Addig nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér
– Több meghívót is kaptunk az elmúlt idõszakban Sárbogárdról, amelyek ünnepélyes átadásokra invitáltak bennünket. Milyen eseményekrõl volt szó?
– Kezdjük azzal, hogy tavaly októberben befejezõdött a Zengõ Óvoda fûtéskorszerûsítése, és a nyílászárók cseréje. 27 millió forintot nyertünk a BM pályázatán, ebbõl sikerült megoldani ezt a felújítást. Új, kondenzációs gázkazánt telepítettünk 66 új radiátorral, a használati meleg-víz biztosítására pedig 6 db napkollektort szereltünk fel. 413 óvodásunk van, gyakorlatilag teljes a kihasználtság, így fontos volt a gyerekek kényelmének biztosítása, nem is beszélve az energiaköltségek csökkenésérõl.
– Februárban, halálának évfordulóján avattuk fel az Emlékparkban dr. Kenessey Gyula volt sárbogárdi fõszolgabíró emlékmûvét, amely a Miniszterelnökség által kezelt Civil Alap forrásaiból valósult meg, és Petõ Hunor Munkácsy-díjas képzõmûvész alkotása. A fõszolgabíró a két világháború közötti Fejér vármegyei közélet meghatározó alakja volt, és a vészkorszak idején a leghatározottabban fellépett a nyilas mozgalmak ellen. Bár nem volt zsidó származású, Szálasiék 1944-ben letartóztatták, és hetven éve Dachauban vesztette életét.
– Régi álmunk valósult meg, amikor március utolsó napján Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter átadta a járási Kormányablakot. A korábbi okmányiroda helyén található, hét munkaállomással, fotófülkével. Az önkormányzatnak ebben együttmûködõ, valamint tulajdonosi szerepe volt. Nagyon örülök, hogy hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a XXI. század közigazgatási kívánalmainak megfelelõ hivatal jött létre az állampolgárok gyors, rugalmas és egyszerû ügyintézésére.
– Az önkormányzat elfogadta Sárbogárd középtávú fejlesztési tervét. Milyen beruházásokban gondolkodnak a következõ öt évben?
– A tennivaló rengeteg, ezt mutatja az is, hogy egy vaskos kötetet tesz ki a koncepció. Pályázati forrásokban, minél nagyobb támogatástartalmú beruházásokban gondolkodunk, hiszen egy közepes méretû városban nagyon meg kell gondolni, hogy mire költjük a pénzünket. Persze lehet építeni sok mindent, de gondolni kell ezek fenntartására is, hiszen általában ott kezdõdnek a problémák, amikor megjön az elsõ villanyszámla, és azt ki kell fizetni. Rövid távú terveink az elõzõ uniós pénzügyi ciklusból visszamaradt pénzekre alapoznak, hiszen ezekre a hátrányos helyzetû települések pályázhatnak. Ebbõl a forrásból szeretnénk megvalósítani a Városháza épületének energiaracionalizálását, illetve az egyébként szépen felújított mûvelõdési házunkban a színházterem felújítását.
– Márciusban kiemelt kormányzati programmá minõsítették tanuszodánk építését, megszületett a döntés arról, hogy az állam 100%-ban finanszírozza, nem kell hozzátenni a 15%-os települési önrészt sem. A jövõ tanév második félévétõl a mindennapos testnevelés része lesz az úszás oktatása, így a tanuszoda megépülésével nem kell 1800 diákunknak az amúgy zsúfolásig leterhelt dunaújvárosi uszodába utazgatni. A másik – szintén központi forrást igénylõ – projektünk a multifunkcionális sportcsarnok építése. Ez azért is fontos, mert az egész országgyûlési választókerületben nincs egy olyan szabványos csarnok, ahova egy rendes, szabályos kézilabdapálya beférne.
– Engedélyes tervekkel rendelkezünk a Sárszentmiklósra vezetõ kerékpárútra, ez reményeink szerint megyei forrásból valósulhat meg. Örök problémánk a csapadékvíz elvezetése. Itt is készen állnak a tervek, szeretnénk több lépcsõben, a pályázati lehetõségek függvényében ezt is megvalósítani. Méltatlan körülmények között mûködik a mentõállomás és a rendõrség is, reményeink szerint itt is lesz elmozdulás. Saját erõbõl – mintegy 10 millió forintból – megkezdjük a közterületi kamerarendszer kiépítését, ugyanis nem nyertünk az erre kiírt pályázaton. Több, kisebb-nagyobb infrastrukturális beruházást is tervezünk, valamint a közmunkások foglalkoztatását a mezõgazdaság irányába orientáljuk, egy térségi gyümölcsfeldolgozót szeretnénk létrehozni. Megnyílt a városban a termelõi piac, ahol az önkormányzat terményei jóval olcsóbban megvásárolhatók a kereskedelmi árnál, népszerû is a lakosság körében.
– Ha összeadjuk a tervek forrásigényét, mekkora összeget kapunk?
– Hogyha mindent összeadunk, akkor bizony 10 milliárd forint feletti összegrõl van szó. Azt gondolom, hogy akinek nincs terve, az nagyon komoly hátránnyal indul a pályázatokon, ezért is költöttünk a tervezésre sokat. Reményeink szerint most már a megvalósítás fázisa következik!
vk