Keresik a megoldást a magas talajvíz problémájára

„A múltnak emlékül, a jövõnek példaképül” – ez volt Kátai Ferenc korábbi táti polgármester mottója, és ebben a szellemben folytatják településépítõ tevékenységüket a jelenlegi önkormányzat tagjai is. A kisváros mindennapjairól és ünnepeirõl Turi Lajos polgármesterrel beszélgettünk.

-Végre elkészült a települést védõ gátrendszer. A kora õszi nagymennyiségû csapadék próbára tette a védmûvet?
-A gátrendszer elsõsorban a nagy dunai árvizek megállítását szolgálja. A mostani esõs idõ nem okozott semmiféle problémát, sõt inkább hajózhatósági gondok vannak a folyón. Így tehát még nem volt meg az igazi próbája a gátrendszernek, amely a mindenkori mértékadó árvízszintnél egy méterrel magasabbra épült, így optimisták vagyunk. Ennek ellenére eufóriában nem élhetünk, mert a település egyes részein a talajvíz a mai napig gondot okoz.

-Ezt a problémát hivatott kezelni a most zajló norvég projekt. Hogy áll ennek a sorsa?
-A projekt célja a klímaváltozás során képzõdõ csapadékvizek, és egyéb vizek felmérése, ezek kezelésének tervezése, és a csapadék elvezetõ rendszer kivitelezése. Jelenleg a mérési munkálatok folynak, és készülnek azok a tanulmányok, amelyek feltárják, hogy milyen a talajszerkezet, milyen az évszaknak megfelelõ telítettsége, és ami példa nélküli, hogy mi módon képzõdnek a vizek. Ez nagyon összetett jelenség, itt a megszûnt bányák víztelitettsége az egyik fõ komponens – ahol egyébként kiváló minõségû karsztvíz található.Mi Tokoddal közösen ezt a vizet fogyasztjuk, rendkívül egészséges, hiszen akár ásványvíznek is mondhatjuk. Jövõre Nyergesújfalu és Lábatlan is szeretne rácsatlakozni erre a vízbázisra, talán csökken majd a talaj telítettsége. Öt éve elõdöm hidrogeológiai felmérést készíttetett. Többféle megoldást javasoltak, de azoknak akkora költsége volt, hogy nincs az az állami büdzsé, amely támogatná. Abban bízunk, hogy a Norvég Alapú EGT projekt  megoldja, hogy legalább a csapadékvíz ne növelje a talajvíz szintjét.

-Mikor kezdõdik az állami beruházású út- vasút keresztezõdés projekt?
-Jó eséllyel a jövõ évben megvalósulhat. Tartalmazza a 10-es út esztergomi kihajtását, ahol körforgalom épül. A Tatabánya – bajnai elágazásnál viszont nem lesz körforgalom,megmarad az osztott pályás elágazás.Ezzel párhuzamosan a kerékpáros és gyalogos forgalom számára egy külön híd épül a jobb oldalon, így biztonságossá válik a két településrész összeköttetése.

-Milyen egyéb beruházásokat terveznek?
-Racionális költségvetésünknek köszönhetõen mindig biztosítani tudtuk beruházásaink önrészét, de most kicsit nagyobb löketet adott a fejlesztéseknek az adósságkonszolidációba nem tartozó települések támogatása.Mi lakosságszám arányosan 181 milliót kaptunk, amit az infrastruktúra fejlesztésére költhettünk. Ebbõl tíz utcát aszfaltoztunk le, illetve építettünk ki. Három helyen hosszabb járdaépítés is történt és elvégeztük két orvosi rendelõ teljes belsõ felújítását.Igyekszünk a közintézményeinket felújítani, felhasználva a megújuló energiákban rejlõ lehetõségeket. Égbekiáltó a bölcsõdei épületünk állaga, át kell építeni a két óvodánkat is, és a hivatal épületét is szeretnénk energiahatékonyabbá tenni a költségek kímélése érdekében.

-Milyen a közösségi élet a városban?
-Amikor kapcsolatot létesítettünk osztrák testvértelepülésünkkel – jövõre lesz húsz éve – kicsit irigykedve tekintettünk rájuk. A 3500 lelkes faluban több mint 80 civil szervezõdés tevékenykedett. Ha ennyi nem is, de nálunk is mûködik mintegy húsz csoport. Nagyon aktívak, közösségteremtõek, kezdve a 25  éves asszony-, és az 5  éves férfikórustól, a harminc éves Táti Nemzetiségi Fúvószenekaron át a tíz éves Porcelánbaba Készítõ Klubig. Reményeink szerint e két utóbbi csoport bekerülhet a megyei értéktárba. Jól mûködik a horgászegyesület, több, mint 1000 tagja van, és 100-an vannak a jövõre harminc éves mazsorett csoportban is. Egyszóval elmondhatjuk, hogy pezsgõ kulturális élet zajlik városunkban.
VK