A mintaértékû felújítási projektben több helyi vállalkozás is szerephez jutott

Dunaújváros Megyei Jogú Város arculatának megújításához az elõzõ, 2010-2014 õsze közötti idõszakban, sikeres pályázatokat benyújtva, 3 milliárd forint uniós forráshoz jutott önkormányzatunk. 1.8 milliárd forintnyi forrásból megújult a belváros, illetve 1,2 milliárd forintot fordítottunk a Római városrész szociális célú rehabilitációjára. Büszke vagyok arra, hogy mindkét pályázatunk támogatási intenzitása 100%-os volt. Ez azt jelenti, hogy önkormányzati önrész hozzáadása nélkül valósultak meg. Mindkét beruházás maradandó értéket, megyei jogú városhoz méltó színtereket teremtett Dunaújváros polgárai számára. Reményeim szerint, a lakókörnyezetükre büszke dunaújvárosiak segítségével meg is tudjuk õrizni ezeket – kezdte beszélgetésünket Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere.

-A „Római városrész szociális célú városrehabilitációja” elnevezésû projekt kivitelezésére egy konzorcium jött létre. Kik ennek a tagjai, és milyen feladatokat láttak el?
-A projekt három konzorciumi tag együttmûködésében valósult meg. A fõ kedvezményezett Dunaújváros Önkormányzata volt. A végrehajtásban a teljes körû lebonyolítással a DV N Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t bíztuk meg. Õk látták el a projektmenedzsmenti teendõket, koordinálták a Soft-rendezvényeket. Partnerünk volt még a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság és a Dunaújvárosi Rendõrkapitányság is. Õk a kivitelezést segítõ, illetve áldozatvédelmi és bûnmegelõzési tevékenységet végezték. A városrészben elhelyezett térfigyelõ kamerák az õ munkájukat segítik a mai napig.
-Megemlíteném, hogy a kivitelezési munkálatokat közbeszerzési eljárás keretében a Grabarics Kft. nyerte el.

-Milyen célok fogalmazódtak meg a projekt keretein belül?
-A „Római” Közép-Kelet Európa egyik legsûrûbben lakott városrészének számít. A legfontosabb szempont az volt, hogy ez a rendkívül sûrûn lakott terület felzárkózzon, szépüljön, élhetõvé váljon. Polgárai magukénak érezzék lakókörnyezetüket. A Római városrészben élõ családok átlagosan 25 éve élnek itt, ahol a paneltömbök felépítése óta semmi nem változott. Egészen mostanáig.
A projekt átfogó céljaként a lakosság életfeltételeinek javítását, a helyi közösségek erõsítését és képzettségi szintjének emelését, valamint a közszolgáltatások fejlesztését fogalmaztuk meg.

-Nézzük csak, mi minden történt 2013. augusztus 1. és 2015. május 31. között!
-Elõször is 749 lakás hõszigetelést kapott, ez 500-500 ezer forint értékû támogatást jelent minden lakástulajdonos számára. Sétálóutcává vált a városrész központjának számító Váci Mihály utca. Bárki megfordul a Római városrészben, azt látja, hogy szemet gyönyörködtetõ az összefüggõ zöldterületek, illetve a lakók által sok munkával megteremtett és gondozott elõkertek látványa. A Pajtás utcai óvoda felújítása egészséges és biztonságos nevelési környezetet nyújt a kicsinyek számára. Két sportpálya kínálja a mozgás lehetõségét felnõttek és fiatalok számára. Nonprofit szolgáltatóház kezdheti meg mûködését egy eddig használaton kívüli épületrészben. A dunaújvárosiak úgy ismerik ezt a helyet, hogy régen itt volt az APEH iroda. Fontosnak tartom, hogy javult a közbiztonság, hiszen a körzeti megbízott rendõr jelenlétén kívül öt újonnan telepített térfigyelõ kamerával figyelhetõ a pályázat során megújult terület, valamint a parkolók egy része.

-Hogyan illeszkedik ez a program Dunaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájába?
-Szervesen. A Római városrész az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelölt szociális célú városrehabilitációs akcióterületek között az elsõ helyen szerepel. Mivel a városban nincsen meghatározott módszertan alapján meghatározható szegregátum, az önkormányzat a szegregációval leginkább veszélyeztetett városrészek fejlesztését, szociális célú rehabilitációba való bevonását tûzte ki célul. Képesnek kell lennünk a kedvezõtlen társadalmi, lakókörnyezeti folyamatok megállítására, kezelésére, sõt, ezek megfordítására.
-A Római városrész – anno – a pályázati kiírásban megadott hat jogosultsági indikátor közül háromnak felelt meg: az alacsony iskolázottság, az alacsony gazdasági aktivitás, az erõsen leromlott állapotú lakókörnyezet. Utóbbinál az eddig még soha fel nem újított panel lakótömbökre gondoljunk.

-Örvendetes módon, a közbeszerzési eljárást követõen a projekt kivitelezését dunaújvárosi vállalkozás nyerte el. Milyen volt az együttmûködés a helyi székhelyû Grabarics Kft-vel?
-Pontosítok. A Grabarics Kft. székhelye Budapesten van, központi telephelye azonban Dunaújvárosban található. Az együttmûködésünk sikeresnek és gördülékenynek mondható. A vállalkozás helyismerete, a közmûszolgáltatókkal való kapcsolata számtalan elõnyt jelentett. A kft. különös figyelmet fordított arra, hogy a kivitelezésbe bevont alvállalkozók dunaújvárosiak legyenek.
-A projekt tervezett idõtartama 23 hónap volt. Ez sikeresen teljesült egy hónappal rövidebb idõ alatt. A kivitelezés 2015. május 31-én kompletten lezárult, és a Római városrészben élõk birtokba vehették megszépült lakókörnyezetüket. Fontos megjegyeznem, hogy a pályázat sikeres megvalósításával egy olyan városrész kapott új köntöst, amely idáig méltánytalanul háttérbe szorult.Reményeim szerint mostantól Dunaújváros egyik vonzó lakóövezetének számít a Római városrész, amelyre büszkék az itt élõk.
-A Római városrész megújulása Dunaújváros Megyei Jogú Város sikeresen megvalósult projektje. Akár minta projektnek is nevezhetném. Figyeljük a pályázati lehetõségeket, mert e városrész újjászületése nyomán, amennyiben megfelelünk a majdani pályázati kiírásnak, más városrészek „ráncfelvarrását” is megcélozzuk.
Németh Tünde