül a generációváltás problémamentes volt nálunk, az évtizednél is több közös munka megalapozta ezt a folyamatot.
Innen szép a győzelem!
– Az is tény, hogy a generációváltás nem a legideálisabb időben történt a cégünkben. Az én startom azzal kezdődött, hogy elment a legnagyobb vevőnk, aztán jött a covid, majd egy energiaválság, végül a háborúk.
– Az energiaválságra időben és jó válaszokat adtunk. Építészként, amikor idekerültem – 2012-ben, tehát még hosszú évekkel a válság előtt -, elkezdtem azt a munkát, hogy a céget minél energiatakarékosabbá tegyük. Első lépésként minden csarnokunkat leszigeteltük. Folytatásként 2023-ban egy pályázat segítségével – 170 millió forintból – a teljes fűtési rendszerünket hőszivattyúsra cseréltük, és fölszereltünk 270 kW-nyi napelemet.
– Ez tavaly év végére indult el. Már most látjuk, hogy az energiamegtakarítás sokkal több, mint amit az erre a célra felvett hitelre költenünk kell. Ezek nélkül a beruházások nélkül kigazdálkodhatatlan lett volna az energiaáremelés. Így viszont nem csak, hogy talpon tudtunk maradni, de a vevőinket is képesek voltunk megtartani.
– A vevőink rendkívül árérzékenyek, nem tudjuk az energiaárak, a bérek növekedését az árainkban érvényesíteni. Arra is nagyon kell ügyelnünk, hogy az élőmunka csupán kis százalékban jelenjen meg az árainkban, ezért minden folyamatunkat újra és újra optimalizálnunk kell.
A jövőépítés alapja a hatékonyságnövelés
– Az eszközeinket számos területen modernizáltuk, a legmodernebb gépeket szereztük be a szerszámüzemünkbe. Minden munkafolyamatunkat igyekszünk optimalizálni, az egyes termékek gyártásához célgépeket alkalmazni, ezzel is csökkentve az élőmunkaigényt. Fontos, hogyha akárcsak egy-egy lépéssel is, de rövidíteni tudjuk a gyártást, és hogy minél kevesebb élőmunkával állítsuk elő az adott terméket.
– Nagyon erős robotizációra egyelőre még nem szorulunk, a szakemberellátottságunk biztosított, felszívtuk azt a felszabaduló munkaerőt a helyi munkaerőpiacról, amely néhány cég bezárásából adódott. Minőségi utánpótláshoz jutottunk, olyan kollégákat sikerült felvennünk, akik rendkívül lojálisak, jó szakemberek, akikre hosszú távon építhetünk.
Idén jobb eredményre számítunk
– Az energiaárak, úgy tűnik, nyugvópontra jutottak, elindultak az energiamegtakarítást célzó rendszereink is, így joggal bízhatunk abban, hogy a tavalyi gyengébb évet idén már egy stabilabb, eredményesebb követi. Gazdaságilag erős a cégünk, nincs jelentős hitelállományunk, saját tőkéből ki tudtuk gazdálkodni ezt a nehéz időszakot, az idei évtől pedig már újra a növekedés irányába haladhatunk. Sok tényező mutat ebbe az irányba – javuló hitelkörnyezet, mérséklődő infláció, normalizálódó béremelések.
– Próbálunk mindent megtenni a siker érdekében, új partnereket, a saját termékeinknek pedig új piacokat keresünk. Exportra kizárólag ezeket vihetjük. A háztartásigép-szegmensben szinte egyedülállóak vagyunk, nem nagyon van olyan cég, amelyik ilyen jellegű exportképes saját terméket gyártana itt Európában. Ehelyett jellemzően a saját márkájú termékeiket Kínában gyárttatják, vagy kizárólagos jogokkal felvásárolnak egy kínai márkát, amit aztán saját néven futtatnak. A nagy nyugat-európai multik ugyanazokkal a kínai cégekkel dolgoznak, mint mi. Legfeljebb ők viszik a gyártáshoz a saját dizájnjukat, de a műszaki tartalom ettől nem változik. Ez is azt mutatja, hogy alig van különbség egy momertes és egy nagynevű márka között.
– Bízom benne, hogy egyre inkább az a trend érvényesül, hogy a beszállítói láncok rövidülnek, újra jönnek az európai megbízások, és egyre inkább felértékelődik a nagy hozzáadott értékkel történő gyártás.
– A beszállítói feladatok mellett a saját termékgyártást sem engedjük el teljesen, ott is a specializációra kívánjuk tenni a hangsúlyt. Kisszériás, de nagy értéket tartalmazó termékeket szeretnénk gyártani a jövőben. Örömünkre a mérlegeink a reneszánszukat élik, a kávéfőzőből pedig egy kisebb verzióban gondolkodunk.
– Az export-importunk korábban nagyjából fele-fele volt a kereskedelmi forgalmunknak, most az exportunk kicsit gyengélkedik, de talán idén újra kilő, most az euro ennek kedvez. A jó balance az lenne, ha az export-import tevékenységünk forgalma nagyságrendileg azonos lenne a beszállítói üzletágunk árbevételével. Egyelőre az utóbbi felé billen a mérleg.
A MOMERT egy családi vállalkozás
– A MOMERT bár állami vállalatként indult, de mára családi vállalkozásként működik. Akik itt dolgoznak, nap mint nap úgy jönnek be ide, mintha a második otthonukba járnának. Itt nem a multi mentalitás érződik. Ha valakinek problémája van, tudja, hogy bátran fordulhat hozzánk, segítünk. A nyugdíjasaink mind úgy nyilatkoznak, hogy szerettek itt dolgozni. Nálunk nincs az a darálógép, ami a multikat jellemzi. Itt nem kell naponta beszámolókat írni, bizonygatni, hogy mi mindent tettél, nem csak arról szólnak a mindennapok, hogy hozzuk a számokat. Sokkal megértőbbek vagyunk a problémákat illetően, de ugyanakkor szigorúbbak is, mert csak a valós érveket tudjuk tolerálni. Nálunk nem kell azt érezniük a kollégáinknak, hogy bármikor lecserélhetőek. Olyan emberekkel szeretünk dolgozni, akik képesek az önálló munkavégzésre, akiket nem kell folyton lökdösnünk, akiknek nem kell a sarkában állnunk ahhoz, hogy elvégezzék a munkájukat. Ez az egymás iránti bizalom, felelősségvállalás az, amitől jó itt dolgozni.
– Amikor bevezettük a beléptető rendszert, elkezdtük sorszámozni a kiadott kártyákat. Minden belépőnek új sorszámot adunk. 1500-nál tartunk. Minimum ennyi ember tette bele a munkáját ebbe a cégbe, és persze ennyi dunaújvárosi – beleértve a hozzátartozóikat is – kötődik a MOMERT-hez. Én hiszem, hogy rájuk még ma is lehet építeni. Éppen ezért fontosnak tartjuk a helyi jelenlétet is, szeretnénk minél jobban belekerülni a város vérkeringésébe, amihez az utat a helyi programok támogatásában látjuk. Örülnénk, ha a fiatalok is felfigyelnének a MOMERT nevére, értékeire.
– Mostanra már azt érzem, hogy elfogadtak a munkatársaim. Nehéz döntés volt számomra, hogy visszajöjjek, és Dunaújvárosban dolgozzak. Soha nem voltam az az ember, aki arra vágyna, hogy beülhessen az elődje székébe. Azt elfogadom, hogy az nagy előny, hogy nem a nulláról kell kezdenem, de az elmúlt évek nem éppen az aranykort idézték. Kemény időszak áll mögöttünk, és ha a jó Isten is úgy akarja, akkor ezen is sikeresen túljutunk, együtt, a MOMERT családdal.
Cseh Teréz