Európa Díjat nyert az élõvizek városa

Tatán számára a múzeum jelenti az újdonságot

Díjak, elismerések
– A közelmúltban – kezdte a felsorolást a polgármester – a tatai Által-ér Vízgyûjtõ Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség átvehette a Magyar Tájdíj pályázat elsõ helyezésével járó elismerést Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertõl. A szövetség sok önkormányzattal együtt létrehozta a Gerecse Natúrparkot, megkezdte a tatai Öreg-tó vízminõségének javítását és természeti értékeinek megõrzését, valamint ökológiai szemléletû fejlesztéseket hajtott végre az Által-ér völgyében. Külön öröm számunkra, hogy ez a pályamû képviseli Magyarországot az Európa Tanács Táj Díja 2013-as pályázatán, ahol összemérheti magát a többi európai ország elsõ helyezettjeivel.
– Az országban hetedikként létrejött Gerecse Natúrpark – tette hozzá – huszonkilenc település, és húsz civil szervezet összefogásával alakult, és komoly fejlesztési lehetõséget jelent a résztvevõ önkormányzatok számára. Alapvetõ célja, hogy a Gerecse-hegység és az ahhoz csatlakozó peremterületek (Duna-völgy, Által-ér völgye, kisalföldi löszvidék, Keleti-Gerecse) vonatkozásában elõsegítse a fenntartható és értékõrzõ tájhasználati formákat, egységes arculatot és marketingtámogatást teremtsen a tájra jellemzõ helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz, valamint a környezeti nevelés, oktatás eszközeivel is hozzájáruljon a természeti és kulturális értékek, hagyományok megõrzéséhez. A Gerecse Natúrpark segíteni hivatott a zöldturizmus különbözõ formáit és a hazai natúrpark mozgalom ügyét is.
– A legfrissebb jó hír – mutatta a levelet Michl József -, hogy Tata városa – a németországi Altöttinggel megosztva – áprilisban elnyerte az Európa Tanács Európa Díját. A díj odaítélésérõl szóló hivatalos közleményben ezt írták rólunk: „A Komárom-Esztergom megyében található Tata városa kilenc testvérvárosával kiterjedt és változatos cserekapcsolati hálózatot hozott létre. A 2012-ben szervezett több mint hatvan esemény számos olyan kulturális, sport és iskolai cserét tett lehetõvé, amelyek Tatát az európai eszme helyi szintû elõmozdításának modelljévé teszik Magyarország számára.”
– Az Európa Díjat, illetve az ezzel a névvel jelzett kitüntetési rendszert az Európa Tanács alapította 1955-ben – olyan helyi és regionális önkormányzatok elismerésére, melyek kiemelkedõen aktív szerepet vállalnak az európai egységet erõsítõ nemzetközi kapcsolatok terén. A kitüntetési rendszer négy lépcsõs. Elsõ lépcsõfoka az Európai Diploma, a második a Becsület Zászló, a harmadik a Becsület Plakett és a negyedik maga az Európa Díj. Mi 1999-ben nyertük el az Európai Diplomát, 2000-ben a Becsület Zászlót és 2004-ben a Becsület Plakettet. Azóta minden évben pályáztunk a kitüntetési rendszer legmagasabb fokozatára, amelyet most sikerült elnyernünk. Ebben a kitüntetésben évente mindöszsze egy európai település részesülhet, Magyarországon rajtunk kívül eddig egyedül Szeged városa érte el ezt a sikert.

Pályázatok minden mennyiségben
– Az Öreg-tó projektet szeretnénk folytatni – tért át másik témára a polgármester -, komoly munkában vagyunk, hogy a második ütemre összerakjuk a terveket. A magas belvíz kapcsán csak most látszott igazán, hogy az Által-ér kitakarítása milyen hasznot hozott, milyen óriási vízmennyiséget tudott elvezetni biztonságosan.
– Az elmúlt évek azzal teltek – sorolta tovább -, hogy rengeteg pályázatot nyertünk, és ezek sokszor bizony ciklusokon átnyúló projektek. A legnagyobb talán a Tata és Tatabánya közti kerékpárút építése, amelynek tényleges fizikai kivitelezése most indult el. Három másik pályázat esetében írtunk ki közbeszerzést. Az elsõ az Angolpark rehabilitációja, amely az utak, a szabadtéri színpad és a kiskastély megújítását tartalmazza. Más jellegû az Ökoturisztikai Központ kialakítása, a tóparti volt kajakházat alakítjuk át gyalogos, kerékpáros és vízi turisták számára. A harmadik pedig a távhõ projektünk, ennek keretében a rendszer felújítása történik 250 millió forint értékben. A város a távhõszolgáltatást egyébként átadta a francia Dalkia cégnek, amelyben reményeink szerint egy jó partnerre találtunk.
– Nyertünk pályázatot – folytatta Michl József – a Baj községet és a tatai tópartot öszszekötõ kerékpárútra, szintén nagy összegû támogatást az intermodális közlekedési csomópont szakmai terveinek elkészítésére. Ennek keretében szeretnénk kivinni a buszpályaudvart a vasútállomás mellé, hogy elindulhasson a város komplex közlekedésének megújítása. Emellett 180 millióból megkezdõdhet a Fényes Fürdõn az ökoturisztikai tanösvény építése is.

Tervek, újdonságok
– Tata számára – tette hozzá a polgármester – a múzeum jelenti az idei nagy újdonságot, a város kapta meg ugyanis a megyei múzeum fenntartói jogát a törvény erejénél fogva. Nagyon komoly feladatot jelent a múzeum megújítása. Az épületek elég elhanyagolt állapotban vannak. A Német Nemzetiségi Múzeummal szeretnénk kezdeni a munkát, ahol szeretnénk kérni a német állam segítségét is. Ehhez kapcsolódik, hogy nagyon büszke vagyok arra, hogy egyik elõterjesztõje lehettem annak a javaslatnak, amely alapján a parlament január 20-át a németek elhurcoltatásának emléknapjává nyilvánította. Természetesen mi is megemlékeztünk a szomorú eseményrõl, akárcsak április 12-én a felvidéki kitelepítés emléknapjáról.
– Pályáztunk – fejezte be a beszélgetést Michl József – a közvilágítás, a gimnázium és mûvelõdési központ megújítására, és a szociális otthonuk átalakítására is. Az Angolparkra is szeretnénk egy új pályázatot beadni, amelynek célja a növényzet és a vizek megújítása lesz. Az új pályázatok és feladatok tükrében felújítjuk, aktualizáljuk a Magyary-tervet, amely idén öt éves, így számos tekintetben újra kell fogalmazni.

Vk.