Hazatalált a páratlan mûkincsegyüttes
A Seuso-kincs néven ismert páratlan értékû lelet egy ókori római eredetû ötvösremek-együttes. Tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edénybõl áll, továbbá az ezeket rejtõ rézüstbõl, a szakemberek szerint azonban összességében ennél sokkal több tárgyról lehet szó. Az 1980-as évek óta izgatja a közvéleményt, a politikát és a tudósokat a Seusokincs eredete. Valószínûleg egy fiatalember, Sümegh József találta meg a kincset Polgárdi környékén, majd megpróbálta illegális csatornákon keresztül értékesíteni, ami végül a vesztét okozta. Sok-sok tárgyalás, hosszú küzdelem után került Magyarországra márciusban a kincs hét darabja. Mától pedig a kincsek hazatértek, és hat darab a Szent István Király Múzeum dísztermében látható 2015. január 15-ig.
– A Seuso-kincs itthon van Székesfehérváron, hazajött Fejér megyébe – kezdte köszöntõjét dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki minden közremûködõnek megköszönte, hogy ez a történelmi jelentõségû kiállítás Székesfehérváron megnyílhatott. – Szimbolikus események történnek ebben a városban 2013 óta. A Szent István Emlékévben Székesfehérvár újra felvállalta történelmét, és elindult az úton. Különösen fontos eseménynek tartom 2013 augusztusában a Székesfehérvárra kihelyezett kormányülést, ahol nemcsak a város tekintetében stratégiailag fontos fejlesztésekrõl dönthettünk, hanem arról is, hogy a kormány támogatásával elindíthattuk az Árpád-ház programot. Ez arról szól, hogy nemzeti ügy az, ami Székesfehérvár történelméhez kapcsolódik.
– Ha a magyar történelmet egy szõtteshez hasonlítjuk, benne millió, színes szállal fut Fehérvár története. Az államalapítás bölcsõje, királyaink koronázó- és nyughelye és az egyéni, személyes történetek át- és átszövik e képzeletbeli anyagot – mondta dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója. – Olyan országban élünk, amely Pannónia révén az emberi létezés hihetetlen civilizációs szintjét jelentõ Római Birodalomhoz kötõdött. A magyar ember nemzeti érzésében ez a lenyûgözõ ókori örökség és köztük ezek a mûtárgyak benne vannak.
– Hosszú küzdelem után – mondta megnyitó beszédében Lázár János, miniszterelnökséget vezetõ miniszter, – a rendszerváltást követõen 25 évvel, és a mûtárgyak mûkincspiacon való elõfordulást követõen így volt illõ és méltó az országhoz, a nemzethez és a kormányhoz ezek a mûtárgyak elõször – kivételesen – Székesfehérváron láthatóak, és kerültek közel ahhoz a helyhez, ahonnan származnak. A kormány döntése szól nyilvánvalóan ennek a fantasztikus, Kr.u. IV. századból származó, nemzetközi mércével mérve is kimagasló jelentõségû mûtárgy-együttesnek, és természetesen szól Székesfehérvár városának. A város, amely nemcsak kiváló országgyûlési képviselõket adott és ad ma is a hazának, hanem az elmúlt években egy olyan összefogást, egy olyan polgári építkezést tapasztalhatunk és láthatunk, amelyért az ország elsõ sorban Székesfehérvár polgárainak lehet hálás! Székesfehérvár városának van tartása, a hétköznapokban, az ünnepek alkalmával igenis táplálkozik a Pannon kultúra gyökereibõl, eredetébõl és hagyományaiból. Nagyon fontos szimbóluma ennek a mai kiállítás, hiszen figyelmezteti a város mai polgárait, hogy milyen hagyományokat kell követni. Ezt a közösségszervezõ és építõ munkát, amit ma a városban végeznek, tisztelet és támogatás illeti. Olyannyira, hogy a kormány azon tagjai közé tartozom a miniszterelnökkel együtt, akiknek szándéka, fontos terve, hogy Székesfehérvár váro-sában a Magyar Kormány egyik minisztériuma lehessen.
A megnyitót követõen a vendégek Nádorfi Gabriella régész szakmai vezetésével tekintették meg a Díszteremben kiállított mûtárgyakat, amelyeket 2015. január 15-ig láthat a fehérvári és az idelátogató közönség.
Forrás: okkfehervar.hu