Utcagyûléseken kérik ki a véleményeket

-Milyen jelentõsebb fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt egy évben?
-Igazából nagy látványberuházások nem történtek Adonyban az elmúlt évben. Egy 50 milliós pályázatnak köszönhetõen fotovoltaikus rendszert, azaz napelemeket helyeztünk a mûvelõdési ház, az egészségház, az óvoda és a tornacsarnok tetejére. A napokban éppen utcát aszfaltozunk elõtte kiváltottuk a régi ivóvíz vezetékeket, hogy ne legyen csõtörés. Terveket készítettünk szintén aszfaltozásra, vízelvezetésre egy elmaradt résznek. Nyertünk a KEOP pályázaton szennyvíztelepünk bõvítésére, ezzel együtt két utcánkban kiépülhetnek az elmaradt csatornaszakaszok. Vásároltunk és felújítottunk ingatlant pedagógus lakás céljára. Összességében készülõdõben vagyunk a TOP források felhasználására, ezekhez rakjuk össze a terveket, engedélyeket.

-Milyen konkrét terveik vannak?
-Megterveztettük a teljes városközpont átalakítását, gyakorlatilag felkészültünk az uniós források minél magasabb szintû felhasználására. A belterületünkön még három utca van, amely nem aszfaltos, nem pormentesített, ezeket is meg kell csinálni. A TOP-os pályázat segítségével a Rákóczi utat szeretnénk rendbe tenni, azaz egy normális városképet akarunk kialakítani. Ezen kívül még ebben a ciklusban szeretnénk egy sportcsarnokot építeni, ehhez bírjuk a Fejér megyei Kézilabda Szövetség támogatását, és évek óta együttmûködünk a Dunaújvárosi Akadémiával, jelenleg odajárnak az adonyi gyerekek kézilabdázni. Az új középkategóriás, többfunkciós csarnokot is a városközpontban szeretnénk felépíteni, erre a célra vettünk ingatlant, amit lebontunk, és a helyére elférne az épület. Szintén TOP forrásból szeretnénk felújítani a Kastélyparkot, az ott lévõ játszóteret újraépíteni, és kiegészíteni egy felnõtt fitness résszel, sétáló utakat építeni, fákat betelepíteni. Idegenforgalmi fejlesztéseket is tervezünk a vízparton és a szõlõhegyen.

-Hogy alakult az elmúlt év költségvetése?
-A mi költségvetésünknek egy meghatározó pontja van, az pedig a Magtárház mindenkori sorsa. Idén a felszámoló korrekt volt, idõben fizette az építményadót, így kiegyensúlyozott volt a gazdálkodásunk. Ez a 100-120 milliós összeg jelentõs tétel a számunkra, és gyakorlatilag ennek egy része jelenti a fejlesztési forrásunkat. Visszatérve a Magtárházra, olyan információim vannak, hogy az állam még idén értékesíti, tehát lesz új tulajdonosa a cégnek.

-Mennyiben más a mostani önkormányzat munkastílusa, mint az elõzõé volt?
-A szemlélet változását mutatja, hogy elkezdtük járni a várost, és úgynevezett utcagyûléseket tartunk. Ez már nem a kampány, hiszen a választások után kezdtük el. A nyáron már lejártuk a település déli részét. Beszélgettünk az emberekkel, akik ebben a formában közvetlenül, nyíltan elmondhatják panaszaikat, észrevételeiket. Vannak formális képviselõi, és utcamegbízottai egy-egy területnek, így gyorsabban eljutnak hozzánk az információk, így gyorsabban tudunk lépni a helyi problémák megoldásában. Az a cél, hogy mindenki mondja el, mire lenne szükség az adott területen, mit tud a lakosság ehhez hozzátenni, és az önkormányzat hogyan, milyen eszközökkel tud ebben segíteni. Ez egy nagyon nehéz kommunikáció, mivel nem panasznapról van szó, hanem ötleteket, elképzeléseket várunk. Ezekbõl bizony nincs olyan rengeteg. Ettõl függetlenül számtalan jó ötlet került a felszínre, elsõsorban a település egészére nézve, de az egyes utcák esetében is, és ezekre alapoztuk a TOP-os elképzeléseinket. Ez egy nagyon jó módszer és új tartalmat ad az önkormányzatiságnak.

-Hogy fogadták az emberek ezt a kezdeményezést?
-Ott, ahol komolyabb problémák vannak, nagyon sokan eljöttek, több helyen igen hevesen kezdõdött a beszélgetés, de a végére mindenhol nagyon jó hangulatúvá vált, amikor mindenki megértette, hogy azért mentünk oda, hogy feltárjuk, miben tudunk segíteni az ott élõknek. Azokban az utcákban, ahol nincsen probléma sem a közösséggel, sem az embereknek az önkormányzattal, nagyon-nagyon gyér a részvétel. A képviselõkkel együtt ez plusz elfoglaltságot jelent nekem is, de általában mindenki jól áll hozzá. Az aktívabb városatyák már végigértek a területükön, az elfoglaltabbak értelemszerûen még nem. A bejárások tanulságait írásban is rögzítjük, az elhangzottakról készül egy anyag, amelyet megkap minden lakó. Úgy gondolom, hogy ezt a bejárást minden évben meg kell csinálni, ki kell menni az emberek közé, hogy elmondhassanak mindent, ami a szívüket nyomja.
veér