A siker záloga és feltétele a tudás

Fókuszban a kkv-k versenyképessége – Portfólió konferencia, Székesfehérvár

Radetzky Jenő Charles Darwin ismert gondolatával kezdte előadását, miszerint „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”
Ez a legfontosabb képesség manapság, amikor mérhetetlenül felgyorsult a világ. A kamara elnöke tényadatok alapján világított rá arra, hogy a rendszerváltoztatástól eltelt 30 esztendő alatt – 1989 és 1993 között -, hogyan változtak a régió gazdasági folyamatai, és milyen válaszokat adtunk erre ország és vármegyei szinten.
Megtudtuk, hogy az akkori legégetőbb probléma a tőkehiány volt, amit a privatizációval, a külföldi tőkebevonással lehetett orvosolni. A KSGT-piacok összeomlására gyógyír volt az európai piacnyitás. Az államháztartási, költségvetési hiányt állami intézkedésekkel kezelték. A feketegazdaság 40%-os arányára, a munkanélküliségre a Társasági Törvény létrehozása adott választ, mely lehetőséget nyújtott magántársaságok alapítására, a hivatalos formában történő foglalkoztatásra.
– Fejér vármegye különleges helyzetben volt, mert a privatizációt követően is diverzifikált gazdaságszerkezete marad. A külföldi tőkével történő sikeres privatizálás egyik jó példája az ALCOA, mely a tőkén kívül piacot, magas szintű munkakultúrát is magával hozott. A hazai magántőkével folytatott példaértékű privatizációért sem kell messzire mennünk, a VIDEOTON szépen megtalálta a helyét az informatika, majd az elektronika világában. A magyar magántőke nem csak megmentette ezt a vállalatot, de a 21. század egyik sikerágazatában, a szerződéses gyártás területén az európai ranglisták élére is juttatta. Sorolhatnánk a példákat, mérnökök, közgazdászok tucatjai hoztak létre, még ma is sikeresen működő vállalkozásokat.
– Régiónk tehát a kialakult helyzetre adott válaszaival a jó alkalmazkodás mintapéldája lett. Nem a legerősebb volt, talán nem is a legképzettebb, de bizonyára a legfogékonyabb a változásokra – foglalta össze a lényeget a kamara elnöke, majd azt is felvázolta, hogyan változtak a prioritások az idő múlásával.
Világossá vált, hogy amíg 1990-ben a piacok hiánya, a munkanélküliség, addig 1995-ben már a tőkebevonás volt a legfontosabb – akkor indult el Magyarországon az FDI-program – , és még 2000-ben is ez volt napirenden. 2010-ben aztán meghirdette a kormány új programját, a munkahelyteremtést. Az 1 millió új munkahellyel már megközelítettük az 1989-es foglalkoztatási adatokat. 2015 is erről szólt még, maradt az FDI-jellegű tőkebevonás is, de megjelent új elemként, fontos területként a munkaerőképzés is. Az égető piacszerzési vágy csökkent, hiszen az uniós tagság, a keleti nyitás megadta ezen a téren a lehetőségeket.
– 2020-ban jelentkezett első ízben markánsan a munkaerő hiánya, de akkor még nem elsősorban a szakképzett tudás, hanem általában a munkaerőhiány volt érzékelhető. 2024-re azonban már mindez egyértelműen a tudás, a szakképzett emberek hiányaként mutatkozik meg. Ennek tükrében nagyon fontos tehát a tudásról beszélni – hívta fel a figyelmet a képzésre az elnök.
Arra is rámutatott, hogy sokat kell még tennünk állami, vállalati és össznemzeti szinten is az unióhoz való sikeres felzárkózásunkért. Az Európai Bizottság által publikált adatok alapján egyértelmű, hogy Budapest kivételével – mely az európai fejlettségi átlaghoz képest 156%-on áll -, minden más régiónk lemaradásban van. A Közép-Dunántúl régió a legerősebbek között is csak a 70%-ot éri el. Nem véletlenül indította el tehát a Fejlesztési Minisztérium a leszakadó régiók felzárkóztatását célzó programját. A felzárkózás lelassult, ezen a területen tehát számos feladat vár ránk – szögezte le a kamara vezetője.
A kamra elnöke szót ejtett a termelékenységről, a hatékonyságról is, aminek jelenlegi szintje messze nem elegendő a tervezett felzárkózási ütemhez. Kiemelte a népességcsökkenésből adódó problémákat is, amit előbb-utóbb kezelnünk kell. Szólt a hazai régiók közötti lakossági-átrendeződésről: a legnagyobb vonzerővel a Nyugat-Dunántúl régió és Pest vármegye bír. A fejlődés elengedhetetlen része, hogy ezt az egészségtelen eloszlást megszüntessük, lehetővé tegyük a perifériák fejlődését is. Mindezt a lakhatás biztosításával, magasabb hozzáadott értéket előállító, ezáltal reálbér-növekedést eredményező munkahelyek teremtésével és oktatással lehet az elnök szerint elérni, ami szerencsére összhangban van a kormányzat programjával is – tette hozzá.
– A prioritások általam felállított sorrendjében fontos mutató volt a szakképzett tudás iránti növekvő igény, mely felveti a képzés javításának szükségességét. Ahhoz, hogy javuljon a termelékenység, növekedjen a GDP egy olyan helyzetben, amikor demográfiai törvényszerűségek miatt az extenzív gazdaságnövekedésnek nincsenek meg a feltételei – kevesebb a munkaerő, kevesebb az energia, adottak az ország határai -, felértékelődik a meglévő humánerővel való gazdálkodás jelentősége. A siker záloga és feltétele a tudás.
Matolcsy György 4T elméletét, miszerint a fejlődés alapja a tőke, ami hozza a technológiát, majd vonzza a tudást és a tehetséget, Radetzky Jenő szerint a feje tetejére kellene állítani, mert így tudunk megfelelni a Darwin-i alkalmazkodási elvárásnak.
– Elsődlegesnek a tehetség feltárását és gondozását tartjuk – ebben most magyar politikai szándék is látszik  -, melyből használható tudás keletkezik, ez megteremti a technológiát, az pedig törvényszerűen létrehozza a jólét alapjául szolgáló tőkét. Ez a folyamat képes megteremteni az alkalmazkodás lehetőségét a mindenkori környezethez – fejtette ki elméletét a kamaraelnök.
Fejér vármegye a 2024-es év kihívásaira már ebben a szellemben igyekezett válaszolni. Olyan vállalkozói struktúra jött létre a vármegyénkben, amelyik a 21. század kihívásaira európai és világszínvonalú választ képes adni. Az elnök példaként néhány családi vállalkozást is megemlített: a speciális kábeleket gyártó Macher Zrt.-t, a bicskei Magyar MET Kft.-t, mely a repülőgépipar tartós beszállítója, illetve a szabadbattyáni Fiers Mechanika Kft.-t, mely a világ legmodernebb szerszámaival az űripar számára is készít meghatározó alkatrészeket.
– Ezek a sikeres alkalmazkodás jól látható jelei. Büszkék lehetünk arra is, hogy olyan startupcégeink is vannak, amelyek a köznapi életünkben meghatározó speciális szolgáltatásokat nyújtanak, és Székesfehérváron már a gyakorlatban is bemutatják ezeket, például a látható kereszteződés informatikai és technikai megoldását – emelte ki a példákat a kamara elnöke, aki előadása zárásaként Bod Péter Ákost idézte: „Legfőbb ideje, hogy a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról, és a lehetséges/kívánatos fejlődési pályá(k)ról érdemi vita folyjon, hiszen a világban gyors és radikális geopolitikai változások, többesélyes technológiai folyamatok és gazdasági súlypontáthelyezés zajlik.”
A konferencia vállalati panelbeszélgetéssel zárult, a kérdésekre helyi vállalkozások vezetői keresték, és adták meg a válaszokat. A beszélgetés moderátora Póka Valentin, a Coface országigazgatója volt, aki Domokos Tamást, a Kodolányi János Egyetem Fenntartó Tanácsának elnökét, Juhász Sándor Pétert, az iKont ügyvezető igazgatóját, Márkus Gábort, a PAKOLE Szerviz Kft. ügyvezetőjét, valamint Nagy Lászlót, a VisibleCrossing ügyvezetőjét kérdezte.

Cseh Teréz