Oktatásügy, nyelvhasználat és önrendelkezés
Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivõje összefoglalta az elmúlt év társadalmi eseményeit, melyek kiemelten érintették a felvidéki magyar közösség életét. Ismertette a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves tevékenységét, kiemelve a többi szlovákiai kisebbséggel való kapcsolattartást, valamint a közös érdekérvényesítés fontosságát. Kiemelt jelentõségûnek nevezte az összefogást és az egységes fellépést, viszont rámutatott, hogy a közeledõ parlamenti választások miatt politikai szinten nem sikerült megegyezésre jutni. Egyúttal elmondta, hogy a kormányhivatal mellett mûködõ kisebbségi bizottságban folytatott munka során sikerült elérni olyan eredményeket, amire korábban nem volt példa. Kiemelte a Szlovákiában élõ többi kisebbség támogatását, mely támogatta az oktatási törvény ügyében kezdeményezett átértékelés szükségességét.
A délelõtt vezetõ témája a felvidéki magyar oktatásügy kérdése. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója kiemelte, hogy a probléma fõ okát Szlovákia kisebbségi politikájában látja. A másik fõ problémának a magyarság által lakott területek tudatos gazdasági elsorvasztását nevezte. A harmadik fõ gond az asszimiláció, a negyedik a rezignáltság, vagyis hogy szinte lemondunk önmagunkról. Az ötödik probléma véleménye szerint a szlovákiai magyarság politikai megosztottsága.
Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetõje rámutatott, hogy az új kerettantervek szeptember elsejével hatályba léptek, ami ellen – a rendelkezésre álló rövid idõ ellenére sikeres – aláírásgyûjtés indult, de az oktatásügyi minisztérium indoklás nélkül lesöpörte az asztalról a kezdeményezést. „Ha van politikai akarat, soha sincs késõn, ezért azt a nyár folyamán jogi szempontból is megvizsgálta a Kerekasztal jogsegélyszolgálata, és úgy döntött, hogy az ombudsmanhoz kell fordulni, mert ez diszkrimináció” – fogalmazott.
Czímer Gábor, az országos beiratkozási program koordinátora elmondta: a Kerekasztal a szakmai szervezetekkel együttmûködve kampányt indít a magyar oktatás népszerûsítésére. Olyan koncepció kialakításán dolgoznak, ami egyértelmû válaszokat ad arra, miért jó a gyereknek, ha magyarul tanul. Ezek figyelembe veszik majd a helyi sajátosságokat is. Ez több módon történik majd, hogy azok is érzékeljék az iskolaválasztás fontosságát, akiket nem sikerül egyenesen elérni – fejtette ki.
Horony Ákos, a Jogsegélyszolgálat munkatársa rámutatott, hogy a nyelvhasználatot szabályozó jogok nagyon szét vannak szórva különbözõ törvényekben, s az „egyszerû halandónak, aki nem jogász és nem foglalkozik kimondottan ezzel a témával, valóban nagyon nehéz eligazodni bennük”. „Eredményként könyvelhetjük el, hogy hivatalos kormánydokumentumban is megjelent az az igény, hogy ezt a területet komplexen kell kezelni, és egy egységes kisebbségi, nemzetiségi törvényt kellene megalkotni. Tavasszal a kormány elfogadta az emberjogi stratégiát, ennek az egyik melléklete a kisebbségi jogokkal foglalkozik. Most készül egy akcióterv, amely tartalmazni fogja azt is, hogy egy kisebbségi jogállást rendezõ törvényt kell megalkotni” – magyarázta.
Kántor Zoltán, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: nagyon fontos eleme az autonómiatörekvéseknek, hogy egy többségi állam soha nem fog elfogadni egy törekvést, ahol a többségiek a kisebbségi autonómia területén belül hátrányos helyzetbe kerülnek. „Ezért minden autonómiakoncepciónak biztosítania kell az országos többségnek a jogait az autonómián belül.
A Kerekasztal minden évben odaítéli a Civil Díjat egy-egy olyan személynek vagy szervezõdésnek, amely elõsegíti a polgári öntudat fejlõdését és fennmaradását. Az idei díjat az oktatásügyi petíciós bizottság három tagja, Vojtek Katalin, Filip Zacher és Fibi Sándor vehette át, akiknek pár hét alatt sikerült több mint 26 ezer aláírást gyûjteniük az oktatásügy érdekében indított petíciójukhoz, illetve kezdeményezõi voltak a szeptemberi komáromi tiltakozó nagygyûlésnek.
Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivõje elmondta: arra törekedtek, hogy a konferencia minél interaktívabb legyen, minél több dologról essen szó és minél több véleményt gyûjtsenek be: – Ezeket, ha összefoglaljuk, akkor kapunk egy útmutatást a civil szférától, hogy mit kellene a Kerekasztalnak a továbbiakban tennie. Oktatási ügyekben a Kerekasztalnak már van egy beiratkozási programja, amit – az oktatási intézményekkel minél szorosabb együttmûködésben – folyatni szeretne. Sok visszajelzést kaptunk, hogy melyik vonalat kellene tovább erõsíteni, és úgy gondolom, egy konferenciától nem is várhatunk többet – jegyezte meg.
Forrás: hirek.sk